A harckocsi fejleszt�s�nek a t�rt�nete 1933-ra vezethet� vissza. Egy �j harckocsi kifejleszt�s�hez az ipari h�tt�r �s a szaktud�s is megvolt. Az Osztr�k-Magyar Monarchia feldarabol�sa ut�n az �jonnan megalakult Csehszlov�kia ter�let�n Eur�pa egyik legjelent�sebb hadi- �s f�mmegmunk�l� ipara maradt. Franciaorsz�g �s Anglia t�mogat�s�val ez az ipari kapacit�s meg�rizte magas sz�nvonal�t �s ez a II. vil�gh�bor� v�g�ig megmaradt. Alapvet�en k�t olyan v�llalt volt az orsz�gban, amelyik egy ilyen projektet ki tud vitelezni. Az egyik a Skoda, a m�sik a CKD (�eskomoravsk� Kolben-Dan�k), a t�bbi kisebb v�llalat a besz�ll�t�i h�l�zatot tartotta magas sz�nvonalon. Ennek az a magyar�zata, hogy m�g a k�t nagyobb v�llalat t�bb r�szegys�get is le tudott gy�rtani �s az �sszeszerel�st is meg tudta oldani, addig a kisebb c�gek csak bizonyos r�szegys�gek legy�rt�s�t tudta garant�lni. Ekkor indult ugyanis egy �j harckocsi-program a lovass�gi csapatok felv�lt�s�ra. 1935-re a Skoda elk�sz�tette a protot�pust, �s a tesztek ut�n a rendszeres�t�se mellett d�nt�ttek a Csehszlov�k hadsereg szakemberei. A felfedezett kisebb hib�k kijav�t�sa n�lk�l rendeltek bel�le 160 darabot, a hib�kat csak k�s�bb 1939-re jav�tott�k ki. Ez a harckocsi volt az LT-35, ami abban az id�ben a korszer� t�pusok k�z� tartozott, b�r a fut�m�ve bonyolult volt, �s a meghib�sod�sokra hajlamos.

De a harckocsiban volt m�g potenci�l, ez�rt a tov�bbfejleszt�se mellett d�nt�ttek. A fejleszt�sbe most m�r bevont�k a m�sik nagy c�get a CKD-t. �gy j�tt l�tre a TNH sorozat, amin bel�l az LTH, �s az LTP, de v�g�l a TNHPS nev� tervezetet tal�lt�k a legjobbnak. 

A fejleszt�s k�t �ven �t tartott, �s csak a sikeres pr�b�k ut�n, 1938. j�lius 1.-�n a rendszeres�t�s mellett d�nt�ttek. �rdekes, hogy a n�met megsz�ll�sig (1939.m�rcius 15-16.) egyetlenegy darab sem k�sz�lt el bel�le. Viszont a n�metek nagy lehet�s�get l�ttak a harckocsiban �s szinte r�gt�n int�zkedtek a gy�rt�s megind�t�s�r�l. A termel�s felfuttat�sa ut�n, havonta �tlagosan 30-75 darab gurult ki a gy�rkapun k�v�lre. Ez a kis t�bl�zat a legy�rtott darabsz�mokat tartalmazza:

A gy�rt�s a CKD pr�gai gy�r�ban t�rt�nt, amit a megsz�ll�s ut�n BMM-nek (B�hmisch-Mahrische Maschinenfabrik) neveztek �t. Ez a t�pus nem mellesleg komoly exportsikereket �rt el, mert t�bb orsz�g rendelt bel�le. T�bbek k�z�tt Sv�jc (24 darab), Ir�n (50 darab), Litv�nia (21 darab), Peru (24 darab), Sv�dorsz�g (licence alapj�n 220 darab), Szlov�kia (69 darab), Magyarorsz�g (108 darab ebb�l 38 parancsnoki), Rom�nia (50 darab), Bulg�ria (10 darab). A lengyelorsz�gi n�met hadj�ratban 100-n�l is kevesebb Pz.38(t) vesz r�szt, �s kedvez�en nyilatkoztak r�la. A franciaorsz�gi hadj�ratban m�r 2 hadoszt�lyt fegyvereztek fel ezzel a harckocsival a 7. p�nc�loshadoszt�lyt (parancsnoka: Erwin Rommel) �s a 8. p�nc�loshadoszt�lyt (parancsnoka: Adolf-Friedrich Kuntzen).

