A 41M Tur�n II. harckocsi

A meghajt�sr�l egy 14866 cm3-es V elrendez�s� �s 8 hengeres motor gondoskodott. A motort nem a Weiss Manfr�d Ac�l- �s F�mm�vekn�l fejlesztette ki csak m�dos�tottak rajta p�r helyen, hogy er�sebb legyen. Az er�forr�st a Skoda szakemberei tervezt�k �s k�sz�tett�k el, �s a Skoda V-8H n�vvel l�tt�k el. A hajt�m� benzinnel �zemelt, a teljes�tm�nye pedig 260 Le volt, 2200 ford./percn�l. A hengerek furata 130 mm-es volt, a l�kete egy picivel nagyobb 140 mm volt. A s�r�t�si ar�nya 1:6, fajlagos teljes�tm�nye 13,5 Le/t, m�k�d�s�t tekintve pedig 4 �tem�. Eredetileg csak 240 Le-s volt, de a Weiss Manfr�d szakemberei n�h�ny v�ltoztat�ssal 260 Le-sre fokozt�k a teljes�tm�ny�t �s a Weiss Manfr�d V-8H nevet adt�k neki. Az osztatlan �g�st�r kialak�t�s miatt a motorblokk alag�t kialak�t�s� volt �s �nt�ttvasb�l k�sz�lt. Az �g�st�r saj�toss�ga miatt sikl�csap�gyakat nem lehetett haszn�lni, helyette hengerg�rg�s csap�gyakat alkalmaztak. A hengerg�rg�s csap�gyakat a t�bb tagb�l �ll� f�tengely csatlakoz�sokn�l vett�k ig�nybe, �s az �sszeszerelt f�tengelyt betolt�k a motorblokkba. Ez a m�velet nagy odafigyel�st �s pontoss�got ig�nyelt, mert a f�tengelyelemek tal�lkoz�si pontjain�l tal�lhat� csap�gyak az ott kialak�tott p�ly�n megosztva futottak. Csak ezut�n �lltak neki a hajt�karok �s a dugatty�k szerel�s�hez. A motor OHC vez�rl�s� (fel�lszelepelt �s fel�lvez�relt) de annak is egy nem mindennapos v�ltozat�val m�k�dtetik azt az er�m�vet. Ez a speci�lis v�ltozat a Kir�lytengelyes kialak�t�s, ahol nem l�nc, hanem f�gg�leges tengely �s k�pos fogasker�k m�k�dteti a vez�rm�tengelyt. Minden hengerhez 1 sz�v� �s 1 kipufog� szelep tartozott. �rdekess�g, hogy minden hengert 2 gy�jt�gyerty�val l�tt�k el, amire az�rt volt sz�ks�g, mert az egyik a Bosch gy�jt�m�gnessel volt �sszek�tve, m�g a m�sik gy�jt�gyertya az akkumul�toros ind�t�shoz kellett. A harckocsiban 3 darab akkumul�tor volt elhelyezve, az akkumul�torok t�lt�s�r�l 2 darab dinam� gondoskodott, �s az elektromos rendszer 12 V-os kialak�t�s�. A Bosch gy�jt�m�gnesb�l is 2 darab volt, �s ez a kett�s rendszer (gy�jt�m�gnes �s akkumul�tor) a biztons�gos �zemeltet�shez kellett. A motor �g�stere f�lg�mb alak� volt, ami nagyban hozz�j�rult a jobb hat�sfok el�r�s�hez. Ezt az �g�st�r kialak�t�st hemisztikusnak is nevezik, Amerik�ban innen ered a HEMI sz�. A m�sik �rdekess�g, hogy Amerik�ban csak 1949-t�l haszn�lt�k ezt a megold�st, m�g enn�l a motorn�l (30-as �vek m�sodik fele) m�r haszn�lt�k ezt az �j�t�st.  Abban az id�ben a nagyon kedvez� 260 g/Le-s fajlagos fogyaszt�ssal rendelkezett. De az �rdekess�gek itt m�g nem �rnek v�get. A k�vetkez� furcsas�g az, hogy a motor nem egyenesen lett be�p�tve a motort�rbe, hanem 5 fokos sz�gben a k�zd�t�r fel� van megd�ntve. Alapesetben egy 4 �tem� V8-as motornak a hengersz�ge 90 fok, de ennek a motornak csak 45 fok. Ezzel a v�ltoztat�ssal nagym�rt�kben cs�kkentett�k a motor sz�less�g�t, viszont a gy�jt�speri�dusok nem egyenletesek. Alapesetben, ha megtesz a f�tengely egy fordulatot, akkor 90 fokonk�nt jut egy gy�jt�s. De ebben az esetben nem 90 fokonk�nt jut egy gy�jt�s, hanem 45-135-45-135 fokokra fog esni a gy�jt�s. De mivel itt 8 hengerr�l besz�l�nk, ez�rt ennek csak akusztikai hat�sa volt. 

