Dr. Viczi�n Antal: Meghaltak a Donn�l

A k�nyvre teljesen v�letlen�l bukkantam r� egy aukci�s oldalon, �s m�r els�re felkeltette az �rdekl�d�semet. F�leg az�rt, mert a k�nyvet egy z�szl�s �rta, aki orvosk�nt le�rta mindazt, amit l�tott �s tapasztalt. Ennek a k�nyvnek nagy jelent�s�ge van, mert orvosi szemmel n�zi a dolgokat, �s sok �jdons�g olvashat� benne. A k�nyv alapvet�en 4 r�szre oszthat�, az esem�nyek f�ggv�ny�ben. F�nyk�pekkel gazdagon illusztr�lt, felejthetetlen k�nyv ez. (Aj�nlom mindenki figyelm�be Kemendy G�za: Harct�ri Eml�keim 1942-43 c. k�nyv�t. Teszem mind ezt az�rt, mert a k�t f�rfi ugyanabban a z�szl�aljban szolg�lt.)

Az els� r�sz a 43. oldalig tart n�lam, itt az el�zm�nyeket ismerhetj�k meg.  A fejezet c�me is �rulkod�, mert ” �gy kezd�d�tt” a c�me. A t�rt�net Budapesten kezd�dik, ahol Viczi�n Antalt egy szomor�, es�s napon 1940-ben doktorr� avatt�k. Nagyon sz�pen le�rja, hogy milyen �lt�zetben �s milyen k�r�lm�nyek k�z�tt folyt le a cerem�nia, �s m�g egy �ltal�nos �rt�kel�s is van arr�l, hogy akkor mi t�rt�nt a nagyvil�gban. A 16. oldalig arr�l olvashatunk, hogyan indul el az orvosi p�ly�n a budapesti I. sz�m� seb�szeti klinik�n, mint m�t�sn�vend�k. Megosztja az els� tapasztalatokat, hogy mik�nt zajlik abban az id�ben egy �gyelet, �s hogy egy frissen avatott orvosnak m�g mennyi mindent kell megtanulnia ahhoz, hogy meg�llja a hely�t. Ezen k�v�l a h�tt�r inform�ci�kban sincsen hi�ny, ami elengedhetetlen�l fontos ahhoz, hogy jobban meg�rts�k a dolgok menet�t. Ezen k�v�l az aktu�lis politikai �s t�rsadalmi helyzetet is alaposan kielemzi. Ezut�n egy r�vid r�sz azzal foglalkozik, amikor 1941.november 1.-t�l tartal�kos tiszti k�pz�sre h�vj�k be Viczi�n Antalt, aminek az ideje 2 h�nap. Ennek elv�gz�se ut�n, mint c�mzetes z�szl�s a Toldi Mikl�s honv�d sporttan�rk�pz� int�zm�nybe vez�nylik. Itt megismerkedik a v�v�s rejtelmeivel, amit nem kisebb szem�ly, mint az 1936-os olimpiai kard bajnokcsapat egyik tagj�t�l, Bercelly Tibort�l (aki a Ludovik�t is elv�gezte) tanul el. 1942 �prilis�ban parancs szerint a szombathelyi 3. sz�m� honv�d hely�rs�gi k�rh�zba kell bevonulnia. Innen tov�bbir�ny�tott�k a 17. nagykanizsai gyalogezred II. z�szl�alj�hoz, ahol vezet� orvos lesz. A z�szl�alj parancsnoks�ga Cs�ktorny�n tal�lhat�, ahol �prilis 10.-�n megjelenik. A z�szl�alj parancsnoka Kaltr�y Antal alezredes, aki j� sz�vvel �s nagy szeretettel fogadja. A k�vetkez� k�t nap az ismerked�s jegy�ben telik, majd egy kellemes est�t t�lt el a Korona vend�gl�ben. A k�vetkez� napok a beoszt�s, a munka, �s a k�rnyezet megszok�s�val telnek el. Egy alkalommal Szombathelyre kell mennie, ahol meghallgat orvost�rsaival t�bb el�ad�st is a v�rhat� orvosi neh�zs�gekr�l a frontszolg�lat alatt. A frontra indul�s el�tt, lelt�roz�s a szabads�gok kiad�sa, �s egy �lesl�v�szet van h�tra. Az �lesl�v�szet nem ment z�kken�mentesen, sz�mos hi�nyoss�gra f�ny der�lt. A szabads�ga alatt hazal�togat a csal�dj�hoz elb�cs�zni, majd az egykori klinik�t is megl�togatja. A tisztek b�cs�vacsor�j�n az emelkedett hangulat �s az elfogyasztott alkohol hat�sa miatt, nem mindennapos szeren�dot ad el� az �r� egy sz�v�nek kedves h�lgynek. A m�snaposs�g m�mor�ban az utols� b�k�s lovagl�s ut�n, elj�tt a b�cs� ideje. A b�cs� szomor� pillanatair�l 4 oldalon �t olvashatunk, �s h�en t�kr�zi a katon�k lelkivil�g�t. 

