A Nimr�d t�rt�nete 1936. okt�ber 25-�n kezd�d�tt, amikor a Landsverk gy�r egyik igazgat�ja Magyarorsz�gra l�togatott, a Honv�delmi Miniszt�rium megh�v�s�ra. A megh�vott vend�g vaskos dokument�ci�val �s filmfelv�telekkel �rkezett, hogy be tudja mutatni a gy�r term�keit. A term�kbemutat�n a HM illet�kesein k�v�l a Haditechnikai Int�zet, a Ganz, �s a M�VAG szakemberei voltak jelen. Az ismertet�n bemutat�sra ker�lt az L-60-as k�nny� harckocsi, az L-185-�s p�nc�lkocsi �s az L-62 �nj�r� csapatl�gv�delmi harcj�rm�.

Ebben az id�ben az a mozg� l�gv�delmi eszk�z vil�gviszonylatban is �jdons�gnak sz�m�tott. Ez a mer�ben �j elgondol�s a katonai szak�rt�knek nagyon tetszett. Mert �gy �lland�an meg lehetett oldani a csapatok l�gv�delm�t �s baj eset�n korl�tozottan, de t�mogatni tudta a f�ldi csapatokat is. A szakemberek igennel szavaztak az L-60 �s az L-62-n�l. Ezt t�bb ok is indokolta. Ezzel a k�nny� harckocsival meg lehetett teremteni a harckocsi gy�rt�s alapjait. Az L-62-n�l pedig a l�gv�delmi �gy� rendelkez�sre �llt, mivel azt licence alapj�n a magyar ipar is gy�rtotta. A k�t t�pus kev�s elt�r�st mutatott, �gy a k�lts�gek is viszonylag alacsonyan tarthat�ak voltak.

Miut�n a d�nt�s megsz�letett, 1937 tavasz�n egy deleg�ci� utazott Landskron�ba, �s a gy�rban alapos vizsg�latokat v�geztek a kiszemelt j�rm�veken. A vizsg�latok v�gezt�vel, az eredm�nyek f�ny�ben a HM rendelt egy mintap�ld�nyt. A v�rhat� megrendel�sek miatt a M�VAG szint�n vett egy p�ld�nyt, hogy tudj�k tanulm�nyozni a j�rm�vet, �s hogy felk�sz�ljenek a v�rhat� gy�rt�sra. A k�rt mintap�ld�ny 1938 v�g�n meg�rkezett, de az �gy�t nem k�rt�k hozz�. A p�ld�nnyal az ismerked�st szinte azonnal megkezdt�k, hogy 1939 m�rcius�ra k�sz legyen a felfegyverzett protot�pus. A protot�pussal m�g abban az �vben tartottak egy nagy csapatpr�b�t. Ezen a pr�b�n, ami augusztus 16-t�l szeptember v�g�ig zajlott, megvizsg�lt�k a menetteljes�tm�ny�t k�l�nb�z� k�r�lm�nyek k�z�tt. K�zben figyelt�k a m�szaki param�tereket �s a meghib�sod�si hajlamot is. Utolj�ra a t�zerej�t �s a sokf�le l�v�szeti lehet�s�geket vizsg�lt�k, ami kedvez� eredm�nyeket mutatott. A csapatpr�ba ut�n csak n�h�ny m�dos�t�st k�rtek a szak�rt�k. Ekkor vetett�k fel, mint javaslatot, hogy b�v�ts�k a leg�nys�get 1 f�vel, aki a t�zvezet� lenne. A k�rt m�dos�t�sokat 1940 m�jus�ban befejezt�k, �s a bemutat�s ut�n „40.M Nimr�d p�nc�lvad�sz �s l�gv�delmi g�p�gy�” n�ven rendszeres�tett�k.