Ezzel az eltol�d�ssal viszont keletkezett egy h�tr�ny, amit teljesen nem is tudtak kik�sz�b�lni a gy�rt�s v�g�ig. Ez pedig az volt, hogy a k�t hengersor k�z�tt kev�s hely maradt, �s �gy a sz�v�cs�vekn�l jelent�s �raml�si vesztes�g keletkezett. Folytak k�s�rletek e vesztes�gek cs�kkent�s�re, de csak r�szsikereket tudtak el�rni. A k�t hengersor egym�shoz k�pest egy s�kban mozgott eltol�s n�lk�l.  Ennek a 8 hengeres motornak kisebb �s z�m�kebb lendkereke van a hasonl� kateg�ri�j� motorokn�l, amit az egyenl�tlens�gi fok alacsony �rt�ke tesz lehet�v� (a fordulatsz�m ingadoz�sok jellemz�s�re haszn�lj�k a meghat�roz�st).  A megfelel� benzin-leveg� kever�ket 1 darab 4 tork� Solex karbur�tor �ll�totta el�. A teljes�tm�ny fokoz�sa v�gett be�p�tettek 2 darab Nova kompresszort is. A v�zpump�t �s a dinam�kat �ksz�jjak hajtott�k meg. A motor t�lmeleged�se ellen k�tf�lek�ppen v�dekeztek. Az els� a hagyom�nyos h�t�folyad�kos megold�s. B�r az elej�n itt sem ment minden z�kken�mentesen, mert kider�lt, hogy az eredeti h�t� tervez�se hib�s, ez�rt nem tudja ell�tni a feladat�t rendesen. Ez�rt a WM �s a Ganz gy�r k�z�sen tervezett egy �j h�t�t �s ventill�tort Jurek Aur�l vezet�s�vel, ami bev�ltotta a hozz� f�z�tt rem�nyeket. A m�sik megold�s a h�t�zsaluk alkalmaz�sa a motort�r t�bb pontj�n. Ezek a zsaluk a motort�r oldal�n lettek kialak�tva oldalank�nt 4-4 darab. Ezen fel�l karbantart�si c�llal a motort�r tetej�n �s a farlemez als� lemez�n z�rhat� ajt�k lettek kialak�tva. A nagy hidegben (-20 Celsius fok alatt) az �nind�t� m�r nem tudta marad�ktalanul ell�tni a feladat�t. Ez�rt egy olyan eszk�z be�p�t�s�t tervezt�k, amit m�r a rep�l�g�piparban is haszn�ltak. Az inercia-starter nev� ind�t� berendez�ssel �s egy kurbli (k�zi forgatty�) seg�ts�g�vel felp�rgett�k a lendkereket 10.000 fordulat/perc fordulatsz�mra, majd csatlakoztatt�k a fogas koszor�hoz, �s �gy nagy biztons�ggal lehetett ind�tani a nagyon leh�lt motort. Ez a starter berendez�s a felhalmozott energia r�v�n a bekapcsol�s ut�n ak�r 5 m�terre is elmozd�totta a harckocsit 1.-es fokozatban. Ezt az ind�t�eszk�zt csak 1 Tur�nba �p�tett�k be, teszt �s pr�ba k�pen, �s majd a Zr�nyi II.-ben lesz rendszeres�tve. A motor ken�olaj fogyaszt�sa 100 km-enk�nt kb.: 4-5 liter, m��ton 170-180 liter benzint fogyasztott 100 km-en.  A motorvez�rl�s fel�li oldalon k�z�pen legalulra a 2 dinam�t szerelt�k. Ezek felett volt elhelyezve a v�zpumpa, nem sokkal felette a gy�jt�m�gnesek. A gy�jt�m�gnesek mellett a motor mindk�t sz�l�n a l�gs�r�t�k, ezek m�g�tt az eloszt�fejek. A l�gs�r�t�k felett a motor k�zep�n az AC pump�k, �s v�g�l a motor tetej�vel egy vonalban a porlaszt� tal�lhat�. A v�lt� fel�li oldalon, a motor oldal�n alul csak az olajpumpa ker�lt felszerel�sre. A legnagyobb el�rhet� sebess�ge �ton 45 km/h, terepen 22 km/h. A k�s�bbi �zemeltet�s sor�n kider�lt, hogy a f�tengely �s a hajt�kar meghib�sod�sok rendk�v�l eleny�sz� sz�m�ak voltak. De az is vil�goss� v�lt, hogy a s�lyb�l ad�d� t�bbletterhel�s nem k�ros�tja a motor f� szerkezeti elemeit jobban, mint a Tur�n I.