A m�sodik fejezet a 43. oldalt�l is kezd�dhetne, mert m�jus els� napj�n elindul a z�szl�alj a frontra. Az els� nagyobb meg�ll� Katowice (Lengyelorsz�g), ahol t�bb �r�t vesztegelnek. E k�zben id�zte fel az indul�st a cs�ktornyai �llom�sr�l. Legal�bb 4 olyan katonadal els� p�r sor�t is olvasni, ami teljesen idev�g �s alkalomhoz ill�. Az �tvonal Nagykanizsa, Balatonszentgy�rgy, ahol sz�vbemarkol� jelenetek elevenedtek meg. Ezut�n Si�fok, Sz�kesfeh�rv�r, Kisb�r, Kom�rom vonalon haladtak tov�bb. Zsoln�n nem l�tt�k sz�vesen a magyarokat, de szerencs�re atrocit�s nem t�rt�nt. M�jus 5.-�n a vonat befut Minszk v�ros�ba, ahol a bomb�z�s �s a rombol�s nyomait m�g nem �ll�tott�k helyre. A vonaton elt�lt�tt id�r�l kapunk ezut�n 2 oldalas r�szletez�st, amit a z�szl�aljparancsnok fejteget�se folytat a szovjet falvak eln�ptelened�s�nek okair�l. Breszt-Litovszk ut�n m�r orosz ter�leten robog a vonat. A h�bor� nyomai itt is l�that�ak, err�l a kil�tt roncsok �s katonas�rok tan�skodnak. M�jus 8.-�n d�lel�tt Orel v�ros�ban egyetlen �p h�zat sem tal�ltak, �s mindennek f�st szaga volt. A b�m�szkod�st a l�giriad� szir�n�ja t�ri meg, de az �thalad� g�pek nem sz�rtak bomb�t. Ezut�n felk�redzkedik a szerelv�nyre egy szabads�gos n�met katona, akivel �rdekes besz�lget�s kerekedik ki. A Berezin�n �thaladva Kaltr�y alezredes felid�zi a Nap�leoni h�bor�k egyik ide v�g� r�sz�t. A k�vetkez� meg�ll� Gomel v�rosa, majd onnan egy izgalmas �t k�vetkezik a brjanszki erd�n �t, ami a partiz�nok fellegv�ra is egyben. Nagy megk�nnyebb�l�sre baj n�lk�l �tjutnak ezen a ter�leten, de mindenki fesz�lt �s ideges. Az erd� nagys�g�t j�l mutatja, hogy egy teljes nap kell hozz�, m�g �tjutnak rajta. M�jus 10.-�n k�s� d�lut�n meg�rkezett a vonat Kurszba, hogy m�snap elkezd�dj�n a kirakod�s. A kirakod�s v�gezt�vel az els� �ti c�l Muravlevo, ami 10 km-re volt. Az egyetlen eml�t�sre m�lt� szomor� esem�ny, amikor egy v�letlen�l els�lt puska kioltotta egy l� �let�t. M�snap d�lel�tt, mivel m�r harcter�leten volt a z�szl�alj csak felder�t�ssel �s biztos�t�ssal folytathatt�k �tjukat. A felder�t�s eredm�nyeit Kemendy G�za (utal�s az el�sz�ban) ecseteli 3 oldalon kereszt�l. Kemendy G�za soraib�l tiszt�n l�that�, hogy nem is olyan egyszer� dolog ez a felder�t�s. A hosszas �s kimer�t� gyalogl�s els� jelei kezdtek megmutatkozni. A gyeng�lked�n sokan jelentkeztek l�bfelt�r�s okozta kellemetlens�gekkel. Matvejevk�ba be�rve a nyomor fogadta a z�szl�aljat. A lakoss�g, ami �regekb�l �s gyerekekb�l �llt, a maguk kezdetleges eszk�zeivel pr�b�lt�k megm�velni a f�ldet. Nagy nehezen seg�ts�get k�rtek a magyar katon�kt�l, akik �nk�ntes alapon felsz�ntott�k a f�ldeket. Viczi�n Antal nem felejti el megjegyezni, hogy a katon�k egy r�sze �r�mmel v�llalkozott a feladatra, hiszen a bevonul�s el�tt is sokan ezt �s hasonl�t csin�ltak. M�snap Melehino II.-be �rve, a falu melletti erd�ben t�borozik le a z�szl�alj. A nap egyetlen t�rt�n�se, hogy egy elk�borolt l�val t�r vissza p�r katona. A l� nincs a legjobb b�rben, de m�g talpra �ll�that�, ez�rt �llom�nyba veszik �s az �llatorvos gondjaira b�zz�k. 9 napi gyalogl�s ut�n Dubrovk�ba �rve, �tveszi a n�metekt�l a v�delmi vonalat. 2 esem�nytelen nap ut�n Kaltr�y alezredes a saj�t s�tr�ba invit�lja Viczi�n Antalt, mert unja m�r az egyed�ll�tet. A szerz� �r�mmel elfogadja az invit�l�st, mert �gy jobban megismerhetik egym�st. A n�metek ut�ni takar�t�s, �s a puhatol�z� jelleg� szovjet t�mad�sok folyamatosak. A 4. sz�zadn�l tett l�togat�s esem�nytelen�l telik, de aki el�sz�r j�r kint az els� vonalban, annak m�g �gy is izgalmas. M�jus 22.