A Tur�n I. Harckocsi

(folytat�s)

Az er�forr�s 14866 cm3-es, 8 hengeres V elrendez�s� �s benzin �zem�.  A hengereknek a bels� �tm�r�je 130 mm (furat), a dugatty� als� �s fels� holtpont k�z�tti �tja pedig 140 mm (l�ket). A s�r�t�si ar�ny 1:6, teljes�tm�nye 260 Le. Maxim�lis fordulatsz�ma 2200 ford./perc, fajlagos teljes�tm�nye 14,3 Le/t.  A motornak a blokkja alag�t rendszer� �s �nt�ttvasb�l k�sz�lt. Ez azt jelenti, hogy az �g�st�r osztatlan volt, ami fontos szempont a f�tengely kialak�t�sa �s szerelhet�s�ge tekintet�ben. A szokatlan hengersz�g �s a f�tengely szerkezete miatt a sikl�csap�gyas megold�s nem volt alkalmazhat�. A f�tengely t�bb tagb�l �ll, a csatlakoz�sokn�l nagy �tm�r�j� hengerg�rg�s csap�gyakkal (k�ls� f�mgy�r�ben egy bronz csap�gykos�r, amiben kr�mac�l hengerg�rg�k vannak, a hengerg�rg�k hozz��rnek a k�ls� �s a bels� f�mgy�r�h�z). A k�sz f�tengelyt ezek ut�n a hajt�karok felszerel�se n�lk�l betolt�k a blokkba. Ha a f�tengely m�r a hely�n volt, csak akkor kezdt�k el a hajt�karok szerel�s�t. A f�tengely betol�sa a blokkba rendk�v�l nagy pontoss�got ig�nyelt, mert a f�tengelyelemek tal�lkoz�si pontjain�l tal�lhat� csap�gyak az ott kialak�tott p�ly�n megosztva futottak. A k�t hengersor egym�shoz k�pest egy s�kban mozgott eltol�s n�lk�l.  A 8 hengeres motornak kisebb �s z�m�kebb lendkereke van a hasonl� kateg�ri�j� motorokn�l, amit az egyenl�tlens�gi fok alacsony �rt�ke tesz lehet�v� (a fordulatsz�m ingadoz�sok jellemz�s�re haszn�lj�k a meghat�roz�st). A motor vez�rl�se OHC-rendszer� (fel�lszelepelt �s fel�lvez�relt), de annak is egy speci�lis v�ltozata a Kir�lytengelyes kialak�t�s� (A kir�lytengelyes vez�rl�s az OHC olyan v�ltozata ahol nem l�nc, hanem f�gg�leges tengely �s k�pos fogasker�k m�k�dteti a vez�rm�tengelyt). Minden hengerhez 1 sz�v� �s 1 kapufog� szelep tartozott, �s hengerenk�nt 2 gy�jt�gyerty�val l�tt�k el. Erre az�rt volt sz�ks�g, mert az egyik a Bosch gy�jt�m�gnessel volt �sszek�tve, m�g a m�sik gy�jt�gyertya az akkumul�toros ind�t�shoz kellett. A harckocsiban 3 darab akkumul�tor volt elhelyezve, az akkumul�torok t�lt�s�r�l 2 darab dinam� gondoskodott, �s az elektromos rendszer 12 V-os kialak�t�s�. A Bosch gy�jt�m�gnesb�l is 2 darab volt, �s ez a kett�s rendszer (gy�jt�m�gnes �s akkumul�tor) a biztons�gos �zemeltet�shez kellett. A motor �g�stere f�lg�mb alak� (amerik�ban ezt nevezik HEMI motornak a hemiszf�ra sz� ut�n), ami el�seg�ti a min�l jobb hat�sfok el�r�s�t. �gy a motor fajlagos fogyaszt�sa abban az id�ben a nagyon kedvez� 260 g/Le �rt�kkel rendelkezett. A Tur�n motorj�nak tov�bbi 2 furcsas�ga van. Az egyik, hogy nem egyenesen �ll a motor a motort�rben, hanem 5 fokos sz�gben a k�zd�t�r fel� van megd�ntve. Erre a szokatlan megold�sra nem siker�lt v�laszt tal�lnom. A m�sik, hogy a motor hengersz�ge nem 90 fokos, mint a hagyom�nyos V8-as motorokn�l, hanem csak 45 fokos. Ezzel jelent�sen lecs�kkentett�k a motor sz�less�g�t, viszont gy�jt�speri�dusok nem