LT vz.35 K�nny� Harckocsi

Az els� vil�gh�bor� ut�n Eur�pa t�rk�pe jelent�sen �trajzol�dott. T�bb �j orsz�g is megjelent �s volt, amelyik megsz�nt vagy �talakult. Az egyik olyan orsz�g, amelyik megjelent az Csehszlov�kia.  Az orsz�g ter�let�n minden adva volt ahhoz, hogy a h�bor� ut�n az Antant v�dn�ks�ge alatt a hadiipar tov�bb m�k�dj�n. A sok b�nya, a jelent�s koh�szat �s f�mmegmunk�l�s, a hadiipari gy�rak sz�ma �s a szakemberek is rendelkez�sre �lltak. Ezen k�v�l Csehszlov�kia az Antant teljes t�mogat�s�t is �lvezte, �gy szabadon fejleszthetett �s gy�rthatott mindenf�le hadiipari term�ket. Az 1920-as �vek elej�n a francia FT-17-b�l kaptak egyes forr�sok szerint 4 darabot, amib�l ihletet mer�tve elkezdtek egy saj�t harckocsi koncepci�t kialak�tani. Ennek egyik eredm�nye az 1925-30 k�z�tt fejlesztett �s gy�rtott illetve folyamatosan m�dos�tott KH-50. A pontos gy�rt�si darabsz�m nem ismert, de k�t forr�s 10-n�l kevesebb legy�rtott mennyis�get eml�t. Ebben a projektben h�rom nagyv�llalat a Ringhoffer Vas�ti J�rm�gy�r, a Skoda, �s a CKD vett r�szt. Ezt a t�pust tov�bbfejlesztett�k, �s l�trehozt�k a KH-60 �s KH-70 t�pusokat. Mivel a fejleszt�sek nem voltak t�l b�ztat�ak, �s a k�lf�ldi �rdekl�d�k is visszal�ptek, ez�rt a tov�bbi munk�latokat le�ll�tott�k 1930-ban. A sikertelens�g miatt �j direkt�v�kat �s k�vetelm�nyeket �ll�tott fel a Csehszlov�k Had�gyminiszt�rium, ahol kell� id�ben felismert�k a p�nc�losokban rejl� potenci�lt.

Az els� �letk�pes koncepci� az 1933-ban bemutatott T.vz. 33 kisharckocsi. Ez val�j�ban az angol Carden-Loyd Mk. VI t�bb szempontb�l is m�dos�tott v�ltozata. Ugyanis 1930-ban a CKD megv�s�rolta a gy�rt�si jogokat �s 3 eredeti p�ld�nyt. 1934-ig �sszesen 70 darabot gy�rtottak bel�le. A gy�rt�si k�lts�ge darabonk�nt 125.000 �s 140.000 korona k�z�tt volt akkori �ron. A k�vetkez� eml�t�sre m�lt� t�pus az m�r egy �rettebb koncepci� volt. Ezzel a t�pussal pont azokat a h�tr�nyokat akart�k kik�sz�b�lni, amivel a T.vz. 33 rendelkezett. Ez az LT vz. 34 k�nny� harckocsi lett. Ezt a k�nny� harckocsit 1932-34 k�z�tt tervezt�k �s m�g 1934-ben 50 darabot gy�rtottak bel�le darabonk�nt 400.000 korona �ron. A fejleszt�s�rt a CKD egy m�sik r�szlege felelt, �s amikor a T.vz. 33 fejleszt�se �s gy�rt�sa befejez�d�tt, az �gy felszabadult kapacit�sokat is az LT vz. 34 fejleszt�s�re �s gy�rt�s�ra ford�tott�k. Ennek a t�pusnak a fejleszt�s�t a null�r�l kezdt�k el, teljesen �j alapokra helyezve a harckocsik kialak�t�s�t �s felhaszn�l�s�t. Ezt a t�pust tekinthetj�k az LT vz. 35 k�zvetlen el�dj�nek. Az LT vz. 34 �zemeltet�se sor�n sz�mos tervez�si, kivitelez�si, �s egy�b hib�ra illetve gyerekbetegs�gre der�lt f�ny. Az egyik f� hi�nyoss�g a p�nc�l nem megfelel� vastags�ga volt. Ugyanis a p�nc�l vastags�ga 8-15 mm k�z�tt v�ltozott, amit kev�snek tal�ltak a