-t�l meg�l�nk�lnek a t�mad�sok, aminek r�szleteit 3 oldalon �t olvashatjuk. Egy �jabb frontszakasz l�togat�son vesz r�szt Viczi�n Antal, de itt most int�zkednie is kell, mert aknavet� t�z okozta s�r�lteket kell ell�tnia. Ennek a napnak a v�g�t Kemendy G�za l�togat�sa z�rta. Az idegen helyis�gnevek kiejt�se nem mindig egyszer�, ez�rt sz�ks�g van egy kis magyaros�t�sra, erre fogunk k�t �zben is p�ld�t tal�lni. A h�bor� nem sz�p dolog, ez�rt mindig keresni kell a vid�ms�ga okot ad� eseteket, ilyen B�n Jen� a t�bori pap �s a l�pes m�z esete. J�lius 15.-�n a z�szl�alj meg�rkezik Gremjacse faluba, ahol megint v�delemre rendelkezik be. Viczi�n Antal itt le�rja a tapasztalatait az eg�szs�g�gyi szolg�lattal �s teend�ivel kapcsolatban, amit m�g a Magyar Katonai Szemle is lek�z�l. Maga a cikk teljes terjedelemben elolvashat� a 120. oldalt�l. Az ott le�rtak tal�n m�g ma is megsz�vlelend�ek, csak a technika korszer�s�d�tt �s a fog�sok finomodtak. �rdekes, hogy nem fizikai s�r�l�sekb�l lett t�bb az �ll�sok ki�p�t�se sor�n, hanem az egy�b megbeteged�sek voltak a gyakoriak. Ilyen volt p�ld�ul a b�lhurut �s a s�rgas�g. Nagy meglepet�st okozott a t�ny, hogy a Don t�lpartj�r�l, ahol a szovjet �ll�sok vannak, Honthy Hanna egyik sl�gere sz�lt, majd magyar nyelv� propaganda besz�d k�vetkezett, amit Kaltr�y alezredes eszmefuttat�sa z�rt. J�lius 27.-�n k�t �jabb partiz�nt ker�l magyar k�zre, de ennek kalandos a t�rt�nete, �s a jutalom sem marad el.

De az is megtudhat�, hogyan kell pisztollyal eg�rre vad�szni az �gyban fekve. A szakmai fort�lyok k�z�l megismerhetj�k azt, hogyan kell fels� fogat h�zni olyan fog�val, amivel csak als�t szoktak. J�lius v�g�n Voronyezs fel�l t�zp�rbaj hangjait lehetett hallani. Ekkor hallotta mindenki el�sz�r a sorozatvet� hangj�t. Az els� fogolyszerz� akci�t �s tragikus v�gkifejlet�t r�szletesen elolvashatjuk k�zel 3 oldalon �t. Augusztus 5.-�n a r�ka vad�szat agyaf�rt tr�kkjeit ismerhetj�k meg. De miut�n a r�k�k ravaszak, kell egy zs�kra val� fort�ly az elfog�sukra vagy elejt�s�kre. A m�jus 28.-a kifejezetten eml�kezetes nap, mert az ezredparancsnok tesz l�togat�st a z�szl�aljn�l. Kozderka ezredes m�snapra berendeli t�bbek k�z�tt Viczi�n Antalt is, hogy mi�rt van diszn��l a z�szl�aljn�l? A kihallgat�son mindenki megkapja a maga letol�s�t az ezredest�l, de az ezredes arr�l nem tud, hogy az �r� �desapja Pest v�rmegye f�isp�nja, �s amikor ezt firtatni kezdi, j�l mell�fog. J�nius 3.-�n k�s� este a z�szl�alj er�s t�mad�st kap, amit a tartal�kok bevet�s�vel sikeresen elh�r�tanak. A be�rkez� sebes�ltek (k�nny� s�r�l�sek) ell�t�sa ut�n a csata sor�n ejtett 5 fogoly megszeml�l�se �s kihallgat�sa t�rt�nt. J�nius 13.-ig csak sz�rv�nyos l�v�ld�z�s volt a fronton, ekkor a h� v�gi t�mad�s miatt a z�szl�aljat kivonj�k a frontr�l, mert a tervezett t�mad�sban sz�m�tanak a z�szl�aljra. Viczi�n Antal egy eg�sz napot Dubrovk�n t�lt, mert az ezred orvos t�j�koztat�t tartott. Az eg�sz z�szl�alj akkor Galicsi falu mellett t�borozott le. A v�rt t�mad�s j�nius 29.-�n ind�totta meg a z�szl�alj. A t�mad�s r�szleteit 19 oldalon �t olvashatjuk egy z�szl�alj orvos szemsz�g�b�l n�zve. A t�mad�s sikere egy ponton k�ts�ges volt, de azt�n Viczi�n Antal hat�rozott cselekedeteinek k�sz�nhet�en j�ra fordultak a dolgok. A sebes�ltek ell�t�sa �s h�trasz�ll�t�sa a harcok alatt t�bbsz�r is neh�zs�gekbe �tk�z�tt. R�dey f�hadnagy szem�ly�ben a z�szl�aljhoz �j �tegparancsnok �rkezett. Az el�gtelen n�met felder�t�snek k�sz�nhet�en csak j�lius 1.-�n �rt�k el Tyim v�ros�t, de az el�renyomul�s sor�n magasak voltak a vesztes�gek. Sztarij Oszkoln�l a n�metek egy �jfajta fegyvert vetettek be, ami az oxig�nelvon�s elv�n m�k�d�tt. Ezt az esetet nem csak Viczi�n Antal, hanem G�rg�nyi D�niel is le�rja a Signum Laudis c�m� k�nyv�ben a 137-138. oldalon. Eg�szen d�bbenetes, ahogy a k�t szemtan� le�rja az ott l�tottakat.  