A harct�ri tapasztalatok bebizony�tott�k , hogy a Toldi I. 3 f� hi�nyoss�g�ra megold�st kell tal�lni. A k�l�nb�z� jelent�sek arr�l sz�moltak be, hogy: a p�nc�lv�detts�g m�r a 20 mm-es neh�zpusk�k ellen is hat�stalan. A Toldi I. t�zereje csak korl�tozottan alkalmas a feladatainak az ell�t�s�ra �s a k�zepes harckocsikkal nem tud megbirk�zni. A k�l�nleges megold�s� korm�nyszerkezet miatt csak �vben tud megfordulni helyb�l nem. Ezek voltak azok az �get� probl�m�k, amikre s�rg�sen megold�st kellett tal�lni, ha azt akart�k, hogy a Toldik haszn�lhat�bbak legyenek.

A hadvezet�s �l�nk figyelemmel k�s�rte 1940-ben a k�l�nb�z� p�nc�los hadmozdulatokat �s el�tt�k is vil�goss� v�lt, hogy a k�nny� harckocsikn�l ugyanolyan fontos a p�nc�lv�detts�g ,  a  fordul�konys�g , a t�zer�,  mint a mozg�konys�g.  Ez�rt lesz�rve a tapasztalatokat a HTI kereste a megold�sokat a Toldik hib�inak orvosl�s�ra. A Szovjetuni� elleni hadj�rat sokk�nt hatott a hadvezet�sre, mert akkor m�r tiszt�ban voltak a Toldik h�tr�nyaival. A HTI(Haditechnikai Int�zet) t�bb v�ltoztat�st is kidolgozott a probl�m�k megold�s�ra. A M�VAG a fordul�k�rsugarat a korm�nyszerkezet kisebb m�dos�t�saival 8 m�terr�l 6 m�terre cs�kkentette. Ez viszont azzal a h�tr�nnyal j�rt, hogy a korm�nym� nagyon �rz�keny lett.  Amikor 1940.szept.6.-�n Hasznosn�l a v�ltoztat�sokat tesztelt�k a pr�baj�rm� egy �rokba cs�szva felborult, kigyulladt �s ki�gett. Ez�rt 1941.febr.17.-�n a Ganz csarnok�ban borul�si k�s�rletet folytattak le, hogy kider�ts�k a t�zeset okait. J�r� motor mellett egy daruval felbor�tottak egy Toldit hogy a feje tetej�re �lljon. Bizonyoss�got nyert, hogy a t�zeset a v�letlen m�ve �s nem tervez�si vagy kivitelez�si probl�m�r�l van sz�. A M�VAG �ltal megkezdett munk�t a Ganz folytatta. A Ganz gy�rat b�zt�k meg egy olyan korm�nyszerkezet kifejleszt�s�vel ahol a sarkonfordul�st a Toldik v�gre tudj�k hajtani. A korm�nyker�k is le lett cser�lve botkorm�nyokra. 1941 november�re a fejleszt�ssel eredm�nyesen v�geztek.

A H-483-as sz�m� Toldi a teszteket sikeresen elv�gezte �gy m�r a sarkonfordul�st is v�gre tudta hajtani. A sebess�gi mutat�k nem romlottak pedig az �j eszk�z nehezebb volt, mint a r�gi. Mik�zben a korm�nyz�s probl�m�ival foglalkoztak a HTI szakemberei meg�llap�tott�k, hogy a Toldi fut�m�ve kb. 750 kg t�bbletterhel�st b�r el maximum. Pedig a HTI sz�m�t�sai szerint legal�bb tov�bbi 1 tonna p�nc�lzatra lett volna m�g sz�ks�g. Mivel ez nem j�hetett sz�ba ez�rt k�t megold�s k�z�l kellett v�lasztani: 1. a kritikus pontokon meger�s�tik a p�nc�lzatot �s er�sebb fegyverzetet kap, 2. csak a p�nc�lzatot n�velt�k volna meg a fegyverzet nem v�ltozott volna. Hosszas vit�k ut�n az 1.-es megold�s mellett d�nt�ttek. Az�rt az 1.-es verzi� lett a nyertes, mert a fegyverzetet is er�sebbre szerett�k volna cser�lni. �gy egy f�l megold�s (p�nc�lzat) �s egy eg�sz megold�s (fegyverzet) �llt szemben az egy eg�sz megold�ssal (p�nc�lzat).