szakemberek. A p�nc�l megvastag�t�sa �s a felmer�lt hib�k kijav�t�sa tetemes k�lts�ggel b�rtak, ez�rt ink�bb tov�bbfejlesztett�k a t�pust, hogy egy jobbat �s haszn�lhat�bbat kapjanak. A tov�bbfejleszt�s, amibe a Skod�t is bevont�k �rintette a j�r�szerkezetet, a motort, a v�lt�t, �s a p�nc�lzatot. Olvastam egy olyan verzi�r�l is, mely szerint, a CKD �s a Skoda bemutatta a saj�t v�ltozat�t az elb�r�l� bizotts�g el�tt. A CKD a P-II.a modellel, m�g a Skoda az S-II.a protot�pussal rukkolt el�. A P-II.a csak 8,5 tonna volt �s 16 mm-es maxim�lis p�nc�lvastags�ggal. Ellenben a Skoda egy 10,5 tonn�s p�ld�nyt mutatott be, aminek 25 mm-es volt a p�nc�lzata. A kialak�t�sban, a meghajt�sban, �s a fegyverzetben is sok volt a hasonl�s�g, �s v�g�l a Skoda nyerte el a tendert. Mindk�t v�ltozatnak van l�tjogosults�ga, mert az LT vz. 34 �s az LT vz.35 k�z�tt sok a hasonl�s�g, �s a korabeli dokumentumok is meger�s�tik a”rokoni” kapcsolatot a k�t t�pus k�z�tt. Viszont a m�sikat sem szabad elfelejteni, mert a Tur�n el�dj�nek (amit T-21-nek h�vtak) a protot�pus�t t�rt�netesen SP-II.b-nek h�vtak. A k�rt m�dos�t�sokkal 1935 m�jus�ban v�geztek, de a gy�rt�s �s a hadrendbe �ll�t�s csak 1936-ban kezd�dik el. A csapatpr�b�kat 1935 j�nius�t�l megkezdt�k, �s az els� 160 darabos megrendel�st a cseh hadsereg 1935 okt�ber�ben leadta. 

Az els� legy�rtott 5 darabn�l sz�mos m�szaki probl�ma mer�lt fel, ez f�leg a fut�m�vet, az elektromos rendszert �s egy�b mechanikus alkatr�szeket �rintett. Ezeknek a kik�sz�b�l�se egy �vet vett ig�nybe, �s ezek ut�n a cseh hadsereg tov�bbi 138 darabot rendelt meg. M�g ebben az id�ben, 1936 augusztus�ban Rom�nia rendelt 126 darab LT vz. 35-�s harckocsit, amit R-2 n�ven rendszeres�tettek. Az els� 15 darabos sz�ll�tm�ny 1937. m�jus elej�n �rkezett meg Rom�ni�ba, ahol Bukarestben nagyszab�s� felvonul�s keret�n bel�l g�rd�ltek a harckocsik az �llom�shely�kre. A m�szaki probl�m�k itt is el�j�ttek, ez�rt a sz�ll�t�sokat le�ll�tatt�k, am�g a gy�rt� el nem h�r�totta a meghib�sod�sokat. Id�k�zben �j ig�nyek is felmer�ltek, amik tov�bb lass�tott�k a hib�k kijav�t�s�t. Az �j ig�nyek k�zbeiktat�s�val �s a hib�k kijav�t�s�val 1938 augusztus�ra v�geztek. A rom�n f�lnek �gy m�r megfeleltek a harckocsik, �s a gy�rt�s folytat�dhatott tov�bb, amit 1939 febru�rj�ra teljes�tettek. Amikor 1939 m�rcius�ban N�metorsz�g megsz�llta Csehszlov�ki�t a n�met hadsereg kez�be 298 darab LT vz. 35 ker�lt, b�r n�hol 240-250 darab olvashat�. Ebb�l a mennyis�gb�l a Szlov�kok 79 darabot kaptak, de olvastam m�r olyat is, hogy csak 52 darabot kaptak. A t�pust t�zetesen megvizsg�lva alkalmasnak tal�lt�k arra, hogy beolvassz�k a haderej�kbe. De sz�mos ponton tov�bbi finom�t�sokat �s �talak�t�sokat kellett alkalmazniuk, hogy m�g hat�konyabb �s haszn�lhat�bb legyen. T�bbek k�z�tt �j r�di�t FuG-2, �j