A kitelep�t�s sz�vbemarkol� soraival folytat�dik a k�nyv, mert kett� fal� lakoss�g�t telep�tett�k ki a t�bori csend�r�k. Augusztus 10.-�n j�n a h�r, hogy hamarosan kivonj�k a z�szl�aljat az els� vonalb�l, mert Kosztyenkin�l t�mad�st kell ind�tani. A mesterl�v�szekr�l, vagyis a „r�vid ujj� Jackr�l” is megtudunk n�h�ny �j �s hasznos inform�ci�t, tov�bb� az is kider�l, milyen az ha „megy minden, mint a p�k (nem el�r�s)”. A nagy t�mad�s napja augusztus 18.-a, ez�rt az el�z� nap �jszak�j�n kivonj�k az egys�get az arcvonalb�l, hogy a 10 km-re tal�lhat� kiindul�si �ll�sokba menjenek. Az a feladat, hogy a n�h�ny km-re lev� Don foly�hoz kijusson a z�szl�alj, �s a szovjet v�delmet visszaszor�tsa a foly�n t�lra. A t�mad�s lefoly�s�t 5 �s ½ oldalon �t t�rja el�nk dr. Viczi�n Antal, n�hol orvosi szemmel vizsg�lva az esem�nyeket. A k�vetkez� oldalakon egy �tvirrasztott �jszaka, �s a Kosztyenkin�l lezajlott harcok k�vetkezm�nyeit vonja le helyesen Kaltr�y Antal alezredes a z�szl�alj parancsnoka. A p�linkaf�z�s nem egyszer� feladat (err�l magam is megbizonyosodtam) de ami a legfontosabb az �ratlan szab�lyokat be kell tartani. Ezzel a szerz� is szembes�l minden neh�zs�g�vel egy�tt, f�leg akkor miut�n � is megiszik egy-k�t kupic�t bel�le. A fronton f�z�tt p�linka min�s�g�hez k�ts�g sem f�rhet, mert azt (hadiszolg�laton k�v�l) egy p�nz�gy�r f�zte. A h�bor�s harcter�leten �rdemes figyelmesen k�zlekedni, mert ha ezt elmulasztjuk f�jdalmas figyelmeztet�sben r�szes�lhet�nk az ellens�g r�sz�r�l. A kir�ndul�s Rutkin�ban majdnem katasztr�f�val v�gz�d�tt. T�rt�nt ugyanis, hogy az �r�, Kaltr�y alezredes, �s P�chy f�hadnagy �s Ny�ri �csi odafel� menet a holdf�nyes �jszak�n a t�lpartr�l aknavet�t�zet kaptak. �csi szil�nks�r�l�st szenvedett ez�rt a kir�ndul�s r�vidre sikeredett. A voronyezsi kiruccan�s sok �rt�kes tapasztalattal szolg�lt. A szerz� �s T�th Feri (Dr�tos) h�rad�sparancsnok mentek, 3 �s ½ oldalon �t olvashatjuk a �ton t�rt�nteket. Az �jszakai �telhord�s �s latrin�ra j�r�s vesz�lyeir�l is megoszt n�h�ny hasznos tan�csot, dr. Viczi�n Antal.

Szeptemberben egy �j gyorslefoly�s� j�rv�nyszer� betegs�g �t�tte fel a fej�t. Orvosi szempontb�lteljes k�pet kapunk err�l a nem k�v�nt kellemetlens�gr�l. Az �jabb fogolyszerz� �t most sikeres lett, mert vesztes�g nem volt �s foglyok is siker�lt hozni. Szeptember h�nappal j�ttek a hidegek is �s ez aggasztotta az szerz�t, mert a k�v�nt t�li felszerel�sek teljesen hi�nyoztak. De a f�z�s csizma (birgeli) az rendben megj�tt, mert az �r� m�g augusztusban k�rt egyet otthonr�l. Felk�r�s �rkezik egy �jabb cikk meg�r�s�ra, mert az els� cikk olyan sikeres lett szakmailag �s olvasotts�g szempontj�b�l egyar�nt.  Nagy K�roly az eg�szs�g�gyi oszlop seb�sze felaj�nlja, hogy ha olyan sebes�lt �rkezik, aki nem sz�ll�that� akkor sz�ljanak neki, �s ha a k�r�lm�nyek engedik, akkor szem�lyesen j�n ki a beavatkoz�st elv�gezni. Ny�ri Zolt�n sebes�l�se ellen�re nem maradt a k�rh�zban, hanem visszament az egys�g�hez.  Az eset eljutott Oszl�nyi Korn�l (ekkor m�g) ezredes f�l�be, akinek annyira tetszett ez az igyekezet, hogy jutalmul be�ratt�k egy Finnorsz�gi s� tanfolyamra. Nagy K�roly seb�sz felaj�nl�sa most j�kor j�tt, mert egy hasi s�r�ltnek kellett azonnali seg�ts�get ny�jtani. Orvosi szempontb�l mindenr�l olvashatunk, az el�zm�nyekt�l az ut�kezel�sig. Dr. Viczi�n Antal a fronton �nnepelte meg a 26. sz�let�snapj�t, sorra j�ttek azok, akik felk�sz�nt�tt�k. A fogolyszerz�sek egyik �lland� r�sztvev�j�t Nagy Antal szakaszvezet�t kellett eltemetni egy balul els�lt v�llalkoz�s ut�n. Okt�ber k�zep�n j�tt az igazi meglepet�s, mert az eddigi z�szl�aljparancsnokot Kaltr�y Antal alezredest �thelyezik. Helyette Kucsera sz�zados �rkezik, aki nem tett j� benyom�st az orvosra �s a z�szl�alj tisztikar�ra sem. A Zalai K�zl�ny nev� �js�gban olyan cikkek jelentek meg, amik sok fronton harcol� katona lelki�llapot�t borzolt�k fel. Novemberben el�t�rbe ker�lt a t�li ruh�zat k�rd�se, mert gyakori volt a 0 fok k�r�li h�m�rs�klet. Azt�n november 11.