egyenletesek. Alapesetben egy hagyom�nyos 4 �tem� V8-as motorn�l, am�g a f�tengely megtesz egy teljes fordulatot 4 gy�jt�s jut 90-90 fokonk�nt. Enn�l a 45 fokos elrendez�s k�vetkezt�ben ez eltol�dik 45-135-45-135 fokokra. Ennek az eltol�d�snak csak akusztikai hat�sa volt, mert a 8 henger miatt ez alig volt �szrevehet�. Ennek a 45 fokos elrendez�snek viszont az volt a h�tr�nya, hogy a k�t hengersor k�z�tt nagyon sz�k hely maradt. Ez�rt a sz�v�cs�veket csak �gy tudt�k elhelyezni, hogy jelent�s �raml�si vesztes�g keletkezett. Sok k�s�rletet folytattak le a vesztes�gek cs�kkent�s�re, de csak r�sz sikereket tudtak el�rni, a kev�s hely miatt. Ekkor fordultak a kompresszorhoz (l�gs�r�t�), mint teljes�tm�nyfokoz� eszk�zh�z. 

Az �zemanyag �s leveg� megfelel� elegy�r�l 1 darab 4 tork� Solex porlaszt� (karbur�tor) gondoskodott. A teljes�tm�ny fokoz�s�ra 2 darab Nova kompresszort (l�gs�r�t�t) haszn�ltak. A dinam�k �s a v�zpumpa m�k�d�s�t, �ksz�jjak garant�lt�k. A motor megfelel� h�t�s�r�l k�tf�lek�ppen gondoskodtak. Az els� �s legfontosabb a k�zvetlen h�t�s, amit h�t�folyad�k seg�ts�g�vel �rtek el. A Tur�n h�t�je teljesen m�s kialak�t�s�, mint a T-21-�. Erre az�rt volt sz�ks�g, mert a pr�bautak sor�n t�bbsz�r is t�lmeleged�si probl�m�k ad�dtak a motorral. �tvizsg�lva a h�t�rendszert, meg�llap�tott�k, hogy az eredeti h�t� a nem megfelel� kialak�t�s miatt, nem tudja ell�tnia feladat�t. Ez�rt Jurek Aur�l g�p�szm�rn�k vezet�s�vel a WM gy�r �s a Ganz szakembereivel egy teljesen �j h�t�t �s ventill�tort tervezett a Tur�nhoz, �s az eredeti Skoda h�t�t lecser�lt�k a magyar szakemberek �ltal tervezetre.  A h�t�snek ez a r�sze megold�dott. A k�zvetett h�t�s a meleg leveg� elvezet�se volt, h�t�zsaluk seg�ts�g�vel. Ezek a zsaluk a kipufog�dobok alatt, illetve a motort�r oldalfal�n oldalank�nt 4-4 z�rhat� zsalu seg�ts�g�vel val�sult meg. Karbantart�si c�llal a motort�r tetej�n, �s a farlemez als� lemez�n alak�tottak ki z�rhat� ajt�kat.  A nagy hidegben (-20 Celsius fok alatt) az �nind�t� m�r nem tudta marad�ktalanul ell�tni a feladat�t. Ez�rt egy olyan eszk�z be�p�t�s�t tervezt�k, amit m�r a rep�l�g�piparban is haszn�ltak. Az inercia-starter nev� ind�t� berendez�ssel �s egy kurbli (k�zi forgatty�) seg�ts�g�vel felp�rgett�k a lendkereket 10.000 fordulat/perc fordulatsz�mra, majd csatlakoztatt�k a fogas koszor�hoz, �s �gy nagy biztons�ggal lehetett ind�tani a nagyon leh�lt motort. Ez a starter berendez�s a felhalmozott energia r�v�n a bekapcsol�s ut�n ak�r 5 m�terre is elmozd�totta a harckocsit 1.-es fokozatban. Ezt az ind�t�eszk�zt csak 1 Tur�nba �p�tett�k be, teszt �s pr�ba k�pen, �s majd a Zr�nyi II.-ben lesz rendszeres�tve. A motor ken�olaj fogyaszt�sa 100 km-enk�nt kb.: 4 liter, m��ton 150-160 litert fogyasztott 100 km-en.  