bels� kommunik�tor rendszert kapott, �s kialak�tott�k a negyedik embernek a hely�t is. Emiatt a 37,2 mm-es l�szerkapacit�s lecs�kkent 78-r�l 72 darabra. Miut�n a n�metek a saj�t elk�pzel�s�k szerint m�dos�tott�k a harckocsit, nem �ll�tatt�k le a gy�rt�s�t, �s Panzerkampfwagen 35(t) n�ven rendszeres�tett�k. �rdekes, hogy a n�metek a fegyverzete miatt a k�zepes harckocsikat k�v�nt�k ezzel a t�pussal tov�bb er�s�teni, pedig a s�lya �s a p�nc�lzata miatt a k�nny� kateg�ri�ba esik. Helyt�ll� az a k�zl�s, mely szerint egy harckocsinak az �ra 700.000-750.000 csehszlov�k korona k�z�tt volt. A n�met p�nc�los csapatoknak minden sz�ba j�het� harckocsira sz�ks�g�k volt, ez�rt 1940 nyar�ig tov�bbi 136 darabot gy�rtottak le bel�le. �gy �sszesen 434 darabot k�sz�tettek ebb�l a t�pusb�l. A legy�rtott mennyis�gb�l kb.: 20 darab parancsnoki v�ltozat volt, ami annyiban k�l�nb�z�tt, hogy tov�bbi 2 darab r�di�val rendelkezett. Az antenn�ja keretantenna volt, amit a torony m�g�tt �s a motort�r felett hejeztek el. Szokatlan m�don a teljes programot felsz�molt�k a gy�rt�s befejez�s�vel, mert �nj�r� l�vegk�nt az alv�z nem felelt meg a k�vetelm�nyeknek. Viszont 1942 elej�t�l kb.: 49 darabot �talak�tottak l�szersz�ll�t� j�rm�nek. Ehhez elt�vol�tott�k a tornyot, �s minden f�l�sleges eszk�zt, hogy min�l t�bb l�szer f�rjen bele. A k�tf�s leg�nys�ggel m�k�d� j�rm� 12 tonna teher vontat�s�ra is alkalmas volt. A k�rnyezet viszontags�gait�l a j�rm� belsej�ben t�rolt l�szereket az aktu�lis terepviszonyoknak megfelel� ponyv�val v�dt�k.

 A lengyelorsz�gi hadj�ratban a n�metek 112+8 darab Panzer 35(t)-t vetettek be, amib�l csak 7 darabot kellett selejtezni. Viszont a harcban megs�r�lt harckocsik �s a m�szaki meghib�sod�sok sz�ma igen magas volt. A hadj�rat v�g�re 70 darab v�rt k�l�nf�le jav�t�sra. A jav�t�sra v�r� �s a megsemmis�lt harckocsik sz�ma kiadv�nyonk�nt v�ltozik. Ellenben a harct�ren ny�jtott teljes�tm�nye meggy�z� volt, ez�rt a n�met vezet�s tov�bbra is ig�nyt tartott a harckocsira. Franciaorsz�g megt�mad�sakor 132 darab Panzer 35(t)-t �ll�tanak csatasorba, amit a 6. p�nc�loshadoszt�lyba fogtak �ssze. A franciaorsz�gi harcokban is j�l szerepeltek, b�r az S35-�s a D2-es �s a B1-es harckocsik ellen tehetetlenek voltak. Ett�l eltekintve itt is meg�llt�k a hely�ket, de a s�lyos harcok �s a meghib�sod�sok miatt sok p�ld�ny v�rt jav�t�sra. Franciaorsz�g kapitul�ci�jakor 62 harckocsi volt harck�ptelen �llapotban. Sajnos nem tal�ltam megb�zhat� adatot arr�l, hogy mennyit kellett selejtezni �s h�ny darabot tudtak megjav�tani. A k�vetkez� megm�rettet�s a Barbarossa-hadm�veletn�l volt. Itt 149+11 darabot k�sz�tettek fel a harcokra (n�hol 180 �s 200 k�z�tti sz�mokat is k�z�lnek), amit megint a 6. p�nc�loshadoszt�lyba fogtak �ssze, ami a 4. p�nc�los hadseregbe volt beosztva. A hossz� menetek, a