Ezt a k�nyvet csak hosszas, 3 h�napig tart� keresg�l�s ut�n tudtam megvenni egy antikv�riumban. �gy ut�lag belegondolva minden forintj�t meg�rte, mert olyan dolgokr�l olvashattam, amir�l sok helyen nem �rnak. A k�nyvr�l hallottam m�r pozit�v v�lem�nyeket, de a v�gs� l�k�st Vit�z Szepesv�ri B�la: A haz��rt mindhal�lig c�m� k�nyve adta meg. A k�nyv 342 oldalas, esem�nyekben �s f�nyk�pekben illetve korabeli dokumentumokban gazdagon �ssze�ll�tott remekm� ez. Az el�sz� r�vid, de tartalmas amit Nemesk�rty Istv�n �rt. Ut�na maga az �r� egy kis bevezet�ben taglalja, hogy mi�rt �rta meg a k�nyvet, �s el�revet�ti, hogy mir�l fog �rni.

 A 7 r�szre osztott k�nyv els� fejezete a tanul�sr�l (Tanul�id�) sz�l. Ez a r�sz a 26. oldalig tart �s az �retts�gi ut�n kezd�dik a bevonul�ssal. A humort �s az �rdekes katonat�rt�neteket vegy�ti azokkal a dolgokkal, amit l�tott �s tapasztalt ezen id� alatt. A tisztesiskolai r�sz eg�szen r�vid, de r�szletesen besz�mol a gyalogmenetr�l, �s az �rs�gben t�lt�tt id�r�l. A hadapr�d iskolai id�szak szint�n b�velkedik a t�rt�n�sekben �s n�h�ny humoros megjegyz�s sz�nes�ti ezt a fejezetet. Az akad�miai �vekn�l sok fot�t tesz k�zz�, �s a mindennapi �letbe enged b�vebb betekint�st. Nekem nagyon tetszik, ahogy elkalandozik egy kicsit az �r� gondolata, �s n�h�ny �vfolyamt�rs�val megesett t�rt�nettel sz�nes�ti az akad�miai �vek bemutat�s�t.

A m�sodik r�sz a 107. oldalig tart (A B�k�s �vek), �s a 32. hat�rvad�sz z�szl�aljn�l elt�lt�tt b�k�s id�szakr�l sz�mol be. Gyimesfels�lokra k�ri mag�t, �s itt tal�lkozik Szepesv�ri B�l�val. Bemutatja, hogy hogyan n�z ki a laktanya �s n�h�ny sz�p k�pet is l�thatunk az �p�letek egy r�sz�r�l. Ut�na �s k�s�bb is t�bbsz�r bemutatja a k�rnyez� ter�letet, ami az ellen�rz�s�k alatt volt. A z�szl�alj sz�m�ra kijel�lt ter�let nagyobb r�sz�t maga is bej�rja, ezeket nagyon t�rgyilagosan t�rja el�nk. (Kir�ndul�sok, Kir�ndul�s az Uz v�lgy�be) Nem neh�z elk�pzelni ezek alapj�n a lelki szemeink el� t�rul� l�tv�nyt, f�leg �gy hogy f�nyk�pekkel er�s�ti meg a le�rtakat. Err�l t�bb fejezet is tan�skodik, de az egyik legjobb, amikor az 1942-43-as k�pek mell� 30-40 �vvel k�s�bbi k�pekkel mutatja be az esetleges v�ltoz�sokat. Szem�lyes jelleg� k�pekb�l sincsen hi�ny, mint ahogy a katona t�rt�netekb�l sem. Elmes�li a kis�rs - rendszer szerep�t �s kialakul�suk t�rt�net�t. A Marosv�s�rhely 1943 c�m� fejezetet aj�nlom mindenkinek, mert itt egy nagyon �rdekes t�rt�netr�l olvashatunk. A Mih�lysz�ll�s fejezet f�nyk�pei sok mindent el�rulnak a k�r�lm�nyekr�l. Egy parancsnok teend�it is figyelemmel tudjuk k�s�rni, mert nem mulasztja el megeml�teni a j�r�r�z�s �s ellen�rz�s k�zben kialakul� helyzeteket. J� diplom�ciai �rz�kkel megbesz�li a n�met t�bori csend�r�kkel �s a rom�n hat�r�r�kkel a vit�s k�rd�seket. A sportol�si lehet�s�geknek is szentel egy fejezetet, sok �rdekes dologr�l mes�lve. A front k�zeledt�vel pedig besz�mol az utols� b�k�s napokr�l.
 