Az alkalmaz�s�t illet�en megoszlottak a v�lem�nyek vele kapcsolatban. A gyorscsapatokn�l a p�nc�lelh�r�t� feladatokat r�szes�tett�k vele el�nyben, m�g a p�nc�los alakulatokn�l pont ellenkez�leg, a l�gv�delmi tev�kenys�g�t akart�k el�t�rbe helyezni. De a vez�rkar �gy �rt�kelte, hogy a 40 mm-es g�p�gy�j�val mindk�t feladatot el tudja l�tni t�k�letesen. Tov�bbi vit�ra adott okot a vez�rkari f�n�ks�g kik�pz�si oszt�ly�nak azon �ll�spontja, mely szerint a harckocsi csapatokhoz beosztott Nimr�doknak a l�gv�delem, a p�nc�lelh�r�t�s, �s az ellens�ges p�nc�lt�r� fegyverek semleges�t�se a feladata. Tov�bb� hangot adtak annak a v�lem�nynek is, hogy a gyenge p�nc�lv�delem miatt a t�mad�s els� vonal�ban vagy az el�tt nem vethet� be. Szerint�k az els� t�mad�si vonal m�g�tt k�zvetlen�l kell alkalmazni �ket. 1942 febru�rj�ban �jabb n�zetelt�r�s t�madt a Nimr�d haszn�lat�t illet�en. A Honv�delmi Miniszt�rium t�z�rs�gi oszt�lya azt k�rte, hogy a Nimr�dokat, amiket a p�nc�los csapatokn�l haszn�ltak, helyezz�k �t a l�gv�delmi t�z�rs�ghez. Indokolt�k ezt azzal, hogy a l�gv�delemn�l szolg�l� katon�k a kik�pz�s�kb�l �s a g�p�gy� ismeret�b�l fakad�an jobban �rtenek a j�rm� hat�kony haszn�lat�hoz, mint a p�nc�losokn�l tal�lhat� katon�k. A harckocsiz� katon�kat �tk�pezni l�gv�delmi t�z�rekk�, id�ig�nyes �s k�lts�ges feladat, ez�rt a Honv�delmi Miniszt�rium mozg�s�t�si oszt�lya elvetette az elgondol�st. A doni harcok sor�n, az oda kik�ld�tt 18 darabb�l csak 3 darab t�rt vissza. Az ott elt�lt�tt id�, �s a harcok sor�n kider�lt, hogy a p�nc�lelh�r�t� feladatokat nem tudja ell�tni marad�ktalanul. A Magyarorsz�gon maradt Nimr�dokat az orsz�g ter�let�n folytatott harcokban szinte mindet kil�tt�k. V�g�l a l�gv�delmi t�z�rs�ghez val� �thelyez�s�k 1944-t�l folyamatosan megt�rt�nt.

A Honv�delmi Miniszt�rium 1940 szeptember�ben megrendelt a M�VAG-t�l 46 darab Nimr�dot. M�g be sem fejez�d�tt az els� sorozat gy�rt�sa, 1941 okt�ber�ben a HM �jabb 89 darabos megrendel�st adott le. �gy �sszesen 135 darab hagyta el a gy�rat. Az els� sorozat fel�t 1942 tavasz�ig lesz�ll�totta a M�VAG, a m�sik fel�t pedig 1942 j�nius�ig adt�k �t. A m�sodik sorozat 70. darabj�t 1943 december�ben adt�k �t. A fennmarad� 19 darabot 1944. �prilis v�g�ig teljes�tette a gy�r. A Nimr�d gy�rt�s�nak siker�n felbuzdulva a Kir�lyi Folyamer�k is rendeltek 3 darab Nimr�d tornyot 1943 v�g�n. A 3 tornyot 1944-ben a Csob�nka vontat�ra, a Szeged tengerj�r� haj�ra, �s a Szeged �rnasz�dra szerelt�k fel. Az els� sorozat rendsz�mai H055-t�l H100-ig tartott. A m�sodik sorozat rendsz�mai 1H630-t�l 1H718-ig tartott. Jelen pillanatban 1darab Nimr�d tal�lhat� Magyarorsz�gon, amit 2010-ben teljesen fel�j�tottak, �s eredetileg az 1H631-es rendsz�m az �v�. 2013-ban a kecskem�ti rep�l�napon ker�lt ki�ll�t�sra, nagy sikert aratott az esem�ny ideje alatt.

