A KV-2 Neh�z harckocsi

A harckocsi tervez�s�re az utas�t�st 1940 janu�rj�ban adt�k ki. Az ok nagyon egyszer� volt. A szovjet-finn h�bor�ban a finnek Carl Gustav Emil von Mannerheim finn marshall vezet�se alatt a Mannerheim-vonalban v�dekeztek. A vonal a Lagoda-t� �s a Finn-�b�l k�z�tt h�z�dott. Ez a vonal bunkerekb�l �s g�ppuska f�szkekb�l �llt, amit fut��rkok k�t�ttek �ssze, kis l�v�sztekn�kkel kieg�sz�tve. Az 1937-es nagy tisztogat�s ut�n tapasztalatokkal nem rendelkez�, �s hozz� nem �rt� parancsnokokkal lett felt�ltve a V�r�s Hadsereg tiszti �llom�nya. Ennek az lett a k�vetkezm�nye, hogy a rossz vezet�s �s a helytelen parancsok miatt a szovjet csapatok nem tudt�k �tt�rni a vonalat. De a sok pr�b�lkoz�s miatt viszont sz�rnyen nagy volt a vesztes�g�k. Becsl�sek szerint 250.000-300.000 f� k�z�tt volt az elesettek �s a sebes�ltek sz�ma. K. A. Mereckov t�bornok k�rte, hogy fejlesszenek ki egy olyan harckocsit, amikkel a bunkerek ellen sikeresen felvehetik a harcot. A felh�v�sra h�rom terv sz�letett, ebb�l kett� a magas k�lts�gek, a hosszadalmas fejleszt�si