-n�l. Az bronzcsap�gyakat csak a WM gy�r gy�rtotta am�sik 3 gy�r r�sz�re is. 

A sebess�gv�lt� angol licence alapj�n k�sz�lt, Praga-Wilson gy�rtm�ny� �s bolyg�m�ves kialak�t�s�. A v�lt�hoz k�t bolyg�m�rendszer tartozik, ez�rt van a v�lt� 2x3 fokozatra felosztva. Ennek a rendszernek �s a hozz�tartoz� pneumatikus (s�r�tett leveg�s) r�seg�t�nek t�bb el�ny�s oldala is van, de egy�ttal h�tr�nya is. Az egyik h�tr�nya, hogy ha nem figyel a vezet� �s elv�ltja mag�t, a motor k�nnyen lefullad, vagy a magas fordulatsz�m miatt k�rosodik a motor. A leveg�s r�seg�t�nek a hideg, a szennyez�d�sek �s a gy�rt�si technol�gia a gyenge pontja. Maga a technol�gia rendk�v�l korszer� volt, de a kiforratlans�ga �s nagy szervizig�nye nem ez volt a legjobb megold�s. Elindul�s el�tt 1-esbe kapcsol�skor le kellett nyomni a kuplungot, majd elindul�skor felengedni. Ha 2-esbe ut�na 3-asba szerettek volna v�ltani a kuplungot nem kellett haszn�lni. Ez volt az egyik bolyg�m�csoport. Ellenben a 4. fokozat haszn�lat�hoz m�r kellett a kuplung, mert a m�sik bolyg�m�csoport, innen kezd�d�tt. Az 5. �s a 6. fokozathoz megint nem volt sz�ks�g a kuplung haszn�lat�hoz. Visszav�lt�skor eg�szen a 4. fokozatig megint mell�zhet� volt a kuplung haszn�lata. De ha 4-esb�l 3-asba kapcsolunk vissza, akkor m�k�dtetni kell a kuplungot. Ennek elmulaszt�sa a harckocsi lefullad�s�hoz vezetett. A pneumatik�val m�k�dtetett sebess�gv�lt�, kuplung, �s korm�nym� rendk�v�l korszer�, de egyben bonyolult technika volt abban az id�ben. Ennek j�t�kony hat�s�t a vezet� l�tta, aki ak�r 150-200 km-t is le tudott benne vezetni, �s nem f�radt el benne �gy, mint m�s k�zepes t�pusokn�l a vezet�. A szerel�knek viszont annyival t�bb munk�t adott a harckocsi, mert a cs�vek min�s�ge nem �rte el a kell� min�s�get, ez�rt gyakori volt a cs�vek t�r�se �s sz�thasad�sa. A szelepek folyamatos karbantart�sa is sok id�be ker�lt, amit az id�j�r�s nagym�rt�kben befoly�solt. A meleg id�ben a felvert por a cs�vekben �s a szelepekben elz�r�d�st okozott �gy zavar l�pett fel a m�k�d�sben. A hideg id� (f�leg a m�nuszok) megint nem tett j�t, mert a leveg� p�ratartalma r�fagyott a cs�vek �s a szelepek bels� fal�ra, ami megint rendelleness�geket okozott haszn�lat sor�n. A korm�nym�vet 4 karral lehetett m�k�dtetni, att�l f�gg�en, hogy melyik l�nchajt� vagy l�ncford�t� kereket szerett�k volna f�kezni. Ez a megold�s is megel�zte a kor�t, mert a legt�bb n�met harckocsin�l csak a l�nchajt� kerekeket lehetett f�kezni. �gy t�rt�nhetett meg az, hogy a 45 fokos lejt�n a Panzer IV-es hajlamos volt a visszacs�sz�sra, m�g a Tur�n II. nem. A m�szeregys�g a vezet� k�mlel�ny�l�sa mellett jobb oldalon tal�lhat�. A Tur�n II.