A p�nc�ltest 5320 mm hossz�. Ez a hossz�s�g 570 mm-rel t�bb, mint a Toldin�l. A fen�klemezt 6 mm vastag p�nc�llemez alkotja. Ebbe csatlakozik bele az a 80 fokban megd�nt�tt kis lemezr�sz, aminek m�r 10 mm a vastags�ga. Ez a kis elem k�ti �ssze a fen�klemezt, �s a 30 fokban megd�nt�tt frontlemezt. A frontlemez vastags�g�t n�velt�k 3 mm-rel, ez�rt itt m�r 13 mm-es vastags�gr�l besz�l�nk. Ez a sz�m nem v�ltozott a Toldihoz k�pest. A frontlemez egy v�zszintes lemezzel folytat�dik, amin�l nem v�ltoztattak a vastags�gon. Ut�na a vezet� k�mlel�ny�l�sa m�g�tti lemez j�n, ami szint�n 13 mm vastag. A p�nc�ltest teteje (nem �sszet�vesztend� a torony tetej�vel) szint�n 6 mm vastag, mint a fen�klemez. A p�nc�ltest magass�ga 1350 mm. Ebben a magass�gban benne van a vezet� k�mlel�ny�l�sa m�g�tti lemez is. A p�nc�ltest teteje a torony h�tulj�ig egyenes, onnan 8 fokos d�nt�sben folytat�dik a test v�g�ig. A h�ts� farlemezhez, ami 10 mm vastag �s 60 fokos d�l�ssz�g�, egy kis 80 fokos d�l�ssz�g� szint�n 10 mm vastag lemezt illesztettek. Val�j�ban ez a kis lemez k�ti �ssze a farlemezt a p�nc�ltest tet�lemez�vel. A Nimr�d test�nek mindk�t oldala 10 mm vastag, ennek az oka az, hogy nem az els� vonalban tev�kenykedett, mint a Toldi. A Toldi sz�less�g�n (ami az alapot adta a Nimr�dhoz), a megv�ltozott feladat miatt szint�n v�ltoztatni kellett. Ez�rt a Nimr�d 160 mm-rel sz�lesebb, �gy a sz�less�ge 2300 mm-re n�vekedett. A sz�les�t�sre a torony miatt volt sz�ks�g, hiszen a nagyobb fegyver �s a megn�velt szem�lyzet t�bb helyet ig�nyelt. A frontlemez baloldal�n tal�lhat� goly��ll� szell�z�ny�l�s a korm�nym� �s a sebess�gv�lt� megfelel� h�t�s�t seg�tette el�. A korm�nym�v�n nem v�ltoztattak semmit, a korm�nyz�s korm�nyker�kkel t�rt�nt. (a Toldin�l viszont egy magyar fejleszt�s�t �p�tettek be hogy �ll� helyzetben is meg tudjon fordulni) Ugyanitt k�z�pen a Toldihoz hasonl�an megtal�lhat� a f�nysz�r�v�d� p�nc�lrost�ly, �s k�zvetlen�l alatta egy szerel�ny�l�s a korm�nym� jav�t�s�hoz �s �ll�t�s�hoz. Tov�bbi v�ltoz�s hogy a Nimr�dn�l elhagyt�k az als� frontlemezen kialak�tott szerel�ny�l�st �s burkolat�t. A f�nysz�r�k a p�nc�lrost�llyal egy vonalban, a frontlemez melletti s�rv�d� lemezre lettek felszerelve.