rossz utak, a folyamatos csat�roz�sok, a kev�s alkatr�sz, a t�bori k�r�lm�nyek, azt�n majd az id�j�r�s miatt a bevethet� harckocsik sz�ma rohamosan cs�kkent. Szeptember k�zep�re m�r csak 100-105 darab bevethet� harckocsi maradt. Jav�t�s alatt 5-10 darab �llt, m�g 45-50 darab megsemmis�lt. November elej�re az �llapot tov�bb romlott. M�r csak 35-40 darab maradt bevethet� �llapotban, m�g 40-45 darab v�rt jav�t�sra. A jav�t�sokkal is k�stek, mert nem volt el�g p�talkatr�sz, a h�torsz�gb�l �j gy�rt�s� csak 1-5 darab �rkezett a frontra. A t�li id�j�r�s is val�s�ggal megb�n�totta a p�nc�losokat. A decemberi Moszkva k�rny�ki csat�ban Klin v�ros�n�l, szinte az �sszes megsemmis�lt. 1942 elej�n a hadoszt�lyt kivont�k a frontr�l �s a jav�that� Panzer 35(t) harckocsikat is elvitt�k. Rom�nia 126 darab R-2-vel rendelkezett, amit a Barbarossa-hadm�velet keret�n bel�l be is vetettek. Ebb�l az er�b�l, az 1. p�nc�loshadoszt�ly 1. p�nc�losezred�t �ll�tott�k fel, aminek a „Nagy-Rom�nia” nevet adt�k. A D�l-hadseregcsoportba lett beosztva, ahol a rom�n 3. �s 4. hadsereg is tart�zkodott. J�lius k�zep�ig, mivel nem az els� vonalban harcoltak, vagy csak sz�rnybiztos�t� feladatot l�ttak el, minim�lis volt a vesztes�g�k. Ez 4 megsemmis�lt �s 8 jav�that� harckocsit jelentett. A 70 napos odesszai ostrom v�g�ig, okt�ber 16.-ig a p�nc�losezred jelent�s vesztes�geket szenvedett, mert 26 darab megsemmis�lt �s 46 darabot pedig jav�tani kellett. A p�nc�loshadoszt�lyt ez ut�n hazavitt�k, hogy felt�lts�k �s kijav�ts�k a s�r�lt harckocsikat. A n�metek a vesztes�gek p�tl�s�ra 1942-ben �tadtak Rom�ni�nak 26 darab Panzer 35 (t)-t. Ezek a n�met 6. p�nc�loshadoszt�ly s�r�lt, de nagyjav�tott p�ld�nyai voltak, mert a n�met hadoszt�lyt �tfegyverezt�k m�s harckocsi t�pusra. A rom�n hadoszt�ly 1942. augusztus 29.-�n 109 darab R-2 harckocsival visszat�rt a frontra. A Szt�lingr�d k�r�li harcokban sz�rnybiztos�t� feladatot l�tott el a hadoszt�ly. Az Ur�nusz-terv kezdetekor, teh�t 1942. november 19.-�n 80-85 darab bevethet� R-2-es harckocsija volt a hadoszt�lynak. A t�bbi k�l�nb�z� meghib�sod�sok miatt a jav�t�b�zisokon tart�zkodott. A szovjet t�mad�s elh�r�t�sakor �s a visszavonul�sban szinte az �sszes R-2-es harckocsi odaveszett, 27 darabot a szovjet harckocsik l�ttek ki, 30 darabot h�trahagytak az �zemanyag hi�ny miatt. 1943 elej�n kivont�k a hadoszt�ly maradv�nyait a frontb�l �s �jra hazasz�ll�tott�k. Rom�ni�ban a nagy vesztes�gek ellen�re 1943 nyar�n m�g mindig 40-50 darab R-2-vel rendelkezett. Ez a mennyis�g a sikeres kiugr�sig megemelkedett �s �tl�pte az 50 darabot. Miut�n kider�lt, hogy az R-2-es alap 37,2 mm-es �gy� nem tud k�rt tenni a szovjet k�zepes �s neh�z harckocsikban, elkezdt�k Rom�ni�ban keresni a kiutat annak �rdek�ben, hogy a T-34-es harckocsik ellen sikeresen felvegy�k a k�zdelmet.