Ebben a hadj�ratban m�r megmutatkozik az, hogy az er�sen p�nc�lozott harckocsikat nem tudj�k lek�zdeni. Ennek ellen�re a t�pus j�l bizony�tott a harcokban. Az ut�lagos elemz�sekb�l kider�lt, hogy a harcokban jobban teljes�tett, mint a Pz. I, �s a Pz. II, mert a bevetett 230 darabb�l csak 54 darab s�r�lt meg, de ezek jav�that�ak voltak. Jav�thatatlan vesztes�g �sszesen 8 darab volt. Az 1941. �prilisi Balk�n hadj�ratban 120+7 darab Pz.38(t) vett r�szt a 8. p�nc�loshadoszt�ly keret�n bel�l. A rendk�v�l gyorsan v�gbemen� hadj�ratban, ami 3 h�tig sem tartott, �sszesen 7 darab veszett oda. A n�met hadvezet�s a k�zelg� Szovjetuni� elleni offenz�v�ra 625 darab Pz.38(t)-t �ll�tott csatasorba, �s tov�bbi 35 darab parancsnoki v�ltozatot, ebb�l 5 p�nc�loshadoszt�lyt szereltek fel.  Ebb�l 4 p�nc�loshadoszt�ly a „K�z�p Hadseregcsoportban”, a marad�k 1 p�nc�loshadoszt�ly az „�szak Hadseregcsoportban” volt hadrendben.

Az al�bbi t�bl�zat a hadoszt�lyokat �s a darabsz�mokat �sszegzi:

1941. j�nius 22.-�n megindult t�mad�sban picivel t�bb, mint 650 darab Pz.38 (t) vesz r�szt, ami a t�mad� p�nc�los er�k t�bb mint 25 sz�zal�k�t teszi ki. Am�g csak a BT-2-5-7 harckocsikkal, �s a T-26-os p�nc�losokkal tal�lkozik addig nem is volt k�l�n�sebb gond, mert ezeket le tudt�k k�zdeni. A gond akkor keletkezett, ha a T-34-es vagy a KV-1-es harckocsit kellett lek�zdeni. A hadj�rat elej�n ezekb�l a harckocsikb�l csak kev�s volt, de a folyamatos csat�roz�sok miatt 1942 �prilis�ra 520 darabra cs�kkent az �llom�ny. 1942 nyar�ra, amikor a T-34-esek m�r kezdtek nagyobb sz�mban megjelenni, egy�rtelm�v� v�lt, hogy a Pz.38 (t) nem rendelkezik kell� v�delemmel �s t�zer�vel. Ekkor kezdt�k el keresni a lehet�s�g�t annak, hogy m�s m�don, de hasznos�tani tudj�k a harckocsikat. Ennek egyik jele a t�bb mint 100 darab legy�rtott l�szersz�ll�t� Munitionspanzer 38(t) v�ltozat. Egy m�sik v�ltozat is k�sz�lt, ami a m�szaki-ment� feladatk�rt t�lt�tte be, Bergepanzer 38(t) n�ven. Pontos gy�rt�si darabsz�m nem ismert, de az tudhat�, hogy cs�rl�vel �s daruval egyar�nt fel volt szerelve. A parancsnoki v�ltozatot Panzerbefehlswagen 38(t)-nek h�vt�k �s a torony m�g�tt fel�p�tett keretantenn�r�l lehetett felismerni. T�bb r�szegys�g gy�rt�sa a h�bor� v�g�ig folytat�dott. Sz�mos koncepci� l�tott napvil�got, ami azt�n a fronton bizony�totta �letk�pess�g�t:

Mag�t a harckocsit csak 1942.j�nius 20.-ig gy�rtott�k, de az alv�zat kisebb m�dos�t�sokkal 1945 m�rcius�ig folytatt�k. Csak az alv�zb�l, miut�n le�ll�tott�k a harckocsi gy�rt�s�t, k�r�lbel�l 4600 darabot �p�tettek. Ha a hozz�vessz�k az eredetileg legy�rtott Pz.38(t)-ket is akkor picivel t�bb, mint 6000 feletti sz�mot kapunk. 1944 k�zep�n m�g 230 darab Pz.38(t) volt hadrendben, de csak a fele volt h�torsz�gi feladatok ell�t�s�ra elk�l�n�tve. Ennek ellen�re 1945 m�rcius�ban m�r csak 150 darab volt, de nem egys�gesen s�lypontot k�pezve, hanem sz�tsz�rva, de ekkor, m�r amennyit lehetett bevetettek a harcokban.

A Pz.38 (t) alkalmaz�sa a Magyar Kir�lyi Honv�ds�gben:

El�re bocs�tom, hogy csak nagy vonalakban tudom felv�zolni az esem�nyeket, ez�rt sz�ves eln�z�st k�rn�k mindenkit�l, de mindenk�pp szerettem volna �rni err�l, ha csak fel�letesen is.