A torony m�reteiben �s kialak�t�s�ban is nagy elt�r�st mutat az eredeti sv�d L-62-h�z k�pest. Az ok, hogy m�s milyen a torony az pont a leg�nys�g megn�vekedett sz�m�b�l �s a kett�s feladat�b�l fakadt. A Nimr�d tornya hosszabb �s magasabb, mint a sv�d t�pus�. A torony 2840 mm hossz�, �s 880 mm magas. A sv�d toronyhoz k�pest a Nimr�d tornya 540 mm-rel hosszabb �s 220 mm-rel magasabb. A k�t torony alakja is nagy k�l�nbs�get mutat. A torony frontlemez�nek a d�l�ssz�ge 65 fok, a vastags�ga 10mm, de az �gy� k�r�li kis ferde r�sz az 13 mm vastag. A torony h�tulj�t egy 86 fokos d�l�ssz�g� 10 mm vastag lemezzel z�rt�k le. Az L-62-n�l a frontlemez d�l�ssz�ge szint�n 65 fok, de a h�tulja is az el�ny�sebb 69 fokos lemezzel van lez�rva. A torony vonalvezet�se a frontlemezt�l egyenesen folytat�dik a torony 1/3-�ig, onnan 40 fokos sz�gben v�gigmenve csatlakozik a torony h�ts� lemez�hez. Ez a h�trafel� cs�kken� magass�g� torony kialak�t�s tette azt�n jellegzetess� a Nimr�dot. Mivel a Nimr�dnak nyitott a tornya, ez�rt itt a tet�p�nc�lt�l eltekinthet�nk. Az L-62 torny�hoz k�pest a Nimr�d tornya h�tra fel� 240 mm-rel, el�re fel� pedig 300 mm-rel hosszabb. A tornyot h�trafel� az�rt kellett megn�velni, hogy az a plusz 1 ember is elf�rjen. A toronygy�r� �tm�r�je 2000 mm, ami elegend� ahhoz, hogy a f�fegyver elf�rjen rajta, �s a kezel�k is v�gezhess�k a dolgukat. A toronyban 5 f� kapott helyet. A parancsnok, a 2 t�z�r, aki a l�veget kezelte, �s a 2 ir�nyz� (megfigyel�, t�zvezet�). Az�rt kellett 2 ir�nyz�, mert a l�gi c�lok elleni bem�r�s bonyolultabb m�velet volt, mint a f�ldi c�lpontoknak a bem�r�se. Eredetileg 1ir�nyz� adta meg a l�elemeket, de ezzel az volt a baj, hogy a t�zel�s megkezd�se ut�n m�r nem tudok m�dos�tani rajta. Ugyanis a l�ved�kek megfigyel�se teljesen lek�t�tte a figyelm�t. De ha 2 ember v�gzi a c�lz�st, akkor az egyik ir�nyz� (t�zvezet�) kezeli az ir�nyz�kot, addig a m�sik ir�nyz� (megfigyel�) megfigyeli a l�ved�keket. A speci�lis megfigyel� t�vcs� seg�ts�g�vel a megfigyel� meg tudta mondani, hogy mennyit kell v�ltozati a pontosabb tal�latokhoz �s a t�zvezet� ennek f�ny�ben �ll�tott az ir�nyz�kon. A vezet� a p�nc�ltestben el�l jobb oldalt �lt. Hogy a vezet� feje harctev�kenys�g k�zben is v�dve legyen a nem k�v�nt k�ros hat�sokt�l, egy k�l�n figyel�kupol�t kapott, ami a frontlemez felett volt. Ez a kupola, egy forg�csappal f�lrehajthat�ra lett kialak�tva, hogyha nincs, sz�ks�g a haszn�lat�ra ne legyen �tban. A kommunik�ci�t R5-M t�pus� r�di�val tartott�k a parancsnoks�ggal �s a t�bbi j�rm�vel. A torony frontlemez�nek mindk�t oldalon van 1-1 ny�l�s. Ezek a ny�l�sok a c�lz�k�sz�l�kek optikai r�szei miatt lett kialak�tva.