A motorvez�rl�s fel�li oldalon k�z�pen legalulra a 2 darab vil�g�t� dinam�t szerelt�k. Ezek felett volt elhelyezve a v�zpumpa, nem sokkal felette a gy�jt�m�gnesek. A gy�jt�m�gnesek mellett a motor mindk�t sz�l�n a l�gs�r�t�k, ezek m�g�tt az eloszt�fejek. A l�gs�r�t�k felett a motor k�zep�n az AC pump�k, �s v�g�l a motor tetej�vel egy vonalban a porlaszt� tal�lhat�. A v�lt� fel�li oldalon, a motor oldal�n alul csak az olajpumpa ker�lt felszerel�sre. A legnagyobb el�rhet� sebess�ge �ton 47 km/h, terepen 25 km/h. A k�s�bbi �zemeltet�s sor�n kider�lt, hogy a f�tengely �s a hajt�kar meghib�sod�sok rendk�v�l eleny�sz� sz�m�ak voltak. Az bronzcsap�gyakat csak a WM gy�r gy�rtotta a m�sik 3 gy�r r�sz�re is. A sebess�gv�lt� bolyg�m�ves kialak�t�s� Praga-Wilson gy�rtm�ny�, amely angol licence alapj�n k�sz�lt, �s k�tszer 3 sebess�gfokozatra osztottak. A k�tszer 3 sebess�gfokozathoz k�t bolyg�m�rendszer tartozik, ami nem a legjobb megold�s, mert egy kis figyelmetlens�g miatt a motor k�nnyen lefulladt vagy a v�lt� meghib�sodott. Indul�skor a tengelykapcsol� (kuplung) lenyom�s�val kellett 1.-es fokozatba tenni a v�lt�t. Felfel� kapcsol�sn�l a 2-es �s a 3-as fokozatokn�l nem kellett kuplungozniamikor sebess�get v�ltottak. De ha 3-asb�l 4-esbe kapcsolt�k a v�lt�t m�r kellett haszn�lni a kuplungot. Ha nem haszn�lt�k a kuplungot, megvolt az es�lye annak, hogy visszaugrott 1-esbe, �s a hirtelen megugr� fordulatsz�m �s a fell�p� er�hat�sok miatt a v�lt�m� meghib�sodott. A 4-es fokozatb�l 5-�s fokozatba kapcsol�shoz megint nem kellett a kuplungot haszn�lni. Ugyanez igaz, ha 5-�sb�l 6-os fokozatba v�ltottak. Visszakapcsol�sn�l 6-osb�l 4-es fokozatig megint nem kellett a kuplungot haszn�lni. Viszont visszakapcsol�sn�l, amikor 4.-esb�l 3.-asba v�ltottak, megint kuplungozni kellett, mert ha a vezet� ezt elmulasztotta, akkor a motor lefulladt. Az �zemanyag mennyis�ge 265 liter, amit 3 tart�lyban osztottak sz�t. A f�tart�ly a motort�r t�zfal�nak a m�sik oldal�n tal�lhat�. A t�bbi tart�ly holl�t�r�l nincs inf�. A kipufog� cs�vek, amib�l 2 darab volt, a test farr�sz�n oldalt lett elhelyezve.Rendk�v�l korszer� megold�snak sz�m�tott a pneumatikus (s�r�tett leveg�vel m�k�d�) korm�nym�, sebess�gv�lt�, �s f�krendszer. Egyik nagy el�nye, hogy a s�r�tett leveg�s r�seg�t�s miatt a vezet�t nem f�rasztotta ki annyira a vezet�s, mint m�s hasonl� t�pusokn�l. Viszont sz�mos hiba forr�sa is volt egyben. A tesztek sor�n a leveg�cs�vek k�nnyen elrepedtek vagy elt�rtek. Ennek az volt az oka, hogy abban az id�ben a gy�rt�stechnol�gia nem �llt olyan szinten, hogy megfelel� min�s�g� leveg�cs�veket tudjanak gy�rtani. A hideg id� ezekre a cs�vekre negat�van hatott, ami tov�bb rontotta a cs�vek �llapot�t. A kezel� szem�lyzet tapasztalatlans�ga miatt is gyakran v�lt mozg�sk�ptelenn� a harckocsi. Hideg id�ben a leveg�ben tal�lhat� p�ra lecsap�dott a cs� fal�ra, �gy akad�lyozta a leveg� �raml�s�t, ami �jabb probl�m�t okozott. Ugyanez volt a helyzet a szil�rd szennyez�d�sekkel is (por), ami hasonl� jelens�gekhez vezetett. A harckocsi vezet�je a pneumatikus rendszer seg�ts�g�vel ak�r napi 200 km-t is meg tudott tenni 20-25 km/h sebess�g mellett. 

