A Tur�n I. Harckocsi

A Tur�n harckocsi rendszeres�t�se a k�nyszer sz�lem�nye volt. Ugyanis a Tur�n harckocsi nem magyar fejleszt�s�, hanem Csehszlov�ki�ban a Skoda gy�rban kezdt�k el fejleszteni 1936-1939 k�z�tt. De id�k�zben N�metorsz�g megsz�llta (1939.03.16.) Csehszlov�ki�t �s az orsz�g kett�szakadt. De a fontosabb ipari kapacit�sok a Cseh-Morva Protektor�tusban maradtak. A megsz�ll�s ut�n minden olyan �zemet, ami alkalmas volt hadiipari eszk�z el��ll�t�s�ra, annak �l�re n�met szakemberek ker�ltek. Ezek a szakemberek megvizsg�lt�k az �ppen fut� fejleszt�seket, �s ami nem volt megfelel� azt azonnali hat�llyal felf�ggesztett�k. A Tur�n egyetlen vas protot�pusa, ami T-21 vagy S-IIc n�ven is ismert ezek k�z� tartozott. A Skoda ezt a t�pust nem gy�rthatta, de a licencet eladhatta b�rkinek. A Magyar Kir�lyi Honv�ds�g nagy bajban volt, mert ebben az id�ben nem rendelkezett k�zepes harckocsival. A k�nny� harckocsik k�rd�se m�r megoldott volt, a Toldi-I gy�rt�sa ekkor kezd�d�tt el. A hazai fejleszt�sek a k�zepes harckocsi megalkot�s�ra (V-4) nem hoztak eredm�nyt, �s ez�rt az ilyen ir�ny� munk�t abba is hagyt�k 1938-ban. Mivel a hazai gy�rt�s nem vezetett eredm�nyre, ez�rt m�s orsz�gok term�kei k�z�tt kellett sz�tn�zni. Ami nem volt egyszer�, mert a politikai helyzet egyre jobban �lez�d�tt, �s minden orsz�g g�zer�vel fejlesztette a hadsereg�t. Az angol pr�b�lkoz�sok hamar zs�kutc�ba futottak, ennek okai sajnos nem ismertek. Ekkor csak p�r olyan t�pus volt, ami sz�ba j�hetett. Az egyik a Sv�d Lago k�zepes harckocsi, amely ebben az id�ben m�g csak fejleszt�s alatt �llt. A sv�d gy�r 1940 nyar�ra �g�rte a k�sz protot�pust, de a m�szaki vizsg�latok, a csapatpr�b�k, a gy�rt�s el�k�sz�t�se tov�bbi 1-2 �vet k�vetelt volna, amit a magyar hadvezet�s nem v�llalt. Ez�rt a t�rgyal�sok itt megszakadtak. A m�sik ir�ny az Olaszorsz�ggal fenn�ll� j� viszony miatt a Fiat M 11/39 t�pus� k�zepes harckocsik. A harckocsi megtekint�se miatt 1939 nyar�n egy bizotts�g utazott Genov�ba az Ansaldo-Fossati gy�rba, ahol bemutatt�k a 3 f�s k�ld�tts�gnek a harckocsit. A t�j�koztat� �s a szemle ut�n a k�ld�tts�g meg�llapodott az olasz partnerrel, hogy k�ldenek egy mintap�ld�nyt Magyarorsz�gra. De v�g�l a projekt elh�z�d�sa miatt a megrendel�st visszavont�k. A magyar hadvezet�s hi�ba bomb�zta a n�meteket egy �t�k�pes harckocsi licence megv�tele miatt, a n�metek ett�l mereven elz�rk�ztak. A Pz I.