-nek bonyolult �s s�r�l�keny fut�m�ve volt. Ebb�l fakad�an a karbantart�si ig�nye is magas volt. Tov�bbi h�tr�nya, hogy rossz id� eset�n hajlamos volt a s�r �s a latyak a g�rg�k k�z� szorulni. A Tur�n II.-nek nem el�l, hanem h�tul van a 620 mm-es l�nchajt� kereke. El�l pedig a szint�n 620 mm-es l�ncford�t� ker�k. A l�ncford�t� ker�knek 18 foga van, de nem 1 sorban, hanem a l�nctalp sz�less�ge miatt 2 sorban vannak a fogak. A k�t fog-sor nagyj�b�l 12 cm t�vols�gra van egym�st�l. A l�ncford�t� ker�k m�g� egy kisebb 350 mm �tm�r�j� �tk�z�g�rg�t szereltek, aminek nagy szerepe van a l�nctalpak feszesen tart�s�ban �s mag�ban a l�ncfeszess�g be�ll�t�s�ban. A l�nchajt� ker�k meg�v�sa a s�rt�l �s latyakt�l l�tfontoss�g� volt. Ez�rt a l�nchajt� ker�k el� egy s�rmentes�t� lemezt szereltek, �gy megakad�lyozva az elt�m�d�st. Oldalank�nt kett� fut�m� tart�konzol tal�lhat�. Egy ilyen tart�konzolhoz 4 darab p�ros�val szerelt fut�g�rg� tartozik. A tart�konzolb�l �s a rajta lev� fut�g�rg�kb�l oldalank�nt 2 darab tal�lhat� meg.  �gy j�n ki az oldalank�nti 16 darab 400 mm �tm�r�j� �s 120 mm sz�les gumiperemes fut�g�rg�. A leng�scsillap�t�sr�l laprug�k�tegek gondoskodnak. A leghosszabb lap m�rete kb.: 1070 mm hossz� �s 120 mm sz�les, �s a v�gein�l rug�spersely tal�lhat�. Egy ilyen k�teg 15 lapb�l �ll. A t�vtart�k a perselyekhez kapcsol�dnak, �s ezeknek a v�gpontjain 2 darab v�kony �sszek�t�lap tal�lhat�. Az �sszek�t�lapok v�gein pedig a fut�g�rg�k csap�gyas ker�kagya lett kialak�tva. Az �sszek�t�lap hossza kb.: 550 mm, �s k�t fut�g�rg� v�gpontjai k�z�tt 150 mm a t�vols�g. A fel�l tal�lhat� kism�ret� l�nct�maszt� g�rg�k 250 mm �tm�r�j�ek, �s 5 darab van bel�l�k oldalank�nt. Maga a l�nctalp 106-108 tagb�l �llt feszess�gt�l f�gg�en, a felfekv�si hossza 3550 mm, a l�nctalpak nyomt�vja 2020 mm. Egy l�nc sz�less�ge 420 mm, ez �s a nagy felfekv�si hossz miatt nagyon kedvez� a talajnyom�sa, ami 0,64 kg/cm2. Megfigyelhet�, hogy a Tur�n I.-hez (0,61kg/cm2) k�pest a t�meg n�veked�s�vel a talajnyom�s �rt�ke is n�vekszik. A harckocsi a borul�sra egy�ltal�n nem volt hajlamos, pont ellenkez�leg, a hossz �s keresztir�ny� stabilit�sa rendk�v�l j� volt. A sarkon fordul�shoz a 4 m-es k�r el�g volt, a sima megfordul�st 12 m sugar� k�r�n bel�l teljes�tette. A harckocsi teljes hossza 5530 mm, amivel m�g a Panzer III.-as hossz�s�g�t sem �ri el. Sz�less�gre megint kisebb, mint a Panzer III.-as a maga 2440 mm-es �rt�k�vel. A Tur�n II.