A fegyverzet ter�n nem volt sokvari�ci�s lehet�s�g ez�rt az eredetileg a V-4-hez legy�rtott 40 mm-es 37M t�pus� harckocsi �gy�ra esett a v�laszt�s. Ebb�l a fegyverb�l 110 darab volt legy�rtva �s a tornyon nem kellett sokat v�ltoztatni, hogy be lehessen azt �p�teni. A terhel�si pr�b�k sor�n kider�lt, hogy a mells� p�nc�l vastags�g�t 23 mm-ig lehet fokozni. A vastag�t�s vonatkozott a torony �s a p�nc�ltest frontlemezeire is. Itt mindk�t esetben 35 mm vastag lett a p�nc�l. Az oldal a far �s tet� p�nc�lzathoz nem ny�ltak. A meger�s�tett p�nc�lzat �s az er�sebb fegyverzet miatt a toronyforgat�s neh�zkess� v�lt. Ennek az volt az oka, hogy a s�lypont el�re tol�dott. Ezt �gy orvosolt�k, hogy a torony h�tulj�ra egy p�nc�ll�d�t hegesztettek , amibe szersz�mok �s tartal�k  alkatr�szeket lehetett tenni. A l�veget is m�dos�tani kellett, hogy az 1936-ban rendszeres�tett 40 mm-es Bofors l�gv�delmi �gy� p�nc�lt�r� l�ved�k�t haszn�lni tudja. Ehhez egy �j cs�sz�jf�kre �s a cs� �talak�t�s�ra volt sz�ks�g. A sz�ks�ges �talak�t�sokkal a l�ved�kek kezd�sebess�ge el�rte a 800 m/s �rt�ket. A fegyver cs�v�nek hossza 1788 mm, t�zgyorsas�ga 15 l�v�s/perc, a mozgatni f�gg�legesen -10 �s +25 fok k�z�tt lehetett. Az �gy�cs� huzagolt, a bar�zd�k sz�ma 16, �rm�rethossza L/25. A s�lya kb. 100 kg, �s az �j neve 42M lett.  

A motoron nem v�ltoztattak, de viszont hogy ne f�ggjenek a k�lf�ldi behozatalt�l ez�rt megv�s�roltak sok fontos komponens gy�rt�si jog�t. Ilyen volt a motor n�h�ny f� alkatr�sze (eredeti:B�ssing NAG,hazai:M�VAG), a sebess�gv�lt� (eredeti: Hahurad Fabrik,hazai: Ganz), a kuplung (Fichtel und Sahs), a g�rg�kre val� gumi �s a kard�ntengely (eredeti: Trelleborg, hazai: Ruggyanta-gy�r), felf�ggeszt�shez val� torzi�s rug�k (eredeti: Hosch-K�ln,hazai: M�VAG), figyel�prizm�k (eredeti: Spindel und Heier, hazai: MOM), �s az ir�nyz�t�vcs� (eredeti: Zeiss,hazai: MOM). Ezekkel a  licence-v�s�rl�sokkal lelehetett r�vid�teni a gy�rt�si id�t. Mivel a n�met gy�rt�s� torzi�s rug�k a rossz h�kezel�s miatt gyakran elt�rtek �s az �jra h�kezel�s sem hozott jelent�s javul�st ez�rt kellett azt is hazai gy�rt�s�akra cser�lni. El�fordult m�g p�nc�lreped�s is, amit azok a bels� fesz�lts�gek okoztak, ami felgy�lemlett haszn�lat k�zben. Ezt �gy oldott�k meg, hogy a tet�p�nc�l 5 mm-es vastags�ga helyett 6 mm-est k�rtek.

A sebess�gv�lt� kioszt�sa maradt az eredeti 5 el�re �s 1 h�tra fokozat. A Ganz-f�le �j korm�nyszerkezettel a fordul�si sug�r tov�bb cs�kkent a 6 m�terr�l 4,5 m�terre. A benzin kiszabat itt is 253 (193+26+34) liter maradt ugyan�gy 3 tart�lyban elosztva. A l�szerek sz�ma pedig �gy alakult: a 40 mm-eshez �sszesen 55 db 36M p�nc�lt�r� �s 39M repeszgr�n�t tartozott. Az 1 darab 34/40M 8 mm-es Gebauer g�ppusk�hoz 3200 darab l�szer tartozott. Mivel a motor t�pusa �s teljes�tm�nye nem v�ltozott (B�ssing NAG Type L8V/36 Tr, 160 Le, furat x l�ket: 107/110 mm, henger�rtartalom: 7913 cm3, hengerek sz�ma: 8, �zemi fordulatsz�m: 2700 ford./perc,) ez�rt a megn�vekedett t�meg miatt cs�kkent a Toldi IIA sebess�ge 50 km/h-r�l 46 km/h-ra. A Toldi IIA harci t�mege 9350 kg lett. Cs�kkent a hat�t�v 185 km-re �s a fajlagos teljes�tm�ny is leesett a 16,6 Le/t �rt�kre.