A Tur�n j�r�szerkezete szinte teljesen megegyezik az LT vz. 35-vel haszn�lttal, de az�rt vannak benne v�ltoz�sok. Ezek a v�ltoz�sok ink�bb a fut�m�re vonatkoznak, ahol a t�bbletterhel�s �s a p�nc�ltest m�retbeli v�ltoz�sai miatt kellett meger�s�teni. El�l tal�lhat� a 620 mm �tm�r�j� l�ncford�t� ker�k, mert a Tur�nn�l nem az els�, hanem a h�ts� ker�k a hajtott. A h�ts� l�nchajt� ker�k �tmer�je is 620 mm. K�l�n �rdekess�g �s igen korszer� megold�s, hogy mind a n�gy 620 mm �tm�r�j� ker�k f�kezhet� volt, ez�rt egy 45 fokos lejt�n j� talajviszonyok mellett cs�sz�smentesen meg tudott �llni. A n�met harckocsik jelent�s r�sze erre nem volt k�pes. A fogaskerekeket k�l�n-k�l�n lehetett lef�kezni egy-egy botkorm�nnyal (teh�t �sszesen 4 botkorm�ny szolg�lt a fogaskerekek f�kez�s�re), ez�rt a man�verez� k�pess�ge jobb volt az �tlagn�l. A h�ts� l�nchajt� ker�k el�tt volt egy s�rmentes�t� lemez, ami a ker�k s�rral val� elt�m�d�s�t akad�lyozta meg. Az els� l�ncford�t� ker�k m�g�tt egy 350 mm-es gumibevonatos �s �nt�ttvasb�l k�sz�lt �tk�z�g�rg� tal�lhat�, aminek a l�ncfeszess�g be�ll�t�s�n�l �s feszesen tart�s�n�l 

volt jelent�s szerepe. E m�g�tt k�t nagy csoportra osztva lett elhelyezve az oldalank�nti 16 darab fut�g�rg�. Ennek a 16 darab fut�g�rg�nek 400 mm az �tm�r�je, ami �nt�ttvasb�l lett elk�sz�tve, �s a fut�fel�let�t gum�rozt�k. A 16 darab l�nckereket p�ronk�nt 2 csoportba osztott�k. Az els� fut�m�sz�ron 8 darab fut�g�rg� tal�lhat� p�ros�val, amit v�zszintes t�vtart�kkal tov�bb bontottak 2x2 p�ros fut�g�rg�re. Egy fut�g�rg� 400 mm �tm�r�j� �s 120 mm sz�les a fut�fel�lete gumibevonatos. A fut�m�sz�r, ami nem egyenes, mert nem csak f�gg�leges, hanem v�zszintes r�sze is van a m�retei nem ismertek. A sz�les l�nctalpak �s a 16 darab fut�g�rg� miatt a harckocsi s�lyeloszt�sa rendk�v�l j� volt, ez�rt a laza, s�ros talajjal is megbirk�zott.  A fut�g�rg� t�vtart�k 600 mm-esek, az �sszek�t�lapok hossza 250 mm. A leng�scsillap�t�sr�l fut�m�sz�rank�nt k�t darab 15 lapos laprug� k�teg gondoskodik. Az ac�llemezekb�l k�sz�lt lapok leghosszabb lapja, a f�lap (kb.: 1070 mm hossz� �s 120 mm sz�les), aminek a v�gein�l rug�persely tal�lhat�. Ezekhez a perselyekhez csatlakozik hozz� a t�vtart�k. A t�vtart�k f�gg�leges v�gpontj�n 2 darab v�kony �sszek�t�lap tal�lhat�. Ezek v�geihez csatlakozik hozz� a fut�g�rg� csap�gyas ker�kagya. Az �sszek�t�lap hossza kb.: 550 mm, �s k�t fut�g�rg� v�gpontjai k�z�tt 150 mm a t�vols�g. A fel�l tal�lhat� kism�ret� l�nct�maszt� g�rg�k 