A fut�m�v�n v�ltoztatni kellett a t�bblets�ly �s a hosszabb test miatt. Ez a v�ltoztat�s a leng�scsillap�t�st nem �rintette. Tov�bbra is megmaradt a leng�karokhoz csatlakoz� torzi�s rug�, ahol nincs torzi�s rug� ott a leng�kar t�lzott mozg�s�t gumi �tk�z�bakokkal csillap�tott�k. A v�ltoztat�s nagyban �rintette a fut�g�rg�ket. Mert itt nem 4 darab gumiperemes iker-fut�g�rg� van oldalank�nt, aminek 600 mm az �tm�r�je, hanem m�r 5 darab. De ezeknek m�r csak 500 mm az �tm�r�je, viszont a fel�lete (gumiperemes) �s az elrendez�se (iker-fut�g�rg�) nem v�ltozott. A fut�g�rg�k enn�l nem 6 k�ll�sek, mint a Toldin�l. A m�retcs�kken�s miatt 1 k�ll�vel kevesebb van, teh�t m�r csak 5 k�ll�sek a fut�g�rg�k. Az els� n�gy fut�g�rg�-p�r egym�st�l egyenl� t�vols�gra van. Ez a t�vols�g, ha a g�rg�k k�z�ppontj�t n�zz�k, akkor 750 mm. Viszont ha az utols�n�l m�r nem 750 mm, ott m�r csak 675 mm a t�vols�g. A hasmagass�g megmaradt 350 mm-nek, ez szint�n nem v�ltozott a Toldikhoz viszony�tva. A l�nct�maszt� g�rg�k is megszaporodtak 1 p�rral, �gy oldalank�nt m�r 3 darab van. A m�ret�k, ha nem is sokat, de v�ltozott a Toldihoz k�pest. A Toldin�l 200mm �tm�r�j� volt, itt m�r 210 mm �tm�r�j� lett. Az els� t�maszt�g�rg� az els� �s a m�sodik fut�g�rg� k�z�tt fel�l helyezkedik el. A m�sodik t�maszt�g�rg� a majdnem harmadik fut�g�rg� felett tal�lhat�. A harmadik t�maszt�g�rg� pedig az nem sokkal �t�dik fut�g�rg� el�tt van. A legnagyobb ker�k a l�nchajt� ker�k, ezen is v�ltoztattak. A Toldiban ez egy 28 fogas 775 mm �tm�r�j� ker�k volt, de a Nimr�dban ez m�r csak 22 fogas �s 100 mm-rel kisebb �tm�r�j�, teh�t 675 mm-es. A h�ts� l�ncfesz�t� g�rg� sem ker�lhette el azt, hogy egy kicsit megv�ltoztass�k a m�reteit. A m�ret v�ltoz�s itt is karcs�s�t�st jelent, sz�m szerint 100 mm-t cs�kkent az �tm�r�je a Toldihoz k�pest. �gy m�r nem 625 mm �tm�r�j�, hanem csak 525 mm-es. A l�nctalp m�retei nem v�ltoztak a Toldihoz k�pest, az maradt a 286 mm sz�less�g �s 65 mm hossz�s�g tagonk�nt. A tagok sz�ma viszont t�bb lett, mivel a test hosszabb, mint a Toldin�l. A Toldin�l 125 tagb�l �llt �ssze a teljes l�nctalp, m�g a Nimr�dn�l 132 tagos a l�nctalp. Ezekkel a mutat�kkal a fajlagos talajnyom�sa 0,57-0,60 kg/cm2 k�z�tt v�ltozik.

A Nimr�dot k�tf�le motorral gy�rtott�k. A motor mindk�t esetben azonos helyen �s elrendez�sben ker�lt beszerel�sre. Az er�forr�s a p�nc�ltest h�tulj�n volt elhelyezve �s kb. 600 kg-ot nyomott. Az els� sorozat, ami 46 darabot jelentett, abban az eredeti B�ssing NAG Type L8 V/36 t�pus� motor volt. (a B�ssing NAG nemcsak motorokat gy�rtott, hanem teheraut�kat is. ) Ez a motor ugyanaz, mint amit a Toldi k�nny� harckocsik nagy t�bbs�g�ben is haszn�ltak. Ez a motor egy 7913 cm3-es 8 hengeres �s v�zh�t�ses „V” elrendez�s� er�forr�s. A motor benzin�zem�, legnagyobb teljes�tm�nye 160 Le, a s�r�t�si ar�nya 1:5,25. A teljes�tm�nyhez tartoz� fordulatsz�ma 2700 ford./perc, fajlagos teljes�tm�nye 14 Le/t. A motor h�t�rendszer�nek a kapacit�sa 60 liter h�t�v�z (�sszehasonl�t�sul, egy 1600 cm3-es benzines motornak manaps�g 8,5 liter k�r�l van). A motor igen tekint�lyes 470 Nm-es nyomat�kkal rendelkezett, a hengerek furat/l�ket ar�nya 107/110 mm. Ezzel a motorral a Nimr�d 46 km/h sebess�g el�r�s�re volt k�pes. Az �zemanyag mennyis�g�n nem v�ltoztattak, megmaradt a 253 liter, amit 3 tart�lyban osztottak sz�t.