M�g egy �rdekes adal�k: 1942.j�nius 19.-�n v�grehajtott bemutat�n a Toldi IIA-t �sszehasonl�tott�k a Cseh LT-38-cal. (a n�metek ezt a t�pust Panzer 38 (t) n�ven rendszeres�tett�k)  Az �sszehasonl�t�s v�geredm�nye az lett, hogy az LT-38-nak  jobb a p�nc�lzata, ez�rt jobban v�di a szem�lyzetet, mint a Toldi. Viszont a Toldi mozg�konyabb, t�gasabb volt a k�zd�tere �s a fegyverzete is er�sebb volt az LT-38-n�l. A toronyn�l k�s�bb felmer�lt m�g egy probl�ma. Ami abb�l fakadt, hogy a 40 mm-es �gy�val p�rhuzamos�tott g�ppuska l�szeres t�rj�hoz nehezen lehetett hozz�f�rni, f�leg ha cser�lni kellett a 100 l�szeres t�rat. Ugyanis ezt a m�veletet az ir�nyz� t�vcs� nagym�rt�kben akad�lyozta.  Ezt az ir�nyz� t�vcs� �thelyez�s�vel t�k�letesen megoldott�k. Tov�bbi �rdekess�g hogy a torony tetej�n volt 2 darab felfel� �ll� f�lecske. Ez arra szolg�lt, hogyha sebes�ltet kellett sz�ll�tani a hord�gyat azokhoz lehetett r�gz�teni. A Toldi IIA t�pus megalkot�s�hoz a H-434-es rendsz�m� Toldi I.-et haszn�lt�k fel �s alak�tott�k �t. Amikor mindennel k�sz lettek �j nevet adtak neki amit z�r�jelben szoktak oda�rni vagy n�hol m�g ez is lemaradt. Az �j t�pus teljes neve: 38M Toldi IIA (B-40).

A Toldi IIA-n�l  felmer�lt az �tlet hogy k�t�nyez�ssel v�dj�k azokat a r�szeket a tornyon �s a testen ahol a az eredeti p�nc�lvastags�g megmaradt. Ehhez a H-423-as sz�m� Toldi IIA-t haszn�lt�k fel. Az 5 mm vastag p�nc�llemezt t�vtart�k haszn�lat�val k�v�nt�k felszerelni. Egy oldalra 4 darab 380x107 cm m�ret� lemezt szereltek fel. Mivel nem volt kidolgozott elj�r�s a k�t�nyez�s felhelyez�s�re �s r�gz�t�s�re ez�rt az egy�ni megold�sokat helyezt�k el�t�rbe. Egy k�z�s volt ezekben, hogy minden esetben 18 ponton lettek r�gz�tve. A toronyn�l oldalank�nt 3 p�nc�llap lett felhelyezve. De a torony h�tulja nem kapott extra v�delmet csak a 2 oldal. A fajlagos talajnyom�s a t�bblets�ly miatt k�t�nyez�s n�lk�l 0,61 kg/cm2-re n�tt.

Ha a k�t�nyez�s is fent volt akkor ez az �rt�k 0,62 kg/cm2-re n�tt. A j� terepj�r� k�pess�g a Toldi IIA-n�l is megmaradt. V�g�l is a k�t�nyez�st nem enn�l, hanem a Toldi III.-n�l v�gleges�tik teljesen. Az elektromos berendez�sek 12V-osak voltak. Az akkumul�tor pedig magyar Tudor m�rk�j� �s 104 Amper er�ss�g�. (egy mai d�zelbe ami 75 Le-s kb. 70A-s k�r�li kell) Az �ramtermel�st pedig Bosch dinam� v�gezte. Az ind�t�motor szint�n Bosch m�rk�j�. A r�di� R-5/a t�pus� ad�-vev� fajt�j�.

Hossz.: 4750 mm; Sz�l.: 2100 mm; Mag.: 2020 mm; Harci t�meg: 9350 kg; Hasmagass�g: 350 mm;  L�nctalp m�rete (1 tag): 286x105 mm; Felfekv�si hossz�: 2972 mm; Fajlagos talajnyom�s: 0,61 kg/cm2; Motor telj.: 160 Le; Henger�rtartalom: 7913 cm3; Fajlagos teljes�tm�ny: 16,6 Le/t; V�gsebess�g:  46  km/h;  Hat�t�v.:  185 km; Lejt�m�sz� k�pess�g: 40 fok;  G�zl�k�pess�g: 0,70 m; L�pcs�m�sz� k�pess�g: 0,60 m; �rok�thidal� k�pess�g: 1,75 m;  Legkisebb fordul�k�r sug�r: 4,5 m; Sebess�gv�lt�: k�zi kapcsol�s� 5+1 fokozat�; �zemanyagtart�ly: 3db �sszesen 253 liter; R�di�: R-5/a t�pus�;

Szem�lyes megjegyz�s (Compib�csi): Aj�nlom ezt a cikket mindenkinek aki megtisztel engem �s Norment azzal hogy elolvassa. Tov�bb� nagymam�mnak aki 2013. �prilis 5.-�n 88 �vesen elhunyt. A mama teljesen v�letlen�l felismerte �s nev�n nevezte a Toldi I. t�pus� tankot a monitoromr�l pedig t�bb mint 65 �ve nem l�tott m�r ilyet…

Erre a linkre kattintva megtekinthettek egy vide�t amiben egy hadgyakorlat sor�n Toldikat l�thatunk:
http://www.youtube.com/watch?v=ZliN5On0V_0&bpctr=1363611103

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.