-�n leesett az els� h�, �s itt kapunk egy kis meteorol�giai ismereteket az �ghajlati viszonyokkal kapcsolatosan. November 17.-�n a Don-foly� befagyott, de most m�g v�kony volt a j�gr�teg, ez�rt r�l�pni m�g nem lehetett. A z�szl�alj n�h�ny tisztje megl�togatja az egykori z�szl�aljparancsnokot, aki �r�l a l�togat�snak, de egy�ttal k�zli vel�k, hogy hamarosan visszaker�l a z�szl�alj �l�re. Ez akkor k�vetkezik be, ha a szovjet t�mad�s megindul. A decemberi h�nap a v�d�vonal gyenge pontjainak a felm�r�s�vel telik el, �s a katon�k egyre fesz�ltebbek. A z�szl�alj el�tti ellens�ges ter�let teljesen csendes volt, mozg�st alig tapasztaltak. A legutols� fogolyszerz�sn�l Dr. Viczi�n Antal nagy h�stettet hajt v�gre. Maga a fogolyszerz�s eredm�nyes volt, de a vissza�t sor�n egy katona tal�lat �ltal elter�l a foly� jeg�n. Ekkor � �s Kalm�r Zolt�n kiugranak az �ll�saikb�l a goly�z�por k�zepette �s odaszaladva majd a sebes�lttel visszaszaladva megmentik az �let�t. Hogy mi j�tsz�dott le az �r�ban ekkor azt nem felejti el megosztani az olvas�kkal.  Ez�rt a tett��rt, Signum Laudis a hadiszalagon kit�ntet�st kapott. A kar�csony este az ezredparancsnok t�rsas�g�ban t�lt�tte a szerz�, mis�vel, besz�lget�ssel, pezsg�vel. Az ital az aggaszt� hadi helyzet miatt a fesz�lts�get nem oldotta fel. A fagy�si s�r�l�sek sz�ma emelked�ben van, mert a napi k�z�ph�m�rs�klet nem emelkedik -15 fok f�l�. Janu�r 7-�n a Zalai k�zl�ny egy �jabb v�rl�z�t� �s minden alapot n�lk�l�z� cikket k�z�l le sokan meg is r�k�ny�dnek rajta. A t�lparton meg�l�nk�l� harct�ri tev�kenys�get tapasztalnak, amit sokan egy jelnek tekintenek. (m�g janu�r 11-�n Lajtos �rp�d vez�rkari �rnagy, mint a hadm�veleti oszt�ly 1/a vezet� tisztje szem�lyesen rep�l�r�l v�gzett felder�t�st az urivi k�rzetben. A mesters�ges k�d �s a kit�n� szovjet �lc�z�s miatt, csak kev�s er�t lehetett meg�llap�tani, viszont ezek a jelek pedig pont azt sugallt�k, hogy a t�mad�s  k�sz�b�n �ll, �s Lajtos �rp�d  ezen k�vetkeztet�se helyes volt).

Tal�n innen kezd�dhetne a harmadik fejezet, mert az �tt�r�s h�r�vel fogadja az olvas�t. A z�szl�aljparancsnok is naponta megy az ezredparancsnoks�gra er�s�t�s�rt �s h�rek�rt, mert mindenki agg�dik. A hideg �lland�sult, mert nappal sincsen -20 fokn�l magasabb h�m�rs�klet.   Az emberek nem tudnak sokat aludni a folyamatos k�sz�lts�g miatt. Kev�s a meleg ruha, �s id�k�zben Kaltr�y Antal alezredes is visszat�r. A k�vetkez� bejegyz�s csak 6 nap m�lva t�rt�nt, amikor az �tt�r�s m�r bizonyoss� v�lt, �s az ellent�mad�s sem j�rt sikerrel. Minden n�lk�l�zhet� ember pusk�t kapott, �s ment az els� vonalba. Vesztes�gek is vannak, ilyen pl.: Jeszenszky f�hadnagy, aki akn�ra l�pett �s 6 t�rs�val egy�tt �let�t vesztette (Jeszenszky f�hadnagy �rt rendszeresen cikkeket a Zalai k�zl�nybe). Janu�r 25.-�n amikor m�g mindig az eredeti �ll�sokban van a z�szl�alj, a hideg tov�bb szedi az �ldozatokat, mert 2 katona megfagyott a 20.hadoszt�lyb�l az �jjel. M�r mindenki a visszavonul�si parancsot v�rja, de az m�g nem j�tt meg. A katon�k 1 �r�n�l nem maradhatnak kint t�bbet a hidegben, mert akkor m�r fagy�si s�r�l�seket szereznek. Ezen a napon a z�szl�alj egy t�mad�st ver vissza Rudkinon�l. A k�vetkez� bejegyz�s m�r febru�r 26.