Az egyik megold�st a zs�km�nyolt szovjet 76,2 mm-es 1936M F-22 �gy� jelentette. Ezt az �gy�t a szovjet gyaloghadoszt�lyok r�sz�re 1936-t�l kezdt�k el gy�rtani. Az �gy� �rm�rethossza L/51, amib�l meg�llap�that� a cs�hossz, ez pedig 4586 mm. Az emelked�si sz�ge -5 fokt�l, +75 fokig terjed, az oldalaz�si sz�ge jobbra-balra 30-30 fok. A folyad�kos f�k �s a helyretol� a cs� alatt a b�lcs�ben kapott helyet. Az �gy� menetk�sz t�mege 1620 kg, �s szekr�nyes l�vegtalppal, ami k�t oldalra terpesztet�. Egy p�nc�lt�r� l�ved�k�nek a t�mege 6,5 kg, a l�ved�k kezd�sebess�ge 710 m/s, �s 100 m�terr�l 90 fokos becsap�d�sn�l 85 mm p�nc�lt �t�tt �t. A maxim�lis l�t�vols�ga 13600 m, a l�vegz�ra pedig egy f�lautomata f�gg�legesen mozg� �kz�r. Ennek k�sz�nhette a nagy t�zgyorsas�g�t, ami percenk�nt ak�r 15 l�v�s is lehetett. Rendelkezik l�vegpajzzsal, ami nem f�gg�leges, hanem h�trafel� d�nt�tt.  A m�sik ilyen zs�km�nyolt szovjet �gy�, a ZiSZ-3 p�nc�lt�r� �gy�. �rdekess�ge, hogy a l�szerei megegyeztek a T-34/76 harckocsi�val. Ennek az �rm�rete is 76,2 mm, az �rm�rethossza L/42,6, amib�l meg�llap�that� a 3246 mm-es cs�hossz. Az emelked�si sz�ge -5 fokt�l + 37 fokig terjedt. Az oldalaz�si sz�ge mindk�t ir�nyban 27 fok volt. A t�mege viszont csak 1116 kg, ami jelent�s s�lymegtakar�t�s az F-22-h�z k�pest. A l�vegtalp itt is szekr�nyes �s kiterpeszthet�, de ezt m�r egyszer�bb kivitel�, hogy ak�r k�zzel is mozgatni lehessen. Maxim�lis l�t�vols�ga 13300 m�ter, a l�ved�k kezd�sebess�ge 680 m/s, egy l�ved�k�nek a t�mege 6,25 kg. A l�vegz�ra ennek is f�lautomata f�gg�legesen mozg� �kz�r, a t�zgyorsas�ga el�rte a percenk�nti 15 l�v�st, de k�pzett 7 f�s leg�nys�ggel a 16-20 l�v�s is el�rhet�. Ezen k�t �gy� �s az R-2 torony n�lk�li test�nek felhaszn�l�s�val alak�tott�k ki a TACAM R-2 p�nc�lvad�sz j�rm�vet. A tervez�si munk�t 1943-ban kezdt�k el �s �sszesen 21 darabot gy�rtottak bel�le 1944-ben. A motor teljes�tm�ny�t megn�velt�k 5 Le-vel �gy m�r 125 Le-s volt a motor. A kezel�szem�lyzetet szemb�l 15-20 mm vastag, m�g oldalr�l 10 mm vastag p�nc�llemez v�dte, a h�tulja nyitott volt. A vezet� melletti g�ppusk�t meghagyt�k a gyalogs�gi t�mad�sok megf�kez�s�re. Az �gy� l�szerk�szlete 30 l�szer volt, aminek a fel�t 14+1 l�szert az �gy� melletti oldalfalon t�roltak. Az �gy� kit�r�thet�s�ge f�gg�legesen -5 fok �s +15 fok, v�zszintesen jobbra-balra 15 fok volt. A harct�ri alkalmaz�s�r�l vannak inf�k, de meger�s�t�st nem tudtam beszerezni hozz�. A Magyar Kir�lyi Honv�ds�gnek 2 darab volt a birtok�ban, amit m�g 1939. m�rcius 15-24 k�z�tt a Szlov�ki�val v�vott a visszacsatol�s ut�ni harcokban zs�km�nyolt K�rp�talj�n. Ezeket megjav�tott�k, hogy itthon vagy a Skoda gy�rban az nem egy�rtelm�, �s tesztel�s al� vett�k a harckocsikat amennyire lehetett. Mivel a teszteken j�l bizony�tott, ez�rt a tov�bbfejlesztett v�ltozata a T-21 k�zepes harckocsi felkeltette a Honv�ds�g �rdekl�d�s�t. A rendsz�maik az 1H406 �s 1H407 volt T-11 Skoda n�ven szerepeltek az �llom�nyt�bl�zatban. De a t�pust T-35 n�ven rendszeres�tett�k. Az esztergomi p�nc�los iskol�n l�ttak el vele oktat� �s gyakorl� feladatokat. A sorsuk sajnos ismeretlen.