A f�tart�lyban 193 liter �zemanyag f�rt el, a k�t kicsiben pedig 26 �s 34 liter hajt�anyagot lehetett t�lteni. A sebess�gv�lt�n szint�n nem v�ltoztattak a Toldikhoz k�pest, �gy itt is maradt az 5 el�re �s 1 h�tra fokozat (jellemz�en a n�metekre, a Marder II.-ben m�r 6+1 fokozat� v�lt�t tal�lhatunk). A m�sik motor az m�r hazai gy�rt�s�, az eredeti B�ssing NAG motor licence �ltal gy�rtott v�ltozata, amit Ganz VIII VGT 107 n�vre kereszteltek. Ezt a motort a m�sodik sorozatba �p�tettek be, amib�l tov�bbi 89 darabot rendeltek. A Ganz VIII –as motornak a teljes�tm�nye 155 Le, henger�rtartalma 7910 cm3. A Furat/l�ket nem v�ltozott a B�ssing NAG-hoz k�pest, maradt a 107/110 mm. Ennek a motornak is 8 hengere van �s ugyan �gy „V” elrendez�s�. A kipufog�cs�veket, amib�l 2 darab volt, a h�ts� ferde farlemezen helyezt�k el. A motort�r tet�t a torony h�ts� lemez�hez lehetett felhajtani. A kipufog�dobok egym�s al� kiss� eltolva egym�st�l voltak felszerelve. A fel�l l�v� dobhoz, ami a farlemez bal sz�l�t�l indult, jobb oldalr�l csatlakozott az a cs�, ami a motorb�l j�tt. A dob ut�ni cs�r�sz 90 fokot kanyarodik felfel�, �s a Nimr�d test�nek legh�tulj�n oldalt vezett�k ki. Az alul l�v� dobhoz, ami a farlemez jobb sz�l�t�l indult, bal oldalr�l csatlakozott az a cs�, ami a motorb�l j�tt. Ezt a cs�vet a fel�l l�v� kipufog�dob ut�ni cs�r�sz felett vezett�k �t. A dob ut�ni cs�r�sz itt is 90 fokot kanyarodik felfel�, �s a test h�tulj�n szint�n oldalt ker�lt kivezet�sre.

A Nimr�d maxim�lis sebess�ge 46 km/h, de ezt �ton �rte el. Terepen m�r csak 25 km/h sebess�ggel tudott haladni. A legkisebb fordul�si sugara kb. 5 m�ter volt. A lejt�m�sz� k�pess�ge 40 fok. A l�pcs�m�sz� k�pess�ge 0,60 m. Az �rok�thidal� k�pess�ge kereken 2 m�ter. Az oldald�l�s hat�ra maxim�lisan 22 fok. El�k�sz�t�s n�lk�l a 70 cm m�ly v�zen is �tment gond n�lk�l (g�zl� k�pess�g). Egy tank �zemanyaggal maximum 200 km megt�tel�re volt k�pes.

A 40 mm-es 36M l�gv�delmi �gy�t a sv�d Bofors c�g fejlesztette ki. Az �gy� bemutat�s�ra akkor ker�lt sor, amikor egy magyar bizotts�g �ppen a gy�rban tett l�togat�st 1935-ben. B�r az �gy� a haditenger�szet r�sz�re lett kifejlesztve, a bizotts�g �rdekl�d�s�t m�gis felkeltette. A bizotts�g azon k�rd�s�re, hogy lehetne-e sz�razf�ld�n is haszn�lni a gy�rt� hat�rozott igennel felelt. A sz�ks�ges m�dos�t�sokat ingyen elv�gezn�k, hogyha a magyar felet komolyan �rdekelne a v�s�rl�s. Miut�n a Haditechnikai Int�zet a g�p�gy�t megfelel�nek tal�lta a honi csapatok r�sz�re, �s a magyar ipar tudna ilyet gy�rtani k�l�n�sebb gond n�lk�l, ez�rt k�rt�k az �gy� �tszerkeszt�s�t. A sv�deknek csak annyi k�r�s�k volt, hogy a pr�ba l�v�szetek sor�n az elhaszn�lt l�szert t�r�ts�k meg. A magyarok erre 15.000 peng�t k�l�n�tettek el. A hazai gy�rt�s megkezd�se el�tt, csak korszer� l�ved�kgy�rt� g�peket kellett beszerezni.