-es licenc�t �s egy 13 tonn�s a n�metek szerint sorozatgy�rt�sra alkalmatlan harckocsinak a gy�rt�si jogait hajland�k lettek volna �tadni, de a motor �s a fut�m� korszer�tlens�g�re hivatkozva a magyar f�l ezt visszautas�totta. Ennek az volt az oka, hogy a Panzer III E �s F v�ltozata (ezek voltak az els� nagyobb sz�mban gy�rtott sz�ri�k, sz�m szerint 96 �s 435 darab), illetve a Panzer IV harckocsi A, B, �s C verzi�ja ekkor m�r szolg�latban volt, �s nem akart�k a legfrissebb fejleszt�seiket kiadni m�s orsz�goknak. S�t, Hitler meg is jegyezte, hogy „Magyarorsz�g ehhez nem el�g gazdag”, mert a licenc�rt, ha el is adt�k volna 60 milli� birodalmi m�rk�t akartak k�rni, mert az olaszokt�l annyit k�rtek. A Panzer III- IV licenc�t csak 1944 m�sodik fel�ben adt�k volna el, de akkor m�r a magyar hadvezet�s utas�totta vissza az aj�nlatot, mert a gy�rt�sra val� �t�ll�s sok id�t vett volna ig�nybe. Tov�bb� a fokoz�d� nyersanyaghi�ny is nehez�t� k�r�lm�ny volt. B�r lehet, hogy 1939 v�g�n m�g nem tudta volna Magyarorsz�g megvenni a licence jogokat, viszont 1941-ben m�r minden k�r�lm�ny adott lett volna hozz�. Hiszen a folyamatos n�met megrendel�sek miatt m�r ekkor 140 milli� birodalmi m�rka volt a n�metek tartoz�sa, ami a h�bor� elh�z�d�s�val csak tov�bb n�tt. Ez a tartoz�s 1942-ben 506 milli�ra, m�g 1943-ban m�r 1035 milli� birodalmi m�rk�ra emelkedett. Ekkor teljesen v�ratlanul 1939 okt�ber�ben a Skoda gy�r igazgat�ja, Dr. Vaclav Fiegl felvette a kapcsolatot a HTI (Haditechnikai Int�zet) munkat�rsaival �s megv�telre k�n�lta a gy�r azon term�keit, amit a n�metek is enged�lyeztek. A n�metek csak olyan eszk�z�ket tettek „szabad list�ra” amire a n�met hadseregnek nem volt sz�ks�ge, mert volt nekik hasonl� vagy jobb adotts�gokkal rendelkez� harcj�rm�ve. Mivel a T-21-es harckocsival a m�szaki vizsg�latok m�g tartottak, �s a n�metek nem tartottak r� ig�nyt, ez�rt a licence eladhat� volt. Ezek k�z�tt volt a T-21-es k�zepes harckocsi. A magyar szakemberek el�tt nem volt ismeretlen a t�pus k�nny� harckocsi v�ltozata a T-11-es. Ebb�l a t�pusb�l 2 darabot zs�km�nyoltak a magyar csapatok 1939 m�rcius�ban lezajlott k�rp�taljai csat�roz�sok sor�n. Ezt a 2 darabot helyre�ll�tott�k, �s alapos pr�b�k al� vett�k �ket. A biztat� eredm�nyek miatt a HTI szakemberi nem felejtett�k el a T-11-est, �gy meg�r�ltek a tov�bbfejlesztett t�pus a T-21-es „szabad list�n” val� megjelen�s�n. Az �v v�g�ig tart� puhatol�z� t�rgyal�sok eredm�nye az lett, hogy a Skoda beleegyezett egy tavasszal lebonyol�tand� magyarorsz�gi harckocsi bemutat�ra. A HTI felkereste �s megegyezett a 4 legnagyobb olyan gy�rral, amelyik rendelkezik akkora kapacit�ssal, ahol egy ilyen projekt v�ghezvihet�. A M�VAG, a Weiss Manfr�d Rt., a Ganz, �s a Magyar Waggon k�z�tt a kiv�lasztott t�pus gy�rt�s�t ar�nyosan osztott�k sz�t. A 4 nagy gy�r k�z�tt megsz�letett a meg�llapod�s, amit azt�n �r�sba is foglaltak �s m�jus 20.