-�n kelt, de visszamen�legesen minden esem�nyr�l olvashatunk el�g r�szletesen. Janu�r 27.-�n meg�rkezik a visszavonul�si parancs,  Sztaronyikolszkoje nev� faluba, aminek az a jellegzetess�ge, hogy dombon van �s a falu hossza 15 km. Egy�r�nyi menetel�s ut�n be�rnek a faluba �s az e�. r�szleg a kijel�lt helyre berendezkedik.  A z�szl�alj hamarosan er�s szovjet t�mad�st kap, amir�l a szerz� nagyon s�t�t k�pet fest le, de erre minden oka megvan. A sebes�ltek egym�s ut�n j�nnek, vagy hozz�k �ket. Szil�nk �s l�gnyom�sos s�r�l�sek a leggyakoribbak. L�tt s�r�l�sek m�g csak elv�tve vannak, de a ny�lt t�r�sek �s a roncsol�sos sebes�l�sek is el�fordulnak. Egy s�lyos s�r�lt miatt el kellett hagyni a k�t�z�helyet �s a nem messze l�v� �p�letbe kellett �tmenni az orvosnak, mert a hasi s�r�lt rossz �llapotban van. A hasi s�r�l�st siker�lt nagy neh�zs�gek �r�n ell�tni, de k�zben a szovjet csapatok behatoltak a faluba. A seg�lyhelyet m�r az ellens�g elfoglalta, ez�rt a s�r�lttel oda nem lehet visszamenni. Ez�rt feltett�k egy sz�nra �s a falut�l �szakra lev� fenns�kra mentek. Mikor fel�rtek oda �s visszan�ztek megd�bbent� volt a l�tv�ny. A h�zak �gtek, fegyverropog�s m�r csak elv�tve. Keser� a felismer�s, hogy a z�szl�aljat felmorzsolta az ellens�g. Az egyetlen �t �szak fel� vezet, ekkor m�g mindenki hitt abban, hogy a n�metek bajt�rsiasan viselkednek majd. Dr. Viczi�n Antal egy 60 f�s csoporthoz csatlakozik, �s tiszti leg�ny�vel Nagy Zolt�nnal egy�tt halad tov�bb, nyugati ir�nyba. Most j�n az a r�sz, amit B�rfai Szab� L�szl� is meg�lt �s k�nyv�ben (Az utols� emberig c�mmel) le�r. B�r a 60 f�s csoport feloszlik t�bb kisebbre, de az�rt �sszetartanak. A hasi s�r�ltet, aki csoda, hogy �letben maradt, siker�lt egy n�met teheraut�ra feltetetni, mert a teheraut�n volt egy n�met orvos, �s v�llalta, hogy k�rh�zba viszi. Az eg�sz napi gyalogl�s ut�n egy falucska k�rvonalaz�dik ki. Le�lni nem tan�csos, mert a -25 fokban, aki elalszik a szabadban az megfagy. A b�k�s t�jat csak a sz�tl�tt j�rm�vek �s az eldob�lt fegyverek cs�f�tj�k el. A faluba be�rve az �p h�zakat m�r belakt�k a n�metek, �s a magyarokat nem engedik be oda. Nagyon durv�n �s ellens�gesen viselkednek a n�metek a magyarokkal, mert szerint�k �k tehetnek a veres�gr�l (ami nem igaz, de a n�met katon�knak ezzel t�mt�k tele a fej�ket). Az �jszak�t egy sz�napajt�ban t�lti az �r�, �s m�snap m�r a n�met katon�k is eldob�lj�k a fegyvereiket. Az �t ment�n m�g mindig sok az elhagyott j�rm� �s felszerel�s. A m�sodik �jszaka is egy padl�son tal�lja a szerz�t, de legal�bb valamelyest v�dett helyen aludhat. A napi 15-20 km-es �s a -25 fokos hideg hamar kikezdi az embert. Sok hasznos �s kincst�ri �szrev�telr�l olvashatunk, csak sajnos nem �gy kellene ezeket megtapasztalni. Hogy egy orvosi t�ska mit tartalmaz, az mindig a k�r�lm�nyekt�l f�gg. A visszavonul�s els� id�szak�ban m�g t�nyleg az eredeti funkci�j�t l�tta el a t�ska. De ahogy teltek a napok �s fogyott a k�tszer, �gy a fennmarad� helyet az �lelmiszer t�lt�tte ki. Ilyen a k�poszta, krumpli, �s a l�h�s. Ebben a hidegben a fagy�si s�r�l�sek a leggyakoribbak. De amikor az orvos sem tud seg�teni, mert nincsenek meg ahhoz a k�r�lm�nyek az a legrosszabb. A n�metek kegyetlen viselked�se visszat�r� jelens�g, ezt az �r� mindig m�s szemsz�gb�l t�rja el�nk, ahogy az �lelemszerz�s �s a h� olvaszt�s neh�zs�geit is. Az �jszakai sz�ll�s hasonl� probl�ma, mert a n�metek nem engednek be magyarokat a h�zakba. �gy marad a padl�s, az �l, �s a cs�r persze f�t�s n�lk�l. A gyalogl�s els� het�nek v�g�n az �polatlans�g els� jelei kezdenek megjelenni. Egyre t�bb ember kezd tetves lenni �s gyakori a k�t�h�rtya gyullad�s is.