A motor T-11/0 t�pusjel�, soros �ll� elrendez�s�, folyad�kh�t�ses �s 6 hengeres, b�r n�h�ny szakirodalom 4 hengerest �r. Hengerenk�nt 2 szelepes, benzin�zem�, de alkohol �s benzol kever�k�vel is m�k�d�tt. A hengerek �tm�r�je 140 mm, a dugatty�k l�kethossza is 140 mm. M�k�d�s�t tekintve OHV vez�rl�s�, teh�t a szelepek fent vagy oldalt vannak a hengerfejben, de a vez�rm�tengely a blokkban a f�tengely mellett tal�lhat�. Ebben az esetben a vez�rm�tengelyt egy fogasker�k fogja meghajtani, ami k�zvetlen�l a f�tengely v�g�n van. A szelepek mozgat�s�t ilyenkor szelephimb�kkal �s v�kony nyom�rudakkal oldj�k meg. A s�r�t�si ar�ny 1:6, de a rom�nok �ltal haszn�lt p�ld�nyokn�l csak 1:5,75. Az �zemanyagr�l m�g annyit, hogy �lmozott fajt�j� (ken� hat�sa j�t tett a szelepeknek �s a szelep�l�seknek) �s 60-70 k�z�tt volt az okt�nsz�ma . A h�t�rendszer folyad�k mennyis�ge 50 liter, a motor henger�rtartalma 8620 cm3. Ehhez a henger�rtartalomhoz 120 L�er� p�rosult, ami 89 KW-nak felelt meg. A teljes�tm�nyhez tartoz� fordulatsz�m 1800 fordulat/perc. A motor fajlagos teljes�tm�nye 11,4 Le/t, t�mege hozz�vet�legesen 900 kg s�ly�.  A motor ind�t�s�ra egy Scintilla �nind�t� szolg�lt, aminek a n�vleges teljes�tm�nye 2,94 KW. Az �ramell�t�sr�l pedig 2 darab Ignition-Scintilla dinam� szolg�lt. Az elektromos h�l�zat 12 V fesz�lts�gr�l m�k�d�tt. A megfelel� benzin-leveg� kever�k el��ll�t�s�r�l 2 darab Zenith UDD karbur�tor gondoskodott. Az �zemanyagot a karbur�torokhoz 2 darab Autopulse Corporation (amerikai gy�rtm�ny� Detroitban sz�kel� c�g volt) �ltal gy�rtott AC pumpa (szivatty�) tov�bb�totta. A kuplung �s a korm�nym� m�k�d�s�t s�r�tett leveg�vel tett�k k�nnyebb� a vezet� sz�m�ra, �gy kisebb er� is el�g volt a ped�lt �s a botkorm�nyt �tk�z�sig t�rt�n� benyom�shoz �s elmozd�t�s�hoz. Ez a megold�s rendk�v�l korszer� volt, de egy�ttal sok probl�m�t is okozhatott. Ha a pneumatikus rendszerbe szil�rd szennyez�d�s (por), olaj, vagy v�z ker�lt, akkor a leveg� nem tudott megfelel�en �ramlani �s a szelepeket is rong�lhatt�k. Hideg id�ben a besz�vott leveg� nedvess�gtartalma megfagyva a cs�ben dugul�st, vagy teljest elz�r�d�st okozhatott. A sebess�gv�lt� bolyg�m�ves kialak�t�s� Praga-Wilson gy�rtm�ny�, amit angol licence alapj�n gy�rtottak, �s k�tszer 3 sebess�gfokozatra van osztva a v�lt�. A k�tszer 3 sebess�gfokozathoz k�t bolyg�m�rendszer tartozik. Ez a v�lt� megold�s nem a legjobb, mert egy kis figyelmetlens�g miatt a motor k�nnyen lefulladt vagy a v�lt� meghib�sodott. Indul�skor a tengelykapcsol� (kuplung) lenyom�s�val kellett 1.-es fokozatba tenni a v�lt�t. Felfel� kapcsol�skor 2.-es �s 3.-as fokozatokn�l nem kellett” kuplungozni” a v�lt�skor. De ha 3.-asb�l 4.-esbe kapcsolt�k a v�lt�t kellett haszn�lni a kuplungot. Ha nem haszn�lt�k a kuplungot, megvolt az es�lye annak visszaugrott 1.-esbe, �s a hirtelen megugr� fordulatsz�m �s a fell�p� er�hat�sok miatt a v�lt�m� meghib�sodhatott. A 4.-es fokozatb�l 5.-�s fokozatba kapcsol�shoz megint nem kellett a kuplungot haszn�lni. Ugyanez igaz, ha 5-�sb�l 6-os fokozatba v�ltottak. Visszakapcsol�sn�l 6-osb�l 4-es fokozatig megint nem kellett a kuplungot haszn�lni. Viszont visszakapcsol�sn�l, amikor 4.-esb�l 3.-asba v�ltottak, megint ”kuplungozni” kellett, mert ha a vezet� ezt elmulasztotta, akkor a motor lefulladt. A kipufog�dobot a test jobb h�tulj�ra, de k�v�lre szerelt�k fel.  A harckocsihoz 153 literes �zemanyagtart�ly tartozott, ami 2 tart�lyra volt osztva. A f�tart�ly, ami 124 literes, a motort�r bal oldal�n volt elhelyezve. A p�ttart�lyt pedig a motort�r jobb oldal�ra szerelt�k, aminek 29 literes volt a kapacit�sa. Ennyi �zemanyaggal �ton 160-180 km-t tud megtenni, m�g terepen 105-125 km-re el�g a hajt�anyag. A maxim�lis sebess�ge �ton 40 km/h, terepen m�r csak 20 km/h.