A sv�dek m�g a licence jogokat is hajland�ak voltak eladni, ez�rt 600.000 sv�d koron�t k�rtek �s kaptak. Ennek a g�p�gy�nak a beszerz�s�re az�rt volt sz�ks�g, mert a kis �s k�zepes magass�g� l�gv�delem (2000-4000 m magass�g) a 30-as �vek k�zep�n megoldatlan probl�ma volt. A hazai gy�rt�st a M�VAG v�llalta, az 1936-os �rakon sz�molva (minden k�sz g�p�gy�t) 47.000 peng��rt. A Honv�delmi Miniszt�rium 1936-ban a M�VAG-t�l megrendelt 112 g�p�gy�t �s 224 cserecs�vet 7.086.816 peng��rt. A tartal�k alkatr�szek 136.680 peng�be, �s a 65.000 darab 40 mm-es repeszgr�n�t tov�bbi 2.275.000 peng�be ker�lt. 1937 november�re m�r 58 darab g�p�gy� k�sz�lt el a M�VAG gy�r�ban. A g�p�gy� sikeress�g�t j�l mutatja, hogy 1942 v�g�re m�r 1085 darabra adtak le rendel�st. Ebben a t�telben a n�meteknek sz�nt 227 darab is benne volt. Cser�be a n�metekt�l 160 darab 75 mm-es p�nc�lt�r� �gy�t kaptunk. A l�vegpajzs k�rd�se csak 1942-ben tal�ltak megold�st, pedig a Haditechnikai Int�zet m�r 1940-ben k�rte a vontatott v�ltozatok l�vegpajzzsal �s s�rh�ny�val val� ell�t�s�t. A l�vegpajzs egy 6 mm vastag cs�kkentett nikkel tartalm� p�nc�llemez volt. Ennek el��ll�t�si k�lts�ge 1050 peng�be, a vontatott v�ltozatokhoz j�r� s�rv�d�k 1190 peng�be ker�lt g�p�gy�k�nt. Ez a kieg�sz�t� csomag a vontatott v�ltozatokn�l tov�bbi 300 kil�val n�velte meg a g�p�gy� t�meg�t. Azokat a v�ltozatokat, amiket l�vegpajzzsal l�ttak el, a Haditechnikai Int�zet 36/40M. g�p�gy�nak nevezte el. A Nimr�dban tal�lhat� 36M. g�p�gy� cs�emelked�si sz�ge -5 �s +90 fok k�z�tt volt �ll�that�. A cs� hossza 2000 mm, a l�ngrejt�� pedig 250 mm. A cs�far hossza 150 mm, a cs� t�mege 105 kg. A cs� huzagolt kivitel�, a bar�zd�k sz�ma 16. Az �rm�rethossz L/50. T�zgyorsas�ga 120 l�v�s/perc, a l�ved�k kezd�sebess�ge 850 m/s. P�nc�lvad�sz feladatk�rben 500 m-r�l a 36 mm vastag p�nc�l �t�t�s�re volt k�pes. A teljes t�lt�ny t�mege 2,10 kg, de maga a l�ved�k 1 kg s�ly�. A nyomjelz�s l�ved�kei 12 m�sodperc m�lva automatikusan felrobbantak, ha c�lt t�vesztettek. Az ir�nyz�k�r�l azt �rdemes tudni, hogy be lehetett �ll�tani a rep�l�si ir�nyt, a c�lt�vols�got, a c�lsebess�get, �s a zuhan�st vagy emelked�st is. A t�lt�nyeket egy t�rba kellett bet�lteni, t�rank�nt 4 darabot. A bet�lt�tt t�rat egy s�nbe kellett behelyezni, ami k�r�l �lelte a t�rat.

V�gezet�l egy �sszehasonl�t� t�bl�zat egy a kornak megfelel�, idegen hadseregben rendszeres�tett hasonl� j�rm�vel:

S�g� 1 hozz�sz�l�s

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.

1

2014.04.20. 17:05 Kopasz442 Nagyon sz�pen k�sz�n�m magam, �s a teljes Kopasz442  PC Games csapat nev�ben is, ezt a nagyon j�, �s el�g kimer�t�en r�szletes �r�st. Tov�bbi j� mink�t �s eg�szs�get nektek!