Az id�j�r�s elkezdett javulni, nappal nincsenek m�r fagyok csak �jszaka. A l�h�st m�r nem lehet megenni, marad a k�poszta, a krumpli �s elv�tve a r�pa. A gyalogl�s m�sodik het�n elkezd�dtek a partiz�nt�mad�sok, de �rdekes m�don a magyarokat nem t�madt�k meg csak a n�meteket. Egy kor�bban hozz�juk csap�dott s�r�lt katona sebe elkezdett gennyesedni. mik�zben ezzel foglalatoskodtak, megjelent a semmib�l 4 orosz katona. Miut�n az orosz katon�k meg�rtett�k, hogy az �r� orvos �s csak sebes�ltek vannak vele, nem ejtett�k fogs�gba �ket. Ink�bb adtak nekik kenyeret �s tov�bbengedt�k �ket. A tetvek t�mad�sa egyre fokoz�dott, �s csatlakozott hozz�juk 5 f� �gy m�r 9-en gyalogoltak tov�bb. Az enyhe id�j�r�s miatt s�ros �s latyakos lett minden. A megf�z�sos �s hurutos esetek sz�ma megemelkedett, de mindenki, aki tudott az ment tov�bb. Ezut�n nagyon �rdekes magyar�zatot kapunk a napi rutin sz�ks�gess�g�r�l �s a l�tfenntart�s sorrendj�r�l, de az �th�l�zatr�l is kapunk egy sz�k ismertet�t. Az iv�v�zszerz�s neh�zs�gei, �s a sebes�ltek ell�tatlans�ga kezdett komoly baj forr�sa lenni, ennek �rnyoldalait osztja meg vel�nk r�szletesebben a szerz�. A menetel�s harmadik het�n egy nagyobb faluba �rve az egy elhagyatott �zem udvar�n nagy mennyis�g� barnacukrot tal�lnak. Mindenki cukrot evett, ameddig a hasa b�rta. Az ezzel j�r� bajok csak m�snap keletkeztek. A szomj�s�got forral�s n�lk�li v�zzel csillap�tott�k, aminek gyomorg�rcs �s hasmen�s lett az eredm�nye. Maga az orvos is 3 napig k�szk�d�tt, m�g l�z�lmai is voltak, r�szletesen besz�mol mindenr�l, amire eml�kszik. De egyszer az a h�r terjedt el, hogy valaki n�met j�r�rt l�tott j�l felszerelve. A 9 f�s csapat k�t r�szre szakadt, �s akiben volt er� az el�re ment. A cs�ggedts�get �s a rem�nytelens�get a hit �s a bizalom v�ltotta fel, �s ez sok embernek hihetetlen er�ket adott. Az orvosn�l az�rt m�g nem volt minden rendben, er�tlennek �s gyeng�nek �rezte mag�t sokszor kellett meg�llni pihenni. Egy b�skomor �n�rt�kel�s sor�n meg kellett �llap�tania, hogy m�g a takar�j�t is ellopt�k az �jszaka a „bajt�rsak” az „aki b�rja az marja” elv alapj�n. A megmaradt kis csoport folytatja az �tj�t a v�lt v�d�vonal fel�, mert aknarobban�sokat hallanak. A doktor kezdi elhagyni mag�t �s m�r nem �rdekli semmi �s senki csak le akar �lni pihenni, de a  j� bajt�rsak nem hagyj�k mag�ra hanem tov�bb viszik a rem�lt c�l fel�. H�l�sak lehet�nk a doktornak, ami�rt le�rja, mi j�tsz�dik le benne ott �s akkor, mert k�l�nben nem tudn�nk elk�pzelni sem. Egy nagyobb dombot kell m�g lek�zdeni, ami csak fogcsikorgatva siker�l, �s a tetej�r�l megl�tj�k a K�na�nnal is fel�r� n�met vonalakat. Ez �j er�t ad mindenkinek �s siker�l el�rni a n�met vonalakat, ahol mindenkit �llapota �s rangja szerint elk�l�n�tenek. A k�zel egy h�napos gyalogl�s alatt 280 km-t (nem t�ved�s, mintha megtenn�nk gyalog a Budapest-M�t�szalka �tvonalat az M3-as aut�p�ly�n) tettek meg, �s v�gre rendezett k�r�lm�nyek k�z�tt kezdhetett el gy�gyulni a doktor. Az �rzelmek v�ratlan el�t�r�se ut�n az orvos m�ly �lomba mer�l, mert van mit kipihennie.  A k�vetkez� bejegyz�s m�r Vars�ban �r�dott m�rcius 11.-�n. A doktor kisebb ok fejteget�s�t olvashatjuk el a sok benne felmer�lt k�rd�ssel kapcsolatban. Ut�na 9 napot ugrunk el�re, de csak l�tsz�lag, mert ut�lagosan mindent elmes�l az orvos r�szletesen. Mint kider�lt volh�niai l�za volt, amit a tetvek terjesztettek, �s olyan ritka ez a betegs�g, hogy tanulm�nyt �rtak az eset�r�l. A v�rva-v�rt hazamenetel a k�rh�zvonattal m�r nem csak egy �lom, hanem val�s�g, mert B�csen kereszt�l visz az �t Magyarorsz�gra. Az �t sor�n t�bbsz�r is l�zas lesz �s n�h�ny dologra nem eml�kszik az �tb�l. A doktor a Keleti p�lyaudvarra be�rve �zenetet k�ld a csal�dj�nak, akik k�s�bb elint�zik, hogy a debreceni klinik�ra ker�lj�n. Csak itt szembes�l a donni katasztr�fa val�di m�rt�k�r�l. Ezut�n a l�zr�l �s annak �rdekess�geir�l olvashatunk b�vebben. A k�vetkez� bejegyz�s m�r �prilis 20.-�n �r�dott, de m�r otthonr�l. J�rt Cs�ktorny�n megtudta, hogy az egykori parancsnoka, hogy vesztette �let�t, �s nem is mulasztott el vir�got vinni a s�rj�ra. Gerencs�r z�szl�s szomor� eset�t is elmes�li, akit a n�metek egyszer�en lel�ttek. Jelentkezik P�terfy �rnagyn�l, aki �tadja neki a ki�rdemelt kit�ntet�s�t. Ezt a fejezetet n�h�ny eml�knek a feleleven�t�se z�rja.