-ig megk�ldt�k a v�laszokat a HTI-nek. A sz�beli meg�llapod�son felbuzdulva 1940 �prilis�ban Pilsenbe utazott egy magyar k�ld�tts�g a T-21 megtekint�s�re illetve a dokument�ci�k �ttanulm�nyoz�s�ra. A k�ld�tts�g tagjai voltak t�bbek k�z�tt Bartholomeides S�ndor m�rn�k ezredes, Marcell K�roly m�rn�k �rnagy, Czaykowski Em�nuel m�rn�k ezredes �s Korbuly J�nos okleveles g�p�szm�rn�k a WM gy�r f�m�rn�ke. Az eredm�nyes t�rgyal�sok jelek�nt m�jus 11.-�n a Skoda gy�r elk�ldte a teljes m�szaki le�r�st �s a licence szerz�d�s tervezet�t. A szerz�d�stervezet szerint a T-21 licence d�ja 7.500.000 cseh korona, ami �tsz�m�tva 1.500.000 peng�t jelentett. Ez abban az id�ben igen magas �sszegnek sz�m�tott. Ezt azzal tudom al�t�masztani, ha egy kis t�bl�zatban al�bb k�zl�m a bankjegyforgalmat a h�bor� �veiben:

A HTI 3/b. oszt�lya el�zetes sz�m�t�sokat v�gzett, hogy melyik az olcs�bb: ha hazai gy�rakban k�sz�l a harckocsi, akkor 264.000 peng�be ker�lne darabonk�nt, ha a Skod�n�l, akkor 292.000 peng�be f�jna. Er�s�tette a hazai gy�rt�st az a t�ny, hogy �gy korl�tlanul rendelkez�sre �ll minden alkatr�sz, a sz�ll�t�si id� kies�se, egyedi ig�nyek gyorsabb megval�s�that�s�ga. A licence megv�tele el�tt a HTI k�r�s�re a Skoda gy�r hozz�j�rult egy 3 hetes bemutat� megtart�s�ra, hogy a honv�ds�g szakemberei is megn�zhess�k �s �tvizsg�lhass�k a t�pust. Eredetileg a HTI 2 h�napot szeretett volna k�rni, de ett�l a Skoda gy�r z�rk�zott el, mivel csak ez az egy protot�pus l�tezett. �rdekes m�don a megtehet� t�vot is ennek f�ggv�ny�ben korl�tozt�k. A megtehet� t�vols�got terepen 200 km-ben, m�g az �ton 1000 km-ben maximaliz�lt�k. A korl�tozott k�r�lm�nyek ellen�re a HTI v�llalta a bemutat� lefolytat�s�t, ha m�r ennyi id�t r�sz�ntak.  Tov�bbi megk�t�sk�nt a fegyverzetet �s a r�di�t sem engedt�k kipr�b�lni, mert a n�metek ehhez nem j�rultak hozz�. Tudniillik, az eredeti 47 mm-es �gy�t �s a r�di�t m�s form�ban, de rendszeres�tett�k a n�met csapatok ez�rt, mint titkos inform�ci�t visszatartott�k az eszk�z�ket. A 3 hetes teszt kezdeti id�pontj�t a Skoda gy�r j�nius legelej�re �g�rte. Ennek hat�s�ra a VKF (Vez�rkari F�n�ks�g) 1940. m�jus 26-�n tartott �sszej�vetel�n d�nt�s sz�letett a T-21 licenc�nek a megv�s�rl�s�r�l. Ez ut�n utas�tott�k a Magyar Kir�lyi Honv�delmi Miniszt�rium �j anyagi f�csoportf�n�k�t Ruszkiczay-R�diger Imre alt�bornagyot, hogy int�zkedj�k a licence megv�s�rl�s�r�l. Ruszkiczay-R�diger Imre alt�bornagy az �j beoszt�s�t 1940. m�rcius 1.-t�l l�tta el, ez�rt tiszt�ban volt a licence jelent�s�g�vel.  