-nek csak 2380 mm a teljes magass�ga, m�g a Panzer III.-nak 2510 mm. A test tekn� p�nc�lzata 13 mm vastags�g�, ez ugyanolyan vastag, mint a Tur�n I.-nek, de 3 mm-rel t�bb, mint az eredeti T-21-nek. Az orr-r�szt 3 elemb�l �ll�tott�k �ssze, ami a has lemezzel kezd�dik. Ez a lemez kapcsol�dik a tekn�h�z, �s 43 fokos d�l�ssz�g� �s 30 mm vastag. Ehhez a has lemezhez csatlakozik az orr-r�sz �l lemeze, aminek 60 fokos a d�l�ssz�ge �s 50 mm vastag. A harckocsi vontat�s�ra ezen az �l lemezen tal�lhat� 2 darab von�szem a mozg�sk�ptelenn� v�lt harckocsi elvontat�s�ra. Az orr-r�sz harmadik lemeze a vezet� el�tt van, �s 13 mm a vastags�g, a d�l�ssz�ge pedig 15 fokos. A s�rv�d� lemezek ezt a lemezt fogj�k k�zre, �s csak a gyalogs�gi fegyverek �s a repeszek ellen volt hat�sos. A k�s�bbi jav�t�sokhoz ide n�h�ny l�nctagot r�gz�tettek. Ezut�n j�n a test frontlemeze, ami 50 mm vastags�g� �s 72 fokos a d�l�ssz�ge. Ezen a lemezen tal�lhat� meg a vezet� k�mlel�ny�l�sa �s az egyik 8 mm-es Gebauer g�ppuska. A fel�p�tm�ny elej�t �s oldal�t egy olyan lap k�ti �ssze, ami egym�shoz k�pest 53 fokos sz�get z�r be, �s 25 mm vastags�g�. A f�nysz�r�kat-e lemez h�ts� r�sz�hez szerelt�k fel. A p�nc�ltest teteje ugyanolyan vastag, mint a tekn�, teh�t ez is 13 mm vastags�g�. A p�nc�ltest teteje a motort�r elej�ig v�zszintes, majd onnan 5 fokos sz�gben folytat�dik a fen�klemez kezdet�ig. A fen�klemez a motort�r v�g�t�l kezd�dik. A harckocsi feneke is 3 lapb�l lett kialak�tva, a vastags�ga egys�gesen 25 mm. A motort�r m�g�tti fels� farlemez 18 fokban d�nt�tt, m�g az als� farlemez, ami a tekn�h�z csatlakozik, az pedig 43 fokban van d�ntve. Ezt a k�t lemezt egy teljesen f�gg�leges lappal k�t�tt�k �ssze, �s �gy alakul ki a 3 darabb�l kialak�tott a Tur�n II. h�ts� fele. Az oldalp�nc�l a l�nctalp fels� vonal�ig, vagyis a fel�p�tm�ny als� pontj�ig teljesen f�gg�leges �s a vastags�ga 25 mm. A fel�p�tm�ny oldal�nak a d�l�ssz�ge 80 fok, a vastags�ga ennek is 25 mm. A tornyot szinte teljesen �jra kellett tervezni, hogy a 75 mm-es �gy� bef�rjen. Az �ttervezett torony 75 mm-rel hosszabb, mint a Tur�n I.-�, �s �gy 2100 mm-re n�vekedett. A torony sz�less�ge csak 25 mm-rel t�bb, ez�rt 1850 mm-es lett. A magass�ga az �j �gy� �s az �ttervezett kupola miatt 25 mm-rel nagyobb lett, ez�rt a magass�ga 850 mm-re m�dosult. A torony frontp�nc�lj�nak a d�l�ssz�ge 80 fok a vastags�ga 50 mm. A l�veg be�p�t�s�re sz�nt ny�l�st is n�velni kellett a frontlemezen, az eddigi 125 mm-r�l 325 mm-re. A torony oldala szint�n 80 fokos sz�gben van d�ntve, �s a vastags�ga 25 mm. A torony h�tulja teljesen f�gg�leges a vastags�ga itt is 25 mm. A torony teteje csak 13 mm vastag, m�g a parancsnoki kupola egys�gesen mindenhol 25 mm vastags�g�.