A Gyorshadtest hadm�veletei sor�n egy�rtelm�v� v�lt (1941. j�nius 28-t�l november 24-ig), hogy a honv�ds�g nem rendelkezik olyan harckocsival, amelyik az el�renyomul�sn�l megfelel� p�nc�lzattal �s fegyverzettel rendelkezett volna. 1941. szeptember 7.-�n Horthy korm�nyz�, B�rdossy minisztereln�k �s az �j vez�rkari f�n�k Szombathelyi Ferenc l�togat�st tettek Hitlern�l Rastenburgban. A 3 napos t�rgyal�s eredm�nyek�ppen sz�ban meg�llapod�s sz�letett arr�l, hogy a Gyorshadtest elveszett felszerel�s�nek p�tl�s�ra sor ker�l, �s a n�metek harckocsikat biztos�tanak egy p�nc�losalakulat fel�ll�t�s�hoz. Ezen k�v�l sz�ba ker�lt, a Gyorshadtest felv�lt�s�nak k�r�lm�nyei, �s a t�vlati tervek a keleti fronton.  Ez a lehet�s�g a legjobbkor j�tt, mert 1941. okt�ber 1.-�n �letbe l�pett a Huba III.-A hadrend, ami egy t�bori p�nc�loshadoszt�ly fel�ll�t�s�t ir�nyozta el�. A Huba III.-B hadrend, ami 1942. okt�ber 1.-�n l�p �letbe, m�r k�t p�nc�loshadoszt�llyal sz�mol. Az 1. p�nc�loshadoszt�ly az 1. g�pkocsiz� dand�r, az 1. felder�t� z�szl�alj, az egykori 9. harckocsi z�szl�alj, �s az 1. �s az 5. g�pkocsiz� k�nny� t�z�roszt�lyb�l alakult meg. A meg�llapod�s �rtelm�ben, 1942 janu�rj�ban 40 tiszt �s 120-150 harckocsiz� r�szt vehetett W�nsdorfban, a p�nc�los iskola 8 hetes tanfolyam�n, ahol a Pz.38 (t) p�nc�losra kaptak �tk�pz�st. Ezen k�v�l, N�metorsz�g 108 darab ilyen harckocsit is �tadott t�bb r�szletben a megalakul�ban l�v� p�nc�loshadoszt�lyok fel�ll�t�s�hoz.

A 2. p�nc�loshadoszt�lyhoz felhaszn�lt�k a 2. g�pkocsiz� dand�rt, 4 ker�kp�ros z�szl�aljakat, �s a 15. gyalogezred t�rzs�t is. Akik az els� �tk�pz�si csoportban voltak, azok az �j gy�rt�s� „F” sz�ri�s Pz.38 (t)-n tanultak, majd a kik�pzett szem�lyzetet �s a harckocsikat egy�tt vitt�k Esztergomba. A tananyag tov�bbi r�sz�t k�pezte a Pz.IV „F1” sz�ria megismer�se is, mert abb�l 22 darabot kapott az �j p�nc�los egys�g. Az itthon maradt leg�nys�g t�bbi tagj�t Esztergomba vez�nyelt�k, ahol n�met seg�dlettel a helysz�nen k�pezt�k �t �ket a t�pusokra. A keleti fronton 1941 december�ben kialakult helyzet �s az elszenvedett vesztes�gek miatt, 1942. janu�r 6.-�n Ribbentrop n�met k�l�gyminiszter Budapestre �rkezik, �s t�rgyal�sokat folytat Horthy korm�nyz�val �s B�rdossy minisztereln�kkel a komolyabb r�szv�tellel kapcsolatban. Ennek folyom�nyak�nt janu�r 21.-�n Keitel vez�rt�bornagy �s k�s�rete megbesz�l�sen vesz r�szt Bartha honv�delmi miniszterrel �s Szombathelyi vez�rkari f�n�kkel. Hosszas huzavona ut�n siker�lt meg�llapodni a 9 gyalog, 1 p�nc�los, �s 7 megsz�ll� hadoszt�lyr�l.

A 30. Magyar harckocsiezred Esztergom-t�bor ter�let�n l�v� d�szszeml�je.
El�t�rben Nimr�d, a h�tt�rben pedig Pz. 38(t) harckocsik.

M�g ezek az esem�nyek zajlottak a kik�pz�s zavartalanul folyik tov�bb, �s 3 sz�ll�tm�nyban meg�rkeznek a harckocsik is. Az utols� sz�ll�tm�ny, ami febru�r k�zep�n �rkezett m�r a „G” v�ltozatb�l val�. Az �sszesen 108 darab harckocsib�l 19 darab Esztergomban maradt tov�bbi kik�pz�si c�lokra. A tanfolyam m�rcius v�g�n v�get �rt, �s a k�t kik�pzett �llom�nyb�l egy-egy z�szl�aljat kialak�tva, egy harckocsiezredet �ll�tanak fel �prilisban sz�m szerint a 30.-adikat.