El�dje bobai Gy�rffy-Bengyel S�ndor alt�bornagy, 1938. j�lius 1.-�n lett kinevezve erre a posztra. Gy�rffy-Bengyel S�ndor t�bornok szem�lyesen j�rt N�metorsz�gban egy k�ld�tts�ggel 1939-ben, hogy egy k�zepes harckocsi terveinek a megv�s�rl�s�r�l t�rgyaljanak. Nagy a val�sz�n�s�ge annak, hogy a licence megv�s�rl�s�r�l m�r sokkal kor�bban d�nt�s sz�letett. Ennek oka a sz�ba j�het� t�pusok csek�ly sz�m�ban, �s egy dezinform�ci�ban keresend�. T�rt�nt ugyanis, hogy egy ellen�rizhetetlen forr�s arr�l adott h�rt, mely szerint mivel Rom�nia el�gedett az LT vz. 35-�s t�pussal (amit R-2 n�ven rendszeres�tettek), ez�rt megkerest�k a Skoda gy�rat a T-21-gyel kapcsolatosan, hogy rendeln�nek bel�le 216 darabot. Err�l az �rtes�l�s k�s�bb kider�lt, hogy dezinform�ci�, mert a n�metek nem j�rultak volna hozz� a gy�rt�kapacit�s megoszt�s�r�l. 1940. j�nius 10.-�n meg�rkezett Hajm�sk�rre a vas fel�p�t�s� �s fegyvertelen T-21-es mintaj�rm�. A protot�pushoz a gy�rt� nem k�ldte el a sz�ks�ges dokumentumokat (m�szaki �s szerkezeti rajzok), �s csak a cseh szem�lyzet vezethette a harckocsit. A teszteken �s pr�b�kon V�rtesy J�nos ezredes �s csoportja mindv�gig jelen volt, a csoport tagjai is csak szoros fel�gyelet �s korl�tozott id�keret mellett vezethette a harckocsit. A ki�rt�kel�s sem lehetett kell�en alapos a fegyverzet teljes hi�nya miatt. Az eredeti vastagfal� 47 mm-es �gy� megismer�s�re sem volt lehet�s�g, pedig a k�l�nb�z� t�zel�si poz�ci�k megismer�se �s a l�veg kipr�b�l�sa l�tfontoss�g� lett volna. Ennek ellen�re a bizotts�g kedvez� k�pet alkotott a T-21-esr�l. Viszont �szrev�telekkel is �ltek. T�bbek k�z�tt a p�nc�lzat vastag�t�s�t, az 5 f�s szem�lyzetet, �s a torony �talak�t�s�t javasolt�k. Miel�tt folytatn�nk, a bemutat�st n�zz�k meg, mit kell tudni a T-21-r�l: A T-21-es harckocsi egy olyan fejleszt�s eredm�nye, amely m�g 1936 szeptember�ben indult. A c�l egy�rtelm�en az volt, hogy egy olyan k�zepes harckocsit hozzanak l�tre, amelynek a s�lya el�rte a 16 tonn�t �s a p�nc�lvastags�ga szemb�l a 30 mm-t, oldal�n a 20 mm-t, a h�tulj�n a 10 mm-t. Fegyverzetnek egy 47 mm-es �gy�t �s 2 db g�ppusk�t ir�nyoztak el�, a motorj�t 6 hengeres V elrendez�s�re �s 200 LE-sre tervezt�k. A harckocsi hossza 5250 mm, sz�less�ge 2250 mm, magass�ga 2300 mm. A fut�m�v�t a k�lts�ghat�konys�g szempontjai miatt az LT vz. 35-t�l k�lcs�n�zte, de mivel a k�t harckocsi k�z�tt 70 cm hosszk�l�nbs�g �s legal�bb 6 tonna t�bblet volt, ez�rt m�dos�tani kellett a kritikus pontjain. A fejleszt�ssel �s a protot�pus meg�p�t�s�vel 1937 �v v�g�re v�geztek, de az el�zetes vizsg�latokat �s teszteket, csak 1938 janu�rj�ban kezdt�k el. Sz�mos probl�m�ra f�ny der�lt a 700 km-es pr�ba�t sor�n. Ilyen volt a motor t�lmeleged�se, a t�lzottan nagy fogyaszt�sa, a fut�m� megb�zhatatlans�ga �s a korm�nyszerkezet t�bbsz�ri meghib�sod�sa. A p�nc�lteste szegecsel�ssel k�sz�lt, a szabad hasmagass�ga 350 mm, l�ncsz�less�ge 420 mm. A gyenge �s t�lmeleged� motort, ami csak 190 Le-s volt �s 6 hengeres lecser�lt�k a sokkal er�sebb 8 hengeres �s 240 Le-s motorra. A fut�m�vet �tvizsg�lt�k, �s tov�bbi m�dos�t�sokat hajtottak v�gre rajta.  