250 mm �tm�r�j�ek, �s 5 darab van bel�l�k. Maga a l�nctalp 106-108 tagb�l �llt feszess�gt�l f�gg�en, a felfekv�si hossza 3550 mm, a l�nctalpak nyomt�vja 2020 mm. Egy l�nc sz�less�ge 420 mm, ez �s a nagy felfekv�si hossz miatt nagyon kedvez� a talajnyom�sa, ami 0,61 kg/cm2. A harckocsi a borul�sra nem volt hajlamos, pont ellenkez�leg, a hossz �s keresztir�ny� stabilit�sa rendk�v�l j� volt. A sarkon fordul�st 4 m-es k�r�n bel�l, a sima megfordul�st 12 m sugar� k�r�n bel�l teljes�tette. 

A p�nc�ltest teljes hossza 5550 mm, ami az eredeti T-21-hez k�pest 300 mm-rel hosszabb. A sz�less�ge 2440 mm, ami 190 mm-rel t�bb, mint az eredeti harckocsi�. A magass�g viszont 15 mm-rel kevesebb, mint a T-21 2370 mm-es magass�ga, mert a Tur�n 2355 mm magas. A harckocsi test�nek a tekn�je 13 mm vastag, ez 3 mm-rel vastagabb, mint az eredeti t�pus�. A p�nc�ltest orr-r�sz�t 3 lapb�l alak�tott�k ki. Az els� lap a has lemez, ami a tekn�h�z kapcsol�dik, ennek 43 fokos a d�l�ssz�ge �s 30 mm vastag. A has lemezhez csatlakozik az orr-r�sz �l lemeze, ami 60 fokos sz�get z�r be �s �sszesen 50 mm vastag. Ezt �gy �rt�k el, hogy az eredeti 30 mm vastag lapra szegecsel�ssel �s r�csavaroz�ssal egy m�sik 20 mm vastag lapot illesztettek. Ezen a lemezen 2 darab von�szem is tal�lhat�, hogyha mozg�sk�ptelenn� v�lna a harckocsi, a vontat�sa akkor is megoldott legyen. Az orr- r�sz harmadik lemeze egy 13 mm vastag �s 15 fokos d�l�ssz�g� lap, ami a vezet� el�tt van k�zvetlen�l.  Erre a lapra t�bb l�nctagot is r�gz�tettek az esetleges jav�t�sok v�gett. T�vhit az az �ll�spont, mely szerint ezek a l�nctagok extra v�delemmel l�tn�k el a harckocsit, ugyanis a l�nctag anyaga �s a p�nc�lzat anyaga nem egyezett. Ezt az elemet fogja k�zre a k�t s�rv�d� lemez, ami csak a k�nny� gyalogs�gi fegyverek �s repeszek ellen volt hat�sos. A k�vetkez� lemez a p�nc�ltest frontlemeze, ami 72 fokos d�l�ssz�g� �s ez is 50 mm vastag.  Ezen a lemezen tal�lhat� meg a vezet� k�mlel� ny�l�sa �s az egyik 8 mm-es Gebauer g�ppuska. A fel�p�tm�ny eleje �s oldala k�z� egy olyan lapot illesztettek, ami 53 fokos sz�get z�r be egym�ssal. Ennek a lapnak a vastags�ga ugyancsak 25 mm, �s a h�ts� tal�lkoz�si ponthoz szerelt�k fel a f�nysz�r�kat.  A p�nc�ltest teteje is 13 mm vastags�g�, �s a motort�r r�csozott takar�lemez�ig egyenes vonalban halad, majd onnan 5 fokos sz�gben folytat�dik tov�bb. A p�nc�ltest farr�sze is 3 lemezb�l lett kialak�tva, ezeknek a vastags�ga egys�gesen 25 mm.  