Az 1. t�bori p�nc�loshadoszt�ly alakulatai:

Parancsnok: d�lnoki Veress Lajos alt�bornagy
Vez�rkari f�n�k: Koszor�s Ferenc vez�rkari ezredes
T�z�rs�gi parancsnok: Tiszay B�la ezredes
30. harckocsiezred: Z�dor Endre alezredes
51. p�nc�lvad�sz z�szl�alj: T�rcsv�ry J�nos alezredes
1. g�pkocsiz� l�v�szezred: S�ska Elem�r vez�rkari ezredes
1. g�pkocsiz� k�nny� t�z�roszt�ly: Oll�-Kunoss Jen� ezredes
5. g�pkocsiz� k�nny� t�z�roszt�ly: Cs�ndes Istv�n alezredes
1. felder�t� z�szl�alj: Vaska Istv�n alezredes
Hadoszt�ly k�zvetlen:
1. ut�sz sz�zad, 1. h�rad�s sz�zad, 51. l�gv�delmi t�z�roszt�ly,

A megk�zel�t�leg 12.500 f�s hadoszt�ly harckocsi �llom�ny�t 17 darab Toldi I-II.k�nny� harckocsi, 89 darab Pz.38 (t) k�nny� harckocsi (magyar viszonylatban ez k�zepes harckocsinak volt besorolva T-38 n�ven), �s 22 darab Pz. IVF1 k�zepes harckocsi (magyar viszonylatban neh�z harckocsinak volt besorolva). Mindk�t harckocsiz�szl�alj 3 sz�zadb�l �llt, ebb�l k�t sz�zada Pz.38 (t)-vel volt felszerelve, m�g a fennmarad� 1-1 sz�zad (ami a 3. �s a 6. sz�zad volt) Pz. IVF1 p�nc�lossal volt felt�ltve. A p�nc�lvad�sz z�szl�alj �llom�ny�t 19 darab 40 mm-es Nimr�d p�nc�lvad�sz �s l�gv�delmi g�p�gy� �s 1 darab Toldi alkotta. A felder�t� z�szl�aljnak 14 darab Csaba p�nc�lkocsija �s ismeretlen sz�m� Toldi k�nny� harckocsija volt. A l�v�szezred szem�lyi �llom�nya 965 f� leg�nys�g �s 30 f� tiszt. 

A l�v�szezrednek 3 z�szl�alja volt, ezekben 3 l�v�szsz�zad �s egy g�ppusk�s sz�zad. A l�v�szsz�zadoknak 12 goly�sz�r�, k�t 50 mm-es gr�n�tvet�, �s k�t 20 mm-es neh�zpuska tartozott. A g�ppusk�s sz�zadnak 12 darab g�ppusk�ja volt. A k�nny� t�z�roszt�lyok 3 �teggel rendelkeztek, �tegenk�nt 4 darab 105 mm-es k�nny� tarackkal, �s 2 darab g�ppusk�val. A l�gv�delemr�l 2 �teg 80 mm-es Bofors l�gv�delmi �gy� gondoskodott, egy �tegben 4 darab �gy� volt. A p�nc�loshadoszt�ly a lengyelorsz�gi Rzeszow v�ros�ban rakodott ki. Ez a v�ros az orsz�g d�lkeleti fel�ben, a Sandomierzi medence d�li r�sz�n tal�lhat�, nem mellesleg a K�rp�taljai Vajdas�g sz�khelye. Innen kellett saj�t l�bon a Donhoz menni, ami 1400-1500 km-es �t volt. A menetvonal �rintette Lemberget, Zsitomirt, �s Kijevet, majd j�lius 10.-�n el�rt�k a harcter�letet Sztarij Oszkolt. A p�nc�loshadoszt�lyt a j�lius 18.-a �s szeptember 15.-e k�z�tt lezajlott 5 h�df�csat�ban ker�lt bevet�sre.  Ezek a csat�k az urivi �s korotojaki csat�k voltak, Uriv t�rs�g�ben 3, Korotojakn�l 2 nagy csata zajlott a h�df�k megsz�ntet�s�rt. Sajnos a h�df�ket megsz�ntetni nem tudt�k, de kiterjed�s�ket lekicsiny�tett�k, �s ez az �llapot fent maradt az 1943. janu�r 12-14-i nagy t�mad�sig.