A harmadik r�sz (Az Arcvonalban) a 168. oldalig tart, �s b�velkedik az esem�nyekben. Miut�n bizonyoss�got nyert, hogy v�ge a nyugalmas napoknak, (megj�ttek a visszavonul� n�met egys�gek, 1944. augusztus legv�ge van) elkezd�d�tt a harci k�sz�l�d�s. M�r a k�sz�l�d�s �s a harcba indul�s sem volt esem�nymentes. Az orosz t�mad�s elindul�sa el�tt el�nk t�rja a v�delem minden r�sz�t �s a meghozott d�nt�sek �s int�zked�sek mi�rtj�t is elmagyar�zza. 
A 135. oldalt�l a 160. oldalig bez�r�lag elolvashatunk az els� h�rom nap harci esem�nyeit, ahogy az �r� a saj�t b�r�n tapasztalta. Szinte mindenr�l olvashatunk, ami megt�rt�nt �s m�g ann�l t�bbr�l is. Mert bizony az �r� n�h�ny szem�lyes v�lem�nye �s gondolata is k�zte van. A Stuk�s r�szn�l Hans Friessner: �rul�sok, vesztett csat�k c. k�nyv�b�l t�bbsz�r is id�z. Mindezt az�rt teszi, mert mint szemtan�ja az esem�nyeknek igazolja a n�met t�bornok gondolatmenet�t az itt t�rt�nt esem�nyekkel kapcsolatban. F�nyk�pekb�l itt sincs hi�ny, a k�zz�tett fot�k r�szletesen szeml�ltetik, hogy hol �s mit kellett megv�deni. A fennmarad� oldalakon a n�met felcsern�l tett l�togat�s�r�l, a v�ratlan vacsoravend�gekr�l, �s mint p�tolhatatlan vesztes�gr�l a hegyi�gy�s �teg elveszt�s�r�l olvashatunk. De foglalkozik m�g n�h�ny pillanatig Hans Friessner k�nyv�nek ide v�g� r�sz�vel. Az �r� a gondolatait nem folytja mag�ba, teljes ny�lts�ggal megosztja vel�nk az �rz�seit ezzel kapcsolatban. A hozz� beosztott n�met alakulatr�l is ejt n�h�ny sz�t.

A negyedik r�sz (A Kit�r�s) a 170. oldalt�l kezd�dik, a kit�r�ssel �s az ut�na k�vetkez� visszavonul�ssal foglalkozik. Az el�k�sz�leteket r�szletesen t�rgyalja �s azokat a k�r�lm�nyeket, ami miatt ezt meg kellett tenni. A saj�t �rz�seir�l �s f�lelmeir�l is besz�mol, ezzel csak jobban �t�rezhet�, hogy ilyenkor mi j�r egy tiszt fej�ben. A f�jdalmas b�cs� fejezetben feleleven�ti azt a t�jat, az ezer�ves hat�r azon szakasz�t, ami a gondjaira volt b�zva. A kit�r�s el�tti �jszak�n m�g volt egy ellent�mad�s, ami egy �rdekes besz�lget�st tartalmaz. Az utols� 24 �r�val r�szletesen foglalkozik, amit meg�rtek, mert ilyenkor sokkal t�bb egy tiszt tennival�ja, mint �ltal�ban. Ezekr�l a tennival�kr�l olvashatunk b�vebben. Mag�r�l a kit�r�sr�l apr�l�kosan besz�mol, m�g egy mulats�gos r�szt is megenged az adott k�r�lm�nyek k�z�tt. A kit�r�s minden fontos �llom�s�r�l �r (fejezetek szerint: Hargita, Parajd,  Ny�r�dremete, K�sva, Cs�kszentdomokos) a napokig tart� zuhog� es�t�l kezdve, a napi 20-30 kil� m�ternyi gyalogl�son �t, a kukoric�sban v�vott harcokig bez�r�lag. K�zben �j szavakkal ismerked�nk meg (pl.: orsz�gos j�rm� – szek�r), vagy megtudhatjuk, hogyan kell a kukoric�sban „nagydolgot” v�gezni, mik�zben a goly�k �s gr�n�tok r�pk�dnek mindenfel�. A jobb �rthet�s�g kedv��rt n�hol t�rk�pen mutatja be a harci helyzetet. Olvashatunk egy nagy m�zlir�l, �s Werner f�hadnaggyal k�z�sen ind�tott ellent�mad�sr�l is. A fejezetet az ezredparancsnoki tal�lkoz�val z�rja, akit addig m�g nem is l�tott.