A motort�r m�g�tti fels�lemez 18 fokban d�nt�tt, m�g a farr�sz als� lemeze, ami a tekn�h�z csatlakozik annak a d�l�ssz�ge 43 fok. Az als� �s fels� lemezt �sszek�t� lapnak nincs d�l�ssz�ge, hanem teljesen f�gg�leges. A p�nc�ltest oldala a fel�p�tm�ny als� pontj�ig teljesen f�gg�leges, vastags�ga 25 mm. A fel�p�tm�ny oldala 80 fokban van d�ntve �s ez is 25 mm vastag. A torony az eredetihez k�pest j�val nagyobb m�ret� lett, mert ebben m�r 3 f� kapott helyet, �s nem 2, mint az eredeti T-21-ben. Ezen fel�l, az eg�sz tornyot teljesen �ttervezt�k, mert a 3 f�s kialak�t�s, illetve a t�bblet szerelv�nyek, mint az egyik l�szert�rol� rekesz, a r�di� (R-5/a) �s az eg�szs�g�gyi doboz ezt megk�vetelt�k. A toronykoszor� �tm�r�je 1700 mm lett, �s a torony hossza 2025 mm-re v�ltozott. A torony legnagyobb sz�less�ge 1825 mm, �s a magass�ga a kupol�n�l m�rve 825 mm. A v�ltoz�sok a toronyn�l a k�lalakban is felismerhet�. A T-21-esnek a tornya 7 lapb�l lett �ssze�ll�tva �s cs�csos a h�tlapja, m�g a Tur�n� csak 6 lapb�l k�sz�lt �s a h�tulj�t egyenes lapra cser�lt�k. A torony frontlemez�nek a d�l�ssz�ge 80 fokos, vastags�ga 50 mm, amit �gy �rtek el, hogy az eredeti 30 mm-es p�nc�llemezhez szegecsel�ssel �s csavaroz�ssal r�er�s�tettek egy 20 mm-es p�nc�llemezt. K�l�n �rdekess�g, hogy a torony frontlemez�t 2 lapb�l �ll�tott�k �ssze, �s ezek k�z� illesztett�k be az �gy�t. A torony oldala 25 mm vastag, d�l�ssz�ge 80 fokos. A torony mindk�t oldal�n kialak�tottak egy-egy oldalajt�t, ami bel�lr�l z�rhat� volt. Ezen a k�t oldalajt�n �t a l�szeradagol�son k�v�l a harckocsi v�szelhagy�sa is megval�s�that� volt. A torony h�tulja teljesen s�k, szekr�nyes kialak�t�s� �s 25 mm vastags�g�. E mellett m�g n�gy horog is volt a Tur�n torny�nak az oldal�n, ha esetleg le kellett egy egys�gben emelni a tornyot. A torony �s a parancsnoki kupola teteje egys�gesen 13 mm vastag. Ennek a kupol�nak az eleje �s a h�tulja ugyancsak 80 fokban d�nt�tt �s a p�nc�lvastags�ga el�l, h�tul, �s oldalt egyar�nt 25 mm. Lejt�m�sz� k�pess�ge 45 fok, l�pcs�m�sz� k�pess�ge 80 cm. �rok�thidal� k�pess�ge 220 cm, g�zl� m�lys�ge 90 cm, f�kat 30 cm �tm�r�ig tudta kid�nteni. A mells� terepsz�g �rt�ke 40 fok, a h�ts�� 35 fok, az oldalstabilit�s m�rt�ke pedig 45 fok. A harckocsi has magass�ga 380 mm. A Tur�nt 6 darab 40M t�pus� figyel�prizm�val l�tt�k el. A testben kett� darab, egy-egy a vezet�nek �s a r�di�snak, kett� a toronyban egy-egy az ir�nyz�nak �s a parancsnoknak, �s a parancsnoki kupol�ban 2 darab. 