�rdemes elolvasni G�rg�nyi D�nel: Signum Laudis c�m� k�nyv�t a 150. oldalt�l, nagyon hiteles k�pet kapunk az ott zajlott harcokr�l. A csat�roz�sok a p�nc�loshadoszt�lyt alaposan meggyeng�tett�k, mert miut�n kivont�k az Oszkino-Javlenica t�rs�gbe szeptember 16.-�n kevesebb, mint 55 bevethet� harckocsija maradt. Ezut�n a Kamenka- Krutyec- Volcse ter�let�re vont�k vissza felt�lt�sre a hadoszt�lyt. Miut�n a hadoszt�lyt a Creamer -hadtestnek rendelt�k al�, �ttelep�ltek a scsucsjei h�df� m�g�tti ter�letre, helyileg Pilipyn�l �llom�sozott. Janu�rra a bevethet� harckocsik sz�ma 71 darabra emelkedett, �s kb.: 50 darab volt jav�t�s alatt. Febru�r 10.-ig bez�r�lag amikor Harkovba �rt a hadoszt�ly, egyes forr�sok szerint elveszette az �sszes harckocsij�t, de olvastam olyat is, hogy 10 darabn�l is kevesebb harckocsi �rte el a v�rost. Az�rt nem r�szletezem a harccselekm�nyeket, mert annak egy k�l�n cikket szentelek majd, ami el�rel�that�lag 4-5 oldal terjedelm� lesz.

Magyar Kir�lyi Honv�ds�g
 

A fut�m� �s a j�r�szerkezet a legkorszer�bbek k�z� tartozott eg�sz Eur�p�ban. A leng�scsillap�t�sr�l oldalank�nt 2-2 lapr�g� k�teg gondoskodott, ami mind a 4 fut�g�rg�h�z csatlakozott. Mindegyik laprug� k�teg 6 lapb�l �llt, amit k�z�pen egy �sszefog� p�nt r�gz�tett egym�shoz. Maga a l�nctalp feszess�gt�l f�gg�en 92-94 tagb�l �llt. Egy l�nctag 104 mm hossz� �s 293 mm sz�les, �s csapszegekkel kapcsol�dnak egym�shoz. A l�nc felfekv�si hossz�ra is t�bb, de elt�r� adatot tal�ltam. Csak abban van egyez�s, hogy a felfekv�si hosszat 2240 �s 2920 mm k�z� teszik, a k�t l�nctalp k�z�tti t�vols�g a k�z�ppontn�l m�rve 1780 mm. El�l tal�lhat� meg a l�ncvezet� g�rg�, ami 19 fogas �s 600 mm �tm�r�j�. H�tul a kisebb l�nct�maszt� g�rg�, ami 525 mm �tm�r�j�. E k�t g�rg� k�z�tt a szembet�n�en nagy, 4 darab 775 mm �tm�r�j� fut�g�rg�. Ezeknek a fut�g�rg�knek a fel�lete gumiperemes, �s a nagy �tm�r� garant�lja, hogy a s�r nem ragad a g�rg�k k�z�. Fel�l 2 darab 225 mm �tm�r�j� szint�n gumiperemes l�nc t�maszt�g�rg�t l�thatunk. Az egyik t�maszt�g�rg� az els� �s m�sodik fut�g�rg� felett, m�g a m�sodik t�maszt�g�rg� a m�sodik �s harmadik fut�g�rg� f�l� ker�lt. A harmadik �s negyedik fut�g�rg� felett nem volt t�maszt�g�rg�, mert ha kell�en laza volt a l�nctalp, akkor a negyedik fut�g�rg�re felfek�dt a l�nctalp, �gy az vette �t a t�maszt�g�rg� szerep�t is. A m�sik ok, hogy a l�nctalp vezet�se fel�l nem v�zszintes volt, hanem kis sz�gben h�trafel� lejtett. A konstrukci� m�sik nagy el�nye, hogy egyszer�s�ge �s tart�ss�ga miatt k�pes volt megbirk�zni a mostoha �tviszonyokkal is. A harckocsi lejt�m�sz� k�pess�ge 45 fok, l�pcs�m�sz� k�pess�ge pedig 0,8 m. A legkisebb fordul�si sugara 5 m�ter, az �rok�thidal� k�pess�ge 1,9 m, a fajlagos talajnyom�sa pedig 0,53 – 65 kg/cm2 k�z�tt v�ltozik megint csak kiadv�nyt�l f�gg�en.