A fut�m� kialak�t�sa �s megold�sa sok meghib�sod�s forr�sa volt. K�l�n �rdekess�g, hogy ennek a harckocsinak, a fut�m�v�nek a szerkezeti megold�sa megegyezik a k�s�bbi Tur�n�val �s k�zel azonos az olasz 13/40M. t�pus�val. Oldalank�nt 18 (!) darab fut�g�rg�vel rendelkezett, amit 9 p�rra osztottak el. Ebb�l az els� p�r az szabadonfut�, ami kisebb, mint a t�bbi fut�g�rg�, mert ez csak 350 mm �tm�r�j�. A t�bbi 16 darabot p�ronk�nt 2 csoportba osztott�k. Az els� fut�m�sz�ron 8 darab fut�g�rg� tal�lhat� p�ros�val, amit v�zszintes t�vtart�kkal tov�bb bontottak 2x2 p�ros fut�g�rg�re. Egy fut�g�rg� m�rete 400 mm �tm�r�j� a fut�fel�lete gumibevonatos. A fut�m�sz�r, ami nem egyenes, mert nem csak f�gg�leges, hanem v�zszintes r�sze is van a m�retei nem ismertek. A fut�g�rg� t�vtart�k 450 mm-esek, a fel�l tal�lhat� kism�ret� l�nct�maszt� g�rg�k 250 mm �tm�r�j�ek, �s 4 darab van bel�l�k. A leng�scsillap�t�sr�l fut�m�sz�rank�nt k�t darab 6 lapos laprug� k�teg gondoskodik. Az ac�llemezekb�l k�sz�lt lapok leghosszabb lapja, a f�lap (kb.: 900 mm hossz�), aminek a v�gein�l rug�persely tal�lhat�. Ezekhez a perselyekhez csatlakozik hozz� a t�vtart�k. A t�vtart�k f�gg�leges v�gpontj�n 2 darab v�kony �sszek�t�lap tal�lhat�. Ezek v�geihez csatlakozik hozz� a fut�g�rg� csap�gyas ker�kagya. Az �sszek�t�lap hossza kb.: 250 mm, �s k�t fut�g�rg� v�gpontjai k�z�tt 100 mm a t�vols�g. Az el�l volt a l�ncford�t� ker�k, aminek a m�rete k�nnyen becsaphatja az embert. Ugyanis a l�ncford�t� kereket 3 r�szre oszthatjuk.  Az egyik maga a ford�t�ker�k, a m�sik az aranymos� t�lra hasonl�t� perem, �s a t�sk�kre. Ez a perem 600 mm �tm�r�j�, de a l�nchajt� ker�k csak 300 mm �tm�r�j�. A t�sk�k 150 mm hossz�ak, �s egy sorban 2 darab tal�lhat�. H�tulra szerelt�k fel a l�nchajt� kereket, ami hasonl� kivitel�, mint az els� csak nagyobb. Ez is t�bb r�szre oszthat�, a tengelyre, a sz�les l�nctalpak miatt k�t meghajt� l�ncker�kre oldalank�nt, �s a peremre, ami legink�bb a kuty�k nyakv�d� gall�rj�ra hasonl�t. A tengely 375 mm �tm�r�j�, a l�nckerekek m�retei, mivel oldalank�nt kett� darab volt bel�le nem ismertek, viszont a perem igen nagy 750 mm �tm�r�j�. A l�nctalp sz�less�ge 320 mm, �s a felfekv�si hossza 3140 mm. A teljes l�nctalp feszess�gt�l f�gg�en 104-106 tagb�l �llt. A k�t l�nctalp k�z�ppontjainak a t�vols�ga (nyomt�v) 1660 mm.