A Tur�n II. f�fegyver�t, egy a Monarchi�b�l visszamaradt vontatott �gy� szolg�ltatta. Ez egy k�nyszermegold�s volt, mert kifejezetten 75 mm-es harckocsi�gy� a Magyar Kir�lyi Honv�ds�g birtok�ban nem volt. Ez�rt egy olyat kellett keresni, ami kisebb �talak�t�ssal, de megfelelt a c�lnak. M�r 1941-ben vil�goss� v�lt, hogy a 40 mm-es harckocsi�gy� nem felel meg a korszer� harc�szat �ltal t�masztott k�vetelm�nyeknek. Ez abban a t�nyben cs�csosodott ki, hogy a T-34-es k�zepes harckocsik 45 mm-es ferde p�nc�lzat�t nem tudta �t�tni. De rosszabb volt a helyzet a KV-1 neh�z harckocsikn�l, ahol a leggyeng�bb vastags�g is 70 mm-n�l kezd�d�tt. A vez�rkarnak az volt a k�vetel�se, hogy olyan harckocsit kell kialak�tani, amin�l a test nem v�ltozik, de a l�veg �rm�rete 75 mm-es volt. A k�vetel�s el��rta, hogy a jelenleg is gy�rt�sban l�v� Tur�n I. szolg�ltassa az alapot. Tov�bb� azt is, hogy a motor, a fut�m�, �s a toronygy�r� semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt ne v�ltozzon, mert az �rt�kes id�vesztes�ggel j�rna.  Ezek a kik�t�sek m�r alapb�l is megk�t�tt�k a m�rn�k�k kez�t, ez�rt csak olyan �gy� j�hetett sz�ba, aminek r�videbb a cs�ve �s kisebb a l�ved�k kezd�sebess�ge. Ha ezeket a t�nyeket figyelembe vessz�k, akkor a f� probl�ma tov�bbra is fenn�ll, �s csak kis m�rt�kben lehet jav�tani a helyzeten, megoldani nem. Mivel a HTI-nek nem volt l�vegtervez� kapacit�sa, �s a DIM�VAG a leterhelts�ge miatt nem tudta elv�llalni az �ttervez�st m�s utat kellett keresni. A megold�st a sv�d Bofors-gy�r jelentette, akik v�llalt�k az �ttervez�st. Az eredeti �gy�t az Osztr�k-Magyar Monarchia gy�rtotta 1918 M 8 cm �rm�ret� vontatott �gy� n�ven.  Ezt az �gy�t az osztr�k B�hler c�g tervezte �s gy�rtotta, de a Skoda is k�sz�tett ugyanilyen param�terekkel egy m�sik �gy�t a Monarchia ter�let�n 1905/08 M 8 cm �rm�ret� vontatott �gy� n�v alatt. Az �gy� �rm�rete 76,5 mm, az ehhez tartoz� �rm�rethossz pedig L/30. A cs�v�nek a hossza 2295 mm, a cs� emelked�si sz�ge -10 �s + 45 fok k�z�tt v�ltoztathat�, az oldalsz�ge pedig 8 fokos. Egy l�ved�k�nek a t�mege 8 kg, a l�ved�k kezd�sebess�ge 500 m/s. Maxim�lis l�t�vols�ga 10500 m, az �gy� t�mege 1330 kg. Magass�gi ir�nyz�g�pe k�zvetett hajt�s� �s kett�s csavar�. A kezel�szem�lyzet (ami 6 f�b�l �llt) v�delm�t l�vegpajzzsal n�velt�k, a l�vegtalp szekr�nyes kivitel� �s a sarkanty�ja be�shat�. Egy egys�gben g�pj�rm�vel vagy fogatoltan vontatt�k.  A f�k �s a helyretol� a cs� alatti b�lcs�ben tal�lhat�. A z�rszerkezete v�zszintesen mozg� �kz�r. Ami a Tur�n II.