A motorb�l k�t f�l�t rendszeres�tettek hozz�. Az els�, ami az elterjedtebb egy 7754 cm3-es soros 6 hengeres folyad�kh�t�ses motor. A motor 4 �tem� �s benzin �zem�, furat/l�ket ar�nya 110/136 mm. A motor t�pusa Pr�ga EPA, a teljes�tm�nye 125 l�er�, �s a sv�d Scania gy�rt�l vett�k meg a licencet. A teljes�tm�nyhez tartoz� fordulatsz�m pedig 2200 ford./perc. A motor fajlagos teljes�tm�nye majdnem 13 Le/t, ezt az er�forr�st az A-D v�ltozatokban haszn�lt�k. A m�sik motor henger�rtartalma �s fel�p�t�se nem v�ltozott, csak 25 l�er�vel er�sebb lett. �gy az m�r 150 l�er�s lett, �s a teljes�tm�nyhez tartoz� fordulatsz�ma is n�vekedett 2500 ford./percre. Ezt a motort az E-G sz�ri�ba �p�tett�k be. Az er�sebb motor t�pusa Pr�ga EPA/2, de l�tezett egy m�g er�sebb verzi� is Pr�ga AC �s AC/2 n�ven. Az ut�bbi k�t motort m�s t�pusokba �p�tett�k be, e t�pus alv�z�nak a felhaszn�l�s�val. A motor a harckocsi h�tulj�ban, hossz�ban ker�lt be�p�t�sre. A motor az erej�t kard�ntengelyen kereszt�l tov�bb�totta az els� l�nchajt� kerekekhez, de k�zben m�g a v�lt�t �s a fogasker�kh�zat is �rintette. A kuplung 1 t�rcs�s kivitel�, a v�lt�nak 5 el�re �s 1 h�tra fokozata volt. Az els� sebess�gi fokozatban max. 4,2 km/h-ig lehetett gyorsulni, a h�tramenetn�l ez az �rt�k 6,1 km/h. A v�lt� Pr�ga-Wilson t�pus�, amelyet angol licence alapj�n gy�rtottak bolyg�m�ves megold�s� volt. Miel�tt a v�lt� gy�rt�s�t megkezdt�k volna, azt el�tte egy kicsit m�dos�tott�k a felhaszn�l�s jelleg�nek megfelel�en. A korm�nyz�s botkorm�nyok seg�ts�g�vel t�rt�nt, a differenci�lm� hathat�s seg�ts�g�vel. Maga a korm�nym� a fogasker�kh�zn�l kapott helyet, ez�rt a harckocsi nagyon �rz�keny volt a szemb�l �rkez� �s p�nc�lt is �t�t� tal�latokra. Az �zemanyagtart�ly t�rfogata 220 liter, de ez nem egy, hanem kett� darab 110 literes tart�lyba lett elosztva. Ezzel a mennyis�ggel, �ton max. 250 km-re volt elegend�, �s 100 km-en �tlagosan 90 litert fogyasztott. Terepen m�r csak max. 120 km-t tudott megtenni egy tank �zemanyaggal. Terepen az �tviszonyokt�l f�gg�en 100 km-en �tlagosan 175-190 litert fogyasztott. A kipufog�cs� �s a dob, amib�l csak egy darab volt, a test farlemez�nek a fels� fel�re lett szerelve a vontat�szem f�l� keresztben. A maxim�lis sebess�ge �ton 42 km/h, terepen m�r csak 15 km/h.

A p�nc�ltest teljes hossza kiadv�nyonk�nt v�ltozik, 4600 mm �s 4900 mm k�z�tti �rt�kek a legelterjedtebbek, de 3 kiadv�nyn�l k�zel azonos �rt�kre bukkantam, �s a k�lf�ldi m�rt�kad� internetes forr�sok is a 4610 mm-t adj�k meg, mint a teljes hossz�s�got. A sz�less�gben sem teljes az egyet�rt�s, itt szinte minden forr�s m�s �rt�ket ad meg. De a legt�bben 2050 mm �s 2150 mm k�z� teszik a teljes sz�less�get. De egy k�lf�ldi �js�g �s egy internetes publik�ci�, egyez� adatot adott meg egym�st�l f�ggetlen�l. Ez�rt �n is ezt az adatot adom meg, ez pedig 2140 mm. A magass�gban sem teljes az egyet�rt�s, mert a 2110 mm-t�l a 2145 mm-ig sok sz�mot tal�lunk. T�bb forr�st �s f�rumot �tn�zve 2400 mm k�r�l van a helyes magass�gi �rt�k. Az A-D v�ltozatnak a t�mege sem egys�ges, de k�zel azonosak az adatok szinte minden kiadv�nyban, ezek szerint 9400 �s 9750 kg k�z�tt van a t�mege. Hasonl� a helyzet az E-G v�ltozatn�l, ott 10400 �s 10800 k�z�tt adt�k meg a t�megadatokat. A szem�lyzet n�gy f�b�l �llt, mert a parancsnoknak kett�s feladata volt. Azon fel�l, hogy � felelt a harckocsi�rt a c�lz�s is r� h�rult. A szem�lyzet t�bbi tagj�nak pedig megvolt a saj�t feladata. A vezet�, aki vezette a harckocsit, a r�di�s-l�v�sz, aki kezelte a vezet� melletti g�ppusk�t �s a r�di�n j�tt parancsokat tov�bb�totta.
A t�lt� t�lt�tte a l�veget �s kezelte az �gy� melletti g�ppusk�t. A test kialak�t�sa a n�met k�v�nalmaknak maxim�lisan eleget tett. Egyik jele ennek a l�pcs�zetes fel�p�t�s, �s a szegecselt test, �s torony. B�r a szegecsel�ses r�gz�t�s kezdett kimenni a „divatb�l”, mert ha a harckocsi tal�latot kapott j� es�llyel a fell�p� er�k miatt a szegecsek megs�r�ltek, �s ilyenkor �n�ll� �letet �lve k�nnyen megsebes�thette a szem�lyzetet. A has magass�ga 400 mm, a g�zl�k�pess�g 900 mm, az oldalstabilit�s �rt�ke 30 fok. De ismerj�k m�g a terepsz�gek �rt�k�t is, ami azt mutatja meg, hogy milyen sz�g� emelked�n vagy lejt�n tud el�re vagy h�tra menni an�lk�l, hogy az elej�t vagy a h�tulj�t a f�lbe f�rn�. Ez a terepsz�g el�l 35 fok, m�g h�tul egy picivel kevesebb, ott csak 30 fok.