Fegyverzet tekintet�ben a kort�rsaihoz k�pest 1940.-ig hasonl� t�zer�vel rendelkezett. Ezt a hat�st a 37,2 mm-es �gy�j�nak �s a 2 darab 7,92 mm-es g�ppusk�j�nak k�sz�nhette. A 37,2 mm-es �gy�t, amit Skoda A3 n�ven rendszeres�tettek, a KPUV vz.34 t�pus� vontatott p�nc�lt�r� �gy�b�l fejlesztett�k ki. Mivel az alap�gy� a k�v�nt k�vetelm�nyeknek megfelelt, ez�rt azt szinte v�ltoztat�s n�lk�l �p�tett�k be a harckocsiba. Ez abb�l is megfigyelhet�, hogy a l�vegcs� felett tal�lhat� helyretol� ugyan�gy ott van, ahol a vontatott v�ltozaton. Az eredeti �gy�r�l azt kell tudni, hogy fa k�ll�s kereken lehetett gur�tani, aminek a fut�fel�lete vasalva volt. A j�r�szerkezet rug�zatlan kialak�t�s�, k�zvetlen�l m�g�tte volt az �gy�nak a r�gz�t� kerete. Egy m�retes l�vegpajzs v�dte a szem�lyzetet, ami 45 fokos sz�gben volt megd�ntve a k�nny� gyalogs�gi fegyverek t�z�t�l �s a repeszekt�l.  A l�vegtalp�t sz�t lehetett terpeszteni a jobb stabilit�s v�gett. Fogatoltan egy egys�gben vontatt�k. L�tezett bel�le gumikerekes v�ltozat is. A Skoda A3 �gy�nak az �rm�rethossza L/40, amib�l meg�llap�that�, hogy a cs�hossza 1488 mm. A z�rszerkezete f�lautomata, �s f�gg�legesen mozg� �kz�r. Emiatt nagy volt a t�zgyorsas�ga percenk�nt 12-15 l�v�s, de tart�s haszn�latn�l csak 6-8 l�v�s/perc. A l�ved�k kezd�sebess�ge 690 m/s, egy l�ved�k s�lya 815 gramm. Ezekkel a param�terekkel, 30 fokos becsap�d�s eset�n, sima p�nc�lt�r� l�szerrel a k�vetkez�k�ppen alakul a p�nc�l�t�t�s:

T�vols�g:         �t�t�s  mm-ben:	100 m�ter	500 m�ter	1000 m�ter	1500 m�ter	2000 m�ter
	37	31	26	22	------

 

Az �gy�nak a t�zvonala 1840 mm-re van a talajt�l, �s nagyon j� a s�llyed�si sz�ge, mert -10 fokig lehetett lebillenteni. Az emelked�si sz�g is rendben volt, mert +25 fokig lehetett felemelni a cs�vet. Oldalra mindk�t ir�nyba 25 fokig lehetett kit�r�teni az �gy�t. Az �gy�nak a s�lya 235 kg volt, a l�szer kiszabat pedig 78 l�szer. Az �gy�cs� v�g�t a jobb g�zelvezet�s v�gett cs�sz�jf�kkel l�tt�k el. A kieg�sz�t� fegyverzet szerep�t 2 darab ZB vz.35 majd ut�na 37. t�pus� g�ppuska t�lt�tte be. Ez a g�ppuska csak sorozatl�v�s lead�s�ra k�pes, de az a k�l�nlegess�ge, hogy egy �tk�z� k�zbeiktat�s�val 2 fokozatban �ll�that�. Az egyik fokozatban 450 l�v�s/perc volt a t�zgyorsas�ga, m�g a m�sikban 700 l�v�s/perc. A fegyver g�zdugatty�s rendszer�, l�gh�t�ses, billen� reteszel�s�. A l�szert f�m vagy v�szon hevederen �t kellett adagolni, a fegyver jobb oldal�n. Az �rm�rete 7,92x57 mm, a s�lya 18 kg. A g�ppuska hossza 1105 mm, amib�l a cs�hossz 678 mm. A hat�sos l�t�vols�ga 1000 m, az ir�nyz�k 200 m�terenk�nt 2000 m�terig van sk�l�zva. A ZB vz.37 t�pus� g�ppusk�t eredetileg a csehszlov�kok fejlesztett�k ki, a l�szer javadalmaz�sa 1800 darab l�szer. De mivel j�l bev�lt ez�rt a n�met csapatok is haszn�lt�k el�g nagy sz�mban, �s MG-37 (t) n�ven rendszeres�tett�k. Az angol BSA (Birmingham Small Arms Company) viszont 1938-ban megvette a gy�rt�si jogokat �s 1939-t�l n�h�ny m�dos�t�s ut�n elkezdte a gy�rt�s�t Besa n�ven.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.