Az utols� fejezetben m�r nem katonak�nt, hanem mint a frontot megj�rt orvost l�thatjuk viszont az �r�t, aki leszerel�se ur�n visszament a klinik�ra, ahol anno kezdte a p�ly�j�t. Kit�r� �r�mmel fogadt�k a doktort, aki szinte egyb�l munk�ba is �ll. Rendk�v�l r�szletesen bemutatja a klinikai �letet, a lehet�s�geket, az �sszef�gg�seket �s azt is hogyan m�k�d�tt 1943-44-ben maga a klinika. Ezut�n �desapja k�lv�ri�j�t �rja le, aki Pest megye f�isp�nja (a megye els� ember�t, megyei vezet�j�t h�vt�k �ltal�ban �gy) volt, amikor a nyilas prib�kek �tvett�k a hatalmat (Viczi�n Istv�n meg�rta eml�kiratait, ami nagy �r�m�mre hamarosan meglesz). Ezut�n az �let�ben v�gbement nagy v�ltoz�sokr�l sz�mol be nagy r�szletess�ggel. Az egyik ilyen, amikor feles�g�l veszi sz�ve v�lasztottj�t, �s ami ide vezetett. A h�bor� k�zeledt�vel a bajok is sokasodtak, a bomb�z�sok kezdtek napi rutinn� v�lni. 1944 m�jus�ban megkapja a seb�sz szakorvosi kinevez�st, de ahogy azt megkapja az sem mindennapos. Azt�n a doktor olyan megb�z�st kap ami v�ratlanul �ri. A megb�z�s szerint egy 500 �gyas k�rh�zat kell vezetnie Sopronban. Am�g a k�rh�z szem�lyzete �s az adminisztr�ci�s dolgok rendez�dnek felkeresi J�vorszky doktort a v�rosban, aki egy 400 �gyas seb�szeti oszt�lyt vezet �s � az egyetlen seb�sz ott. J�vorszky doktor nagyon �r�l az �j j�vev�nynek, aki az elk�vetkezend� 2 h�napban olyan tapasztalatokkal gazdagodik, ami p�tolhatatlan lesz k�s�bb. Hosszasan megeml�kezik J�vorszky doktorr�l �s mind arr�l, amit ott tanult �s tapasztalt.  Azt�n egyszer csak meg�rkeznek az els� sebes�ltek �s betegek. A szem�lyzet m�r megvan, de gy�gyszer �s k�tszer m�g mindig nincs. De n�h�ny telefon �s �r�k m�lva 2 teheraut�nyi anyag �rkezik. Most mutatkozik meg, a J�vorszky doktorn�l elt�lt�tt 2 h�napnak minden el�nye. A vezet�ssel �s a sebell�t�ssal kapcsolatos �rt�kes tapasztalatokat olvashatjuk el igen r�szletesen t�bb oldalon �t. A h�bor� k�zeledt�vel elkezd�dik a v�ros bomb�z�sa. A v�ros romhalmazz� v�ltoz�sa sor�n a bomb�k kezdenek a k�rh�z k�zel�be is becsap�dni. Ekkor j�n a h�r, hogy a k�rh�zat �tk�lt�ztetik egy k�lf�ldi v�rosba. Hamarosan a vonat be is �ll az �llom�sra �s kezd�dhet az eg�sz napos pakol�s. A pakol�s v�ge fel� bombariad�t f�jnak, �s t�bb bomba az utols� kocsikn�l robban, illetve a ki�r�tett k�rh�z is t�bb tal�latot kap. Miut�n eltakar�tott�k a romokat �s az utols� kocsikb�l  amik megs�r�ltek a robban�sok sor�n kiszedt�k  ami m�g haszn�lhat� a vonat elindult az orvos �s feles�ge n�lk�l. �k csak �gfalv�n 3 km gyalogl�s ut�n tudnak csatlakozni. Napokon �t vesztegelnek B�cs k�rny�k�n, de egy kis szalonna �s kolb�sz megold�st jelent a probl�m�ra. �gy jutnak el Bad Gasteinbe ahol leadj�k a sebes�lteket. Itt 1 h�napig maradnak, majd �tmennek Dorfgasteinbe. A h�bor� v�ge itt �ri dr. Viczi�n Antalt �s feles�g�t akik kis v�rtatva eld�ntik, hogy hazamennek. Az elhat�roz�st tett k�veti �s Hegyeshalomn�l a himnusz dallam�ra k�nnyekkel k�szk�dve �tl�pik a hat�rt…

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.