Nagyon �rdekes, hogy sz�mos p�ld�ny maradt fent ebb�l a t�pusb�l mind a mai napig, de a p�nc�lzat vastags�g�ban �s d�l�ssz�geiben is kev�s az egyez� adat. Hogy ne menj�nk olyan messzire, Budapestt�l 190 km-re Beszterceb�ny�n van egy haditechnikai m�zeum, ahol ebb�l a t�pusb�l is tal�lhat� ki�ll�tott p�ld�ny (ha lett volna p�nzem r�, m�r elmentem volna oda). Az A-D v�ltozatnak a tekn� vastags�ga 8 mm volt. A tekn�lemezhez csatlakozik a 25 mm vastag haslemez, majd ehhez a 25 fokos d�l�ssz�g� �s 25 mm vastag orrlemez. Ebb�l j�n egy 80 fokban d�nt�tt lemez, ami a vezet� el�tt tal�lhat�, a vastags�ga ennek is 25 mm. Ezut�n a vezet� figyel� ny�l�sa �s a g�ppuskany�l�s k�r�li lemez j�n (fels� front lemez), aminek 17 fok a d�l�ssz�ge �s 25 mm vastag. A test oldal�nak a l�nctalp m�g�tti lemez�nek nincs d�l�ssz�ge, de a vastags�ga 15 mm. Ezek felett a fel�p�tm�ny oldallemeze tal�lhat�, aminek megint nincs d�l�ssz�ge �s a vastags�ga ennek is 15 mm. A motort�r fels� lemeze 8 mm vastag, de csak k�z�pen, mert a k�t sz�le 45 fokos sz�gben lefel� van d�ntve. A farlemez k�t r�szre oszthat�. A fels� r�sze 60 fokban d�nt�tt, vastags�ga 10 mm. Az als� r�sze 12 fokban van d�ntve, vastags�ga 10 mm �s egy vontat�szem is tal�lhat� itt. Az E-G v�ltozatn�l a tekn� vastags�g�t n�velt�k 2 mm-rel, hogy az akn�k ellen jobban v�dve legyen. A haslemez d�l�ssz�ge �s vastags�ga nem v�ltozott, az orrlemeznek csak a vastags�ga n�vekedett 25 mm-rel, �gy 50 mm-es lett. A vezet� el�tti lemez vastags�ga megdupl�z�dott, amit �gy �rtek el, hogy a m�r megl�v� 25 mm-re r�szegecselt�k a m�sik 25 mm-t, �gy ez is 50 mm-es lett. A fels� front lemezt megvastag�tott�k 25 mm-rel, ez�rt itt is 50 mm a vastags�g. A test tet�lemez�t 2 mm-rel megn�velt�k, �s 10 mm vastag lett. Az oldallemezek is vastagodtak a hiedelmekkel ellent�tben, a v�ltoz�s 15 mm, de ezzel 30 mm-re emelkedett a vastags�g m�rt�ke. A farlemez vastags�ga nem v�ltozott, az maradt az eredeti �rt�k. Ez az �ltalam k�sz�tett kis t�bl�zat �sszegzi az eredeti �rt�keket �s a v�ltoz�sokat:

Fegyverzet ter�n egyf�le l�veget �s egyf�le g�ppusk�t alkalmaztak. Az eredeti �gy� Csehszlov�k gy�rtm�ny� Skoda A7 t�pus�. M�r mag�ban az �rm�retben sincs megegyez�s, mert a szakirodalmak k�tf�le adatot k�z�lnek. Az egyik �rt�k 37,2 mm-es a m�sik pedig kereken 37 mm. Ebb�l fakad�an az �rm�rethosszban sem mindenhol egyeznek az sz�mok. Jelen esetben h�rom k�l�nf�le �sszeget tesznek k�zz�. Az els� az L/40, ez az�rt nem lehets�ges, mert ez az �rm�rethossz a Skoda A3 �gy�nak az �rt�ke, ami szint�n 37 mm-es volt. Az L/45-�s �rm�rethossz az�rt nem j�, mert az meg a m�r megszokott 37 mm-es KwK 36-os �gy�nak az �rm�rethossza. Ennek az �gy�nak az alapja az M36-os vontatott p�nc�lt�r� �gy�. A harmadik �rm�rethosszunk az L/47,8, amit t�bb helyen L/48-nak is �rnak. A n�met szakembereknek a tetsz�s�t elnyerte annak tulajdons�gai, ez�rt az �gy� rendszeres�t�se mellett d�nt�ttek. Az �gy�nak a KwK 38 (t) nevet adt�k. Ebben az esetben a „t” bet� a csehszlov�k eredetre utal (tschechisch). Az �gy� t�zvonala 1670 mm magasan volt, a f�gg�leges emelked�si sz�ge +12 fok, illetve a s�llyed�si sz�ge -6 fok volt. Ha ezt az �rm�rethosszat vessz�k, akkor a cs�hossz 1769 mm.

A fegyvernek f�lautomata v�zszintesen mozg� �kz�rja volt. Egy l�ved�k�nek a t�mege 0,815 kg, a l�ved�k kezd�sebess�ge 750 m/s. Ezzel a kezd�sebess�ggel, 30 fokos becsap�d�si sz�gn�l 100 m�ter t�vols�gb�l a 42 mm vastag p�nc�lzatot �t�tte �t. Ugyanezekkel a felt�telekkel 500 m�ter eset�n m�r csak 36 mm volt az �gy� �t�t� k�pess�ge, 1000 m�tern�l pedig 30 mm-en hatolt �t. A t�zgyorsas�ga 15 l�v�s/perc, de tart�s haszn�latn�l 6-8 l�v�s/perc.  A volfr�m-magvas l�szer kezd�sebess�ge 1040 m/s, a l�szer t�mege m�g a fele sincs a sima p�nc�lt�r� l�ved�knek 0,370 kg. A p�nc�l�t�t�se viszont majdnem 50%-kal t�bb, 100 m�teren 30 fokos becsap�d�sn�l 64 mm. A t�vols�g n�veked�s�vel az �t�t�s m�rt�ke cs�kken a l�gellen�ll�s, a sz�l, �s a k�rnyezeti viszontags�gok miatt. Ez�rt 500 m�terr�l m�r csak 54 mm, 1000 m�terr�l 42 mm az �t�t�s. A f�fegyvernek a l�szer kiszabatja 90 darab, a kieg�sz�t� fegyverzetnek pedig 2700 darab. A g�ppusk�b�l kett� darab lett a harckocsiba beszerelve. Az egyik a vezet� mellett volt elhelyezve, m�g a m�sik a f�l�veggel p�rhuzamosan. A g�ppuska ZB vz.37 t�pus� (Zborjovka Brno), �s 7,92 mm-es l�szert t�zelt. Ez az�rt volt j� a n�meteknek, mert az � g�ppusk�juk az MG 34 ugyanezt az �rm�retet haszn�lta. A g�ppuska teljes hossza 1105 mm, ebb�l a cs� hossza 678 mm. A fegyver keskeny, de egy kicsit neh�z, mert majdnem 18 kg a s�lya. A g�zdugatty�s m�k�d�s� fegyver egyik saj�toss�ga, hogy rendelkezik t�zv�lt�karral (ez egy olyan kis f�l, ahol a t�zgyorsas�got lehetett �ll�tani). Az els� fokozatban 450 l�v�s/perc, m�g a m�sodikban 700 l�v�s/perc volt a t�zgyorsas�ga. Ez a g�ppuska l�gh�t�ses, a reteszel�se billen�s kialak�t�s�. A l�szert jobbr�l adagolt�k, v�szon vagy f�m hevederben. Az ir�nyz�ka ny�lt ir�nyz�kos, 200 m�terenk�nti oszt�ssal, eg�szen 2000 m�terig. A hat�sos l�t�vols�ga 1000 m�terig terjedt. A cs� huzagsz�ma 4 �s jobb ir�ny�. Harckocsin k�v�l is haszn�lt�k egy f�m�llv�nyra helyezve, aminek a magass�ga �ll�that� volt.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.