A harckocsiban 1 darab R5/a t�pus� r�di�k�sz�l�k tal�lhat�. A r�di�t 1940-ben rendszeres�tett�k, gy�rt�s��rt a Standard Villamoss�gi RT. volt a felel�s. A frekvencia tartom�nya 2570 kHz �s 3270 kHz k�z�tt volt, hull�mterjedelme 108,7-116,7 m�ter k�z�tti, teh�t r�vidhull�m� �s terjed�si fajt�j�t tekintve a fel�leti hull�mok k�z� tartozik. �rdekess�g, hogy a r�di� jelz�t�rcs�j�n nem a frekvencia, hanem a foly�sz�m szerepelt. A kezel�n�l volt egy kis f�zet, ami az �tsz�m�t�sokban seg�tette. Enn�l a t�pusn�l a foly�sz�mok 293-315 k�z�tt szerepeltek. �zemm�dj�t tekintve 2 f�l�t lehetett haszn�lni, t�vbesz�l�t �s t�v�r�t. A modul�ci�j�t tekintve amplit�d� modul�ci�s, teh�t a r�di�frekvenci�s jel amplit�d�j�t v�ltoztatj�k meg az inform�ci� tov�bb�t�s�ra. Kialak�t�s�t tekintve az ad� �s vev� egys�g egy k�z�s h�zban lett elhelyezve, az �ramell�t�sa 120A�-s akkumul�torr�l t�rt�nt. Az antenna teljes�tm�nye 5 watt, kialak�t�sa pedig botantenna. A hat�t�vols�ga menet k�zben t�vbesz�l� �zemben 2 km, t�v�r� �zemben 5 km. A r�di� kezel�s�t 1 f� l�tta el, a telep�t�s�hez el�g volt 1-2 perc. A r�di�h�zban lett elhelyezve az ad� �ram�talak�t�ja, ezen alkatr�sz �s a kor technol�giai fejletts�ge miatt a k�sz�l�k s�lya 26 kg. A r�di� tov�bbi tartoz�ka a fejhallgat� �s a g�gemikrofon. 

A T-21-nek eredetileg egy 47 mm-es Skoda A9 t�pus� harckocsi�gy�ja volt. Ennek az �gy�nak a gy�rt�si jog�t is megvett�k a harckocsi t�bbi r�sz�vel egy�tt. A Skoda gy�r v�llalta, hogy �talak�tja az �gy�t a magyar k�v�nalmak szerint 40 mm-esre. Erre az�rt volt sz�ks�g, mert a magyar hadiipar m�r gy�rtotta a Nimr�dok 40mm-es sv�d Bofors �gy�j�hoz a k�l�nb�z� fajt�j� l�szereket. �gy nem kellett �talak�tani a g�psort a 47 mm-es l�ved�kek miatt. Ez a k�nyszermegold�s f�leg id� �s p�nztakar�koss�gi okok miatt t�rt�nt. Vannak olyan n�zetek is, hogy j� lett volna az a 47 mm-es �gy�, mert abb�l k�nnyebben lehetett volna 50 mm-es k�sz�teni, ahogy azt tett�k a n�metek. Az �gy� f� szerkezeti elemei, a b�lcs�, a f�k, a helyretol�, nem v�ltoztak, amihez hozz�ny�ltak az a cs� �s a l�vegz�r. A l�vegz�r kialak�t�s�r�l sajnos nincsen pontos inform�ci�. Az eredeti l�vegcs� hossza 1590 mm volt, ez L/34 �rm�rethossznak felel meg. A p�nc�lt�r� l�ved�k s�lya 2,60 kg, a repesz-rombol�� pedig 2,79 kg. Az �gy�nak a s�lya 420 kg, a f�gg�leges kiter�thet�s�ge -10 �s +25 fok k�z�tt v�ltoztathat�. V�zszintesen mindk�t ir�nyban 15-15 fok a kit�r�thet�s�ge. A p�nc�l�t�t� k�pess�ge 500 m-r�l 30 fokos becsap�d�s eset�n 35 mm. A l�ved�kek kezd�sebess�ge 600 m/s, a g�zelvezet�sr�l cs�sz�jf�k nem gondoskodott. Vannak olyan k�lf�ldi szakirodalmak, mely eml�t�st tesznek a cs�sz�jf�k haszn�lat�r�l, de err�l �rdemi inform�ci�t nem tal�ltam. Viszont t�bb ritka �s eddig nem publik�lt k�pen is fellelhet� a cs�sz�jf�k. Az �talak�t�sok ut�n, az �rm�rethossz a l�vegcs� hossz�nak v�ltoz�sa n�lk�l megn�vekedett L/39,75-re. Ezzel p�rhuzamosan a l�ved�k kezd�sebess�ge is megn�vekedett 820 m/s-ra. �gy a kisebb �rm�ret� l�szerrel, azonos �t�t� �s rombol�er�vel b�rt, mint az eredeti 47 mm-es �gy�. A Tur�n �gy�kit�r�thet�s�g�t f�gg�legesen -10 �s +30 fok k�z�tt lehetett v�ltoztatni. Az �gy� hat�t�vols�ga 4500 m�ter, t�zgyorsas�ga 12 l�v�s/perc. A 40 mm-es �gy�hoz 101 darab l�ved�k �llt rendelkez�sre. Nagyon �rdekes, hogy a szakirodalmak nem tudnak megegyezni az eredeti Skoda �gy� t�pus�ban. Ugyanis sok helyen A7, A9, A11, �s A17 szerepel. Az A7-es �gy� m�g 37,2 mm-es az az�rt nem lehets�ges, az A17-es pedig m�r 75 mm-es, ez az�rt esik ki a sorb�l. Hasonl� a helyzet a l�ved�kek kezd�sebess�g�t illet�en, mert a 770 m/s-os �rt�k a 47 mm-es vontatott p�nc�lt�r� �gy�ra vonatkozik, �s nem arra, amit a harckocsiba �p�tettek be. N�h�ny neves forr�s a T-21-nek az A11-es �gy�t tulajdon�tja, mint f�fegyverzetet. A sz�ban forg� �gy�nak nem 600 m/s a kezd�sebess�ge, mint ahogy a magyar nyelv� forr�sok �rj�k, hanem 660-770 m/s a kezd�sebess�ge l�szert�pust�l f�gg�en. Mivel jelen ismereteink szerint a T-21-es harckocsib�l csak 1 darab vas protot�pus �p�lt, ez�rt kiz�rhat� az A11-es �gy�, mint f�fegyverzet. M�sodlagos fegyver gyan�nt 2 darab ZB vz.37 t�pus� g�ppuska tartozott a T-21-hez. A ZB vz.37-es g�ppuska kifejleszt�se Miroslav Rolcik �s Vaclav Holek nev�hez f�z�dik. A legels� v�ltozatok m�r 1932-ben elk�sz�ltek, de akkor m�g v�zh�t�ses kivitelben. De tart�s haszn�latkor a t�lzott felhev�l�s miatt a l�gh�t�s fel� fordult a figyelem. A g�ppusk�nak az els�t�szerkezete csak sorozatl�v�s lead�s�ra volt k�pes, de azzal a k�l�nlegess�ggel, hogy egy �tk�z� k�zbeiktat�s�val 2 fokozatban �ll�that�. Az egyik fokozatban 450 l�v�s/perc volt a t�zgyorsas�ga, m�g a m�sikban 700 l�v�s/perc. A l�ved�k kezd�sebess�ge 750 m/s, a fegyveren g�zszab�lyoz� nincsen. A fegyver g�zdugatty�s rendszer�, l�gh�t�ses, billen� reteszel�s�. A l�szert 225 l�szeres f�m vagy v�szon hevederen �t kellett adagolni, a fegyver jobb oldal�n. Az �rm�rete 7,92x57 mm, a s�lya 18 kg. A g�ppuska hossza 1105 mm, amib�l a cs�hossz 678 mm. A hat�sos l�t�vols�ga 1000 m, az ir�nyz�k 200 m�terenk�nt 2000 m�terig van sk�l�zva. A ZB vz.37 t�pus� g�ppusk�t eredetileg a csehszlov�kok fejlesztett�k ki. De mivel j�l bev�lt ez�rt a n�met csapatok is haszn�lt�k el�g nagy sz�mban, �s MG-37 (t) n�ven rendszeres�tett�k. A Gebauer 34/40 M g�ppusk�r�l sajnos a k�rt inform�ci�kat eddig m�g nem kaptam meg. De ahogy megkapom, ut�lag beillesztem a cikkbe.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.