A �t�dik r�sz a 209.oldalt�l kezd�dik, �s ennek a r�sznek adta az �r� a „Hal�lra �t�lt Z�szl�alj” nevet. Tette mindezt az�rt, mert az � egys�ge lett az ut�v�d. Sajnos az ut�v�dre, mint egys�gre (szakasz, sz�zad, z�szl�alj… stb.) a nagy vesztes�gek �s a szakadatlan harc a jellemz�. Az itt lefolytatott harcokban t�bb kit�ntet�st is szerzett. Ezeket az eredeti dokumentumokkal t�masztja al�. M�r az els� fejezet egy igen jellemz� csat�val kezd�dik.  Mivel a harcok „eszik” az embert ez�rt t�bbsz�r is megeml�ti, hogy 3 �r�n�l t�bbet nem tudott aludni azon a napon vagy m�g annyit sem. Ebben r�szben sem szenved�nk majd hi�nyt a harci esem�nyekben.  Az �tvonal most is nagyon nagy (Sz�szlekence, Csolt- Nagysomk�t, Remetemez�, Szatm�rn�meti, M�t�szalka, Ny�regyh�za…) a harc elkeseredett �s kem�ny. Harc h�zt�l h�zig, orruk el�tt felrobbantott h�d, �jszak�z�s a szakad� es�ben, a l�v�sz�rokban, a munk�j�t t�l komolyan vev� t�bori csend�r elkerget�se. Ez csak n�h�ny epiz�d, hogy min mentek kereszt�l. A humor most sem hagyja el az �r�t, ezt a Szatm�rn�meti fejezetben tapasztaltam. M�t�szalk�ba ment megosztja a lov�nak a t�rt�net�t, �s k�telyeit is el�nk t�rja, mivel nincs t�l messze Debrecen, ahol ekkor tombolt a nagy csata. Ny�regyh�za fejezetben elmes�li a szovjet n�k �ltal meger�szakolt magyar f�rfiak eset�t, illetve egy szovjet szok�st, hogy r�szegen minden n�t meger�szakoltak a szovjet katon�k. De olvashatunk m�g a b�tor a b�tor �lelmez�si vezet�r�l, �s a nagy cigaretta sz�ll�tm�nyr�l. A Sz�lasira nem esk�sz�nk fejezet kihagyhatatlan, sok tiszt �s katona volt m�g akkor hasonl� helyzetben, �s hasonl�an is gondolkodtak. A k�vetkez� oldalakon a t�lerej� Tisza-parti harcokr�l olvashatunk. Ilyen a tokaji-h�di �tkel�s, a Seb�-tanyai harcok, ahol egy csal�di t�rt�netbe is belecs�ppen�nk. De az �r� megeml�ti az ezred parancsnok k�nyes mivolt�t, �s a B�j k�zs�gn�l folytatott harcokat. A folyamatos visszavonul�sban �rintik Tiszatardost �s Tiszalad�nyt, majd ut�na a Hern�d v�lgy�ben folytat�dik a csata. Ezt a fejezetet a szerencsi cukorgy�rn�l lezajlott harcokkal, Paulovics alezredes k�l�n meg�llapod�sa a rom�nokkal, �s az Ond k�zs�gi esem�nyekkel z�rja. K�l�n �rdekess�g, hogy sok �r�sos parancsnak megmaradt az eredeti p�ld�nya, �s ezeken olvashat�k a kiadott parancsok.

Az hatodik r�sz a 250. oldalt�l (A Felvid�ken �t) kezd�dik, �s a Felvid�ken folytatott harcokat mutatja be. Ezt a r�szt kiv�telesen egy harc�rt�kel�ssel kezdi, ahol bemutatja, hogy hol harcoltak �s a katon�k �ltal�nos �llapot�t is tesz utal�st. Kifejti m�g az �r�, hogy csak azokr�l fog �rni, amire tiszt�n eml�kszik, mert m�r nem mindenre eml�kszik pontosan. Az els� fejezetben m�r sokad�ra a hal�lh�r�t keltik, �s olyan �rz�se volt, hogy nem �r�lnek n�h�nyan az �letben marad�s�nak. A harmadik fejezetben egy SS p�nc�los alakulat 15-20 Tigrisb�l �ll� egys�g�nek a t�mad�s�r�l olvashatunk, annak minden borzalm�val, �s a Wermacht katon�k sz�tok �radat�val. Ez ut�n ismertet�sre ker�l, hogy milyen k�r�lm�nyek k�z�tt tartott�k az �ll�saikat ezen a vonalon. �rdekes t�rt�netek itt is vannak, ilyen p�ld�ul egy alezredessel tet�sz�ml�l� verseny megtart�sa, vagy ker�kjav�t�s k�korszaki eszk�z�kkel. Ezek ut�n elgondolkodik a m�sik k�t z�szl�alj parancsnokr�l, az � z�szl�alj�nak  a katon�ir�l, �s a parancsnokl�si viszonyokr�l.  A hern�df�i partiz�nkaland a j�zan�sz �s a diplom�cia magas iskol�ja. Illusztr�lja a Csehorsz�gban elt�lt�tt kis nyugalmas id�t, majd bevagon�roz�suk ut�n r�t�r a n�metorsz�gi c�l�llom�sra Graffenw�hrre. Itt tal�lkoznak Beregfy had�gyminiszterrel a m�sodik napon, �s a v�rost �s k�rny�k�t bej�rva tal�lkozik m�s magyarokkal is. Olvashatunk m�g a v�ros lebomb�z�s�r�l, �s a fogs�gba es�s�k t�rt�net�r�l igen r�szletesen. El�sz�r a n�metorsz�gi majd a franciaorsz�gi fogolyt�borokban elt�lt�tt id�t v�zolja, ahol szeml�lteti a k�r�lm�nyeket, �s hogy hogyan kell �gyeskedni a picivel jobb ell�t�s�rt. Ezt a r�szt a hazat�r�ssel �s n�h�ny eredeti dokumentum bemutat�s�val z�rja.

A hatodik �s egyben utols� r�szben (Levelek) olyan 1944-47 k�z�tt �r�dott levelekb�l szemezhet�nk sok korabeli dokumentummal egy�tt, aminek az elolvas�sa szerintem nagyon aj�nlott. Rengeteg szem�lyes tartalommal �s sz�vrend�t� sorokkal.

.......

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.