-ben tal�lhat� az m�r csak 75 mm-es volt, �s az �rm�ret cs�kken�s miatt az �gy�nak n�tt az �rm�rethossza. Az eredeti L/30-r�l L/30,6-ra v�ltozott ez az �rt�k. A Bofors-gy�rn�l v�gzett �talak�t�s miatt az eredetileg v�zszintesen mozg� lapos �kz�rat megv�ltoztatt�k f�gg�legesen mozg� f�lautomat�ra. Egyes szakirodalmak szerint a 42. M repeszgr�n�tnak 450 m/s a kezd�sebess�ge �s 8400 m a hat�sos l�t�vols�ga. A 36. M p�nc�lgr�n�tnak 500 m/s a kezd�sebess�ge �s 6400 m-ig hat�sos. T�zgyorsas�ga 12 l�v�s/perc �s ezekkel a param�terekkel csak 500 m-en bel�l volt hat�sos a T-34-esekkel szemben.  Az �j �ttervezett 75 mm-es l�veg el��ll�t�sa 1942-ben 128.000 Peng�be ker�lt.

A r�di� nem v�ltozott a Tur�n II.-ben, mert ebben is a Standard Villamoss�gi RT. �ltal gy�rtott R5/a t�pus� r�di� ker�lt be�p�t�sre, ami a Tur�n I.-ben is megtal�lhat�. Ezt a r�di�t k�tf�lek�ppen lehetett haszn�lni. Az egyik a t�vbesz�l� �zemm�d, ilyenkor csak 2 km-ig volt haszn�lhat�. A m�sik a t�v�r� m�d, amiben m�r 5 km volt a hat�t�vols�g. A frekvencia tartom�nya 2570 kHz �s 3270 kHz k�z�tt volt, modul�ci�j�t tekintve amplit�d� modul�ci�s, teh�t a r�di�frekvenci�s jel amplit�d�j�t v�ltoztatj�k meg az inform�ci� tov�bb�t�s�ra. Az ad� �s a vev� egys�get k�z�s h�zban szerelt�k, �s az �ram�talak�t� is itt lett elhelyezve, ebb�l fakad a r�di� nagy s�lya, ami 26 kg. A r�di� kezel�s�t 1 f� l�tta el, telep�t�se �s �zembe helyez�se nem ig�nyelt 1-2 percn�l t�bbet. A hull�mterjedelme 108,7-116,7 m�ter k�z�tti, teh�t r�vidhull�m� �s terjed�si fajt�j�t tekintve a fel�leti hull�mok k�z� tartozik. A r�di� jelz�t�rcs�j�n nem a frekvencia, hanem foly�sz�mok szerepeltek. A kezel�n�l volt egy kis f�zet, ami az �tsz�m�t�sokhoz n�lk�l�zhetetlen volt. Enn�l a t�pusn�l a foly�sz�mok 293-315 k�z�tt szerepeltek. Az �ramell�t�sr�l egy 120 A�-s akkumul�tor gondoskodott. Az antenna egyszer� botantenna �s 5 wattos teljes�tm�ny�.

A cikk v�g�n pedig itt az �sszehasonl�t� t�bl�zat: 

S�g� 1 hozz�sz�l�s

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.

1

2025.03.11. 20:42 CMJ Eln�z�st k�rek, de csak egy kicsit besz�lek magyarul. A tank enciklop�dia �r�ja vagyok, �s t�rsszerz�k�nt �rtam egy cikket a Tur�n II-r�l. Azt tervezem, hogy az �n tankr�l sz�l� �r�s�t fogom forr�sk�nt haszn�lni, sok hasznos inform�ci�t tartalmaz, amit m�shol nem tal�ltam! Ha nem b�nja, meg tudn� osztani a forr�sokat, amelyekb�l a 75 mm-es l�vegre �s a hajt�sl�ncra vonatkoz� inform�ci�kat szerezte? K�sz�n�m!