A m�dos�t�sokkal 1938 m�jus�ra v�geztek. Ezut�n �jabb tesztek k�vetkeztek, amik elh�z�dtak 1938 j�nius�ig. Az eredm�nyek sokat javultak, de m�g mindig volt min v�ltoztatni. 1938 november�re kijav�tott�k a fellelt hib�kat. Ilyen volt az �j motorh�t�s (maga a h�t� m�g mindig nem volt a leghat�konyabb, de a h�t�zsaluk ezen sokat seg�tettek), az olajpumpa (olajszivatty�) �s a korm�nym�vet is �talak�tott�k. A Skoda ezek ut�n k�sznek titul�lta a harckocsit �s megszervezett egy tesztet a Csehszlov�k hadsereg vezet�inek. A hadsereg vezet�se alapvet�en el�gedett volt a t�pussal, de ebben az id�ben a politikai fesz�lts�g k�zzel tapinthat� volt. Mire a Csehszlov�k hadsereg t�rgyalhatott volna a rendszeres�t�s�r�l m�r k�s� volt, mert a n�met bevonul�s a k�sz�b�n �llt. Ez�rt a t�pust nem rendszeres�tett�k, �s a Skoda a n�metek enged�ly�vel az eladhat� harckocsik list�j�ra tette. A 3 hetes tesztsorozat �s az eredm�nyek ki�rt�kel�se ut�n a szakemberek (meglep� m�don) minden szempontb�l megfelel�nek tal�lt�k a harckocsit. Ez�rt javaslatot tettek a T-21 ut�ngy�rt�si jog�nak a teljes k�r� megv�tel�re. 1940. augusztus 6.-�n a Skoda gy�r a T-21-es harckocsi teljes gy�rt�si jog�t �tadta a magyar �llamnak, ami akkor kir�ly n�lk�li kir�lys�g volt. A licence d�jat nem egyszerre kellett kifizetni, hanem a tervrajzok �tad�s�val ar�nyosan. 

A licence tartalmazta a szerz�d�st, a tervrajzok egy r�sz�t, a gy�rt�si tapasztalatokat, �s a 47 mm-es Skoda A9 �gy� 40 mm-esre t�rt�n� �t�p�t�si megb�z�s�t. Ez a megb�z�s egy�ttal egy �jabb licence szerz�d�s volt, ami az �gy�ra vonatkozott. Az eredeti Skoda A9-es t�pus� 47 mm-es �gy� d�ja 560.000 peng�be ker�lt, de ebbe m�r benne volt az �tszerkeszt�s k�lts�ge is. Az akkori honv�delmi miniszter vit�z nemes d�lnokfalvi Bartha K�roly vez�rezredes a szerz�d�st m�r m�snap j�v� is hagyta. 1940. szeptember 19.-�n m�g miel�tt rendszeres�t�sre ker�lt volna a harckocsi a Honv�delmi Miniszt�rium 230 darab rendelt bel�le az al�bbi leoszt�sban: WM �s Magyar Waggon gy�r 70-70 darab, a Ganz gy�r 50 darab, �s a M�VAG 40 darab. A sz�ll�t�si hat�rid�k a k�vetkez�k�ppen alakultak: WM �s Magyar Waggon gy�r 1941. augusztus-1942. j�lius, Ganz �s M�VAG 1942. �prilis-j�lius. V�g�l a T-21-es harckocsit 40M Tur�n n�ven 1940. november 28.-�n rendszeres�tett�k. Annyi kik�t�s volt, ha m�r harckocsink�nt 230.000 peng�t fizetett a Honv�delmi Miniszt�rium, hogy mind a 4 gy�rnak teljes gy�rt�sra kell �t�llnia, a gy�rt�s nem volt eloszthat� egym�s k�z�tt. A szerz�d�s mell� k�ld�tt tervrajzok hi�nyoss�gai �s maga a tervrajzok hi�nya miatt az �j harckocsi gy�rt�s�nak a megkezd�se m�r az elej�n k�sedelmeket szenvedett. A hi�nyp�tl�s gyan�nt �rkezett tervrajzok nem a megbesz�lt id�pontra �rkeztek meg, a tervrajzok utols� csomagja csak 1941 m�rcius�ban �rkezett meg. Ezek a frissen kapott tervek is m�r pontatlanok voltak, mert a Skoda gy�rban folyamatosan m�dos�tott�k azokat. Ugyanis sok hib�ra menet k�zben der�lt csak f�ny �s ilyenkor �jra kellett tervezni a Skoda gy�rban hib�s r�szegys�get �s azt �jra le kellett rajzolni. Ez tetemes k�rokat okozott, mert a rajzokat itthon �t kellett n�zni �s beilleszteni a gy�rt�si folyamatba a v�ltoz�sokat. Ezek a folyamatok sok id�be �s p�nzbe ker�lt. Felismerve a probl�m�t ezen �gy seg�tettek a WM gy�r tervez�si oszt�ly�n l�trehoztak tervez�csoportot, amely ell�tta a 4 nagy gy�rat a megfelel� dokument�ci�kkal. E csoport gy�rt�sir�ny�t�si r�sz�t Jurek Aur�l �s Kov�csh�zy Ern� vezett�k, a tervrajzok pontoss�g��rt �s hib�tlans�g��rt Pentel�nyi J�nos, Bajza Istv�n, Jakab Istv�n, Zborov�n L�szl�, B�rczy Istv�n feleltek. �gy kialakult a k�zponti rajzell�t�s rendszere, megszervezt�k a rajzv�ltoztat�sok menet�t, a k�s�rletez� �s gy�rt� r�szlegekkel szorosabb� tett�k a kapcsolatot. Az alkatr�szgy�rt�s menet�n is sokat v�ltoztattak, ehhez olyan neves szakemberek adt�k a seg�ts�get, mint pl.: id. Attl B�la, Balogh Istv�n, Szentp�tery Gyula, Voith Gy�rgy. �sszeszerel�s ter�n is sokat m�dos�tottak a m�veleti terveken, teljesen �tszervezt�k az �sszeszerel�s menet�t �s az ellen�rz�st is. Az �j �s hasznos �tleteket, amivel az �sszeszerel�st jobb� �s gyorsabb� lehetett tenni, azt megval�s�tott�k �s anyagilag is honor�lt�k ilyenkor a dolgoz�kat. Az �j �sszeszerel�si rendszer bevezet�s�vel m�d volt arra, hogy �r�kon bel�l ak�r az alkatr�szgy�rt�s b�lcs�j�hez, az �nt�d�be is k�rni lehetett v�ltoztat�sokat. Az �sszeszerel�st olyan szakemberek szervezt�k, mint pl.: Ratsk� Istv�n, ifj. Attl B�la, Koronics J�zsef, akik meg tudtak birk�zni az ehhez hasonl� neh�z feladatokkal is. A Tur�n program f�m�rn�ke az a Korbuly J�nos volt, aki egy�ttal a WM gy�r f�m�rn�ke is volt. A gy�rt�si m�veletek teljes k�r� fel�lvizsg�lat�val �s �talak�t�s�val siker�lt a Tur�nok gy�rt�si idej�t 31000 �r�ra lecs�kkenteni. Ez az�rt t�nik ilyen magasnak, mert a sok k�nyszerle�ll�s �s tervm�dos�t�s ideje is m�r bele van sz�molva. �sszehasonl�t�sul, a kiforrott konstrukci�j� Panzer IV.-nek 8000 �ra, m�g a T-34-nek 6000 �ra volt a gy�rt�si ideje. Hogy k�t p�ld�t eml�tsek, amikor a hengerfejr�l �j m�dos�t� tervrajz �rkezett, az addigra legy�rtott 176 darab hengerfejet, 113 hengert�mb�t (motorblokk) �s 230 t�m�t�st, amit 1941 m�jus�ig legy�rtottak mehetett a selejtbe vagy visszaolvaszt�sra. Ugyan�gy j�rt 75 darab dinam� meghajt� tengely is. A rajzokn�l felmer�l� rengeteg probl�ma miatt, t�bb alkatr�sz gy�rt�s�t is fel kellett f�ggeszteni, m�g nem tiszt�z�dott a t�nyleges v�ltozat. Ez megint sok id�vesztes�gbe ker�lt, de ezt fokozta a Skoda gy�r �zenete, mely szerint a motor h�t�je jelen form�ban alkalmatlan a feladat�nak az ell�t�s�ra. A WM gy�r �s a Ganz szakemberei 1941 j�lius�ban err�l maguk is megbizonyosodtak. 

A Skoda �ltal k�ld�tt m�dos�t�s sem bizonyult sokkal jobbnak, mint az eredeti. Ez�rt a Ganz �s a WM gy�r Jurek Aur�l vezet�s�vel 9 h�nap alatt egy teljesen �j h�t�t terveztek, ami tov�bbi 200.000 peng�vel n�velte a kiad�sokat, �s ugyanennyivel n�velte a v�rakoz�si id�t. Csak 1942 m�rcius�ban k�sz�l el az �j h�t� �s a pr�b�k sor�n hibamentesen m�k�d�tt, a feladat�t kit�n�en ell�tta. Az id� m�l�s�val �s a folyamatosan foly� tesztek sor�n �jabb rejtett hib�k jelentek meg. Ez�rt a HTI �s a gy�r m�rn�kei �ssze�ll�tottak egy 17 pontb�l �ll� list�t, ami a legs�rg�sebb v�ltoztat�sokat ir�nyozta el�. Am�g a v�ltoztat�sokat nem hajtj�k l�tre addig a harckocsi �sszeszerel�seket le�ll�tott�k, de n�h�ny alkatr�szt, amit nem �rintett a lista, gy�rthattak tov�bb. A kezdetekt�l megold�sra v�r� feladat volt a p�nc�lzat k�rd�se. Mert a frontra kiker�l� harckocsikat nem k�sz�thett�k vasb�l, csak �tv�z�tt ac�lb�l. (A vasat az ac�lt�l az alacsony sz�ntartalom k�l�nb�zteti meg t�bbek k�z�tt. Ha j�l eml�kszem 1,7 % alatt van az ac�l sz�ntartalma, a vas-sz�n �llapot�bra ezt hivatott illusztr�lni. Az �tv�z�st az�rt alkalmazz�k, hogy az ac�l tulajdons�gait pozit�v ir�nyba megv�ltoztass�k. Ilyen lehet pl.: a sz�v�ss�g, a szak�t�szil�rds�g, �s a kop�s�ll�s�g n�vel�se). M�r maga a megfelel� min�s�g� p�nc�llemez legy�rt�sa is komoly gondot jelentett, mert az �tv�z� anyagok felhalmozott mennyis�ge nem egy ekkora harckocsi programhoz lett m�retezve. Tov�bb� a m�r fut� programok (Toldi, Nimr�d) is tov�bb apasztott�k a k�szleteket. Viszony�t�si alapk�nt megeml�ten�m, hogy 1 darab Tur�n harckocsi anyagsz�ks�glete 6 darab Botond teheraut��val volt azonos. Mivel m�r a kezdetekben elhat�rozt�k a Tur�n frontr�sz�nek a vastag�t�s�t, ez�rt a HTI kiterjedt vizsg�latokat folytatott a megfelel� p�nc�llemez �sszet�tel�nek meg�llap�t�s�ra. A T-21-nek csak 30 mm-es volt a frontp�nc�lja, ez�rt a Tur�nnak is ennyi volt a frontvastags�ga a testen �s a tornyon egyar�nt. A legt�bbet �g�r� p�nc�llemez fajt�k a Mester �s az Ajax volt, �s a HTI nagy rem�nyekkel folytatta a sz�ks�ges k�s�rleteket. A HTI tov�bb� eld�nt�tte, hogy am�g az ipar nem tudja egybe legy�rtani az 50 mm-es lemezt, addig a 30 mm-es p�nc�llemezre csavaroz�ssal �s szegecsel�ssel kell majd r�er�s�teni az �j fajt�j� 20 mm-es lemezt. A magyar ipar addig nem gy�rtott 50 mm-es vastags�g� p�nc�llemezt, ez�rt id�re volt sz�ks�g ahhoz, hogy a megfelel� gy�rt�si technol�gi�t kialak�ts�k �s probl�ma n�lk�l gy�rtani tudj�k. A k�s�rletek v�gezt�vel a Mester-f�le �sszet�tel lett a megfelel� ez�rt ennek a gy�rt�sba v�tel�t ir�nyozta el� a HTI. A Mester-f�le p�nc�l �sszet�tele a k�vetkez�: sz�n 0,55-0,72 %, mang�n 0,5 %, szil�cium 0,35 %, crom 0,05 %. A plusz p�nc�loz�s �s a torony �tszerkeszt�se nyom�n a Tur�n s�lya meghaladta a 18 tonn�t. Sok probl�ma �s megpr�b�ltat�s ellen�re az els� hazai gy�rt�s� Tur�n 1941. j�lius 8.-�n elk�sz�l. Ebbe m�g a gy�ri hib�s h�t�t �p�tett�k be, mert a pr�b�kat mindenf�lek�pp el szerett�k volna kezdeni vele. A pr�b�kat hivatalosan 1941. j�lius 22.-�n kezdt�k el, de m�r az elej�n t�rt�nt egy komoly motorikus meghib�sod�s, ami miatt le kellett �ll�tani az alig elkezdett pr�b�kat. A jav�t�s el�g sok id�t vett ig�nybe, mert csak szeptember v�g�re lett �jra menetk�sz a Tur�n. De ezek ut�n nem v�rt gyorsas�ggal r�tta a kilom�tereket az els� Tur�n, mert okt�ber-november h�napokban 6000 km-t tettek meg vele v�ltozatos terepviszonyokon �s helyeken. A Czajkowszky Em�nuel ezredes vezette tesztel� �s ki�rt�kel� csoport olyan helyeken j�rt, mint a Tisz�nt�l, �szak-Erd�ly vagy a Keleti-K�rp�tok legmagasabb r�sz�n a Radnai-havasokn�l. A teszt �t sor�n a WM gy�r szerel�i, akik k�s�r� kocsin k�vett�k a Tur�nt, minden hib�t meg tudtak jav�tani, ami menet k�zben felmer�lt. A tesztek alatt folyamatos volt a ki�rt�kel�s �s menet k�zben 40 k�l�nb�z� m�dos�t�st javasoltak a gy�rt�s alatt l�v� p�ld�nyokon. Ezek a v�ltoztat�sok 1942 m�rcius�ig megt�rt�ntek, �s k�zben a tesztp�ld�ny 1942 m�jus�ban megtette a 10.000.-ik kilom�tert. 1942 j�nius�ban �tadtak a csapatoknak 4 darab Tur�nt, �s az �v v�g�ig tov�bbi 49 darabot. Az�rt csak ilyen keveset, mert az �tadott harckocsikn�l �jabb �s �jabb konstrukci�s hib�k j�ttek el�. Az egyik legkomolyabb hiba a v�lt�n�l l�pett fel, amit a csapatokn�l nem lehetett jav�tani, csak a gy�rakban. Ez�rt az elk�sz�lt Tur�nokat vissza kellett sz�ll�tani a gy�rakba, ahol a v�lt� hib�j�t cser�vel vagy konstrukci�s v�ltoztat�ssal jav�tott�k. Ezeket a v�ltoztat�sokat belevett�k a k�s�bbi gy�rt�sba, �s a visszak�ld�tt harckocsikat 1943.febru�r-�prilis h�napokban megjav�tott�k. Ennek a hib�nak a jav�t�si k�lts�ge tov�bbi 5750 peng� volt harckocsink�nt. A 40M Tur�nb�l az utols�t majd egy �v k�s�ssel csak 1943 szeptember�ben adt�k �t. Rendszeres�t�skor kapott rendsz�mok: Protot�pus: H-801; WM: H-803 – H-871; Magyar Waggon: 1H-001 – 1H086; M�VAG: 1H-201 – 1H-268; Ganz: 1H-426 – 1H- 489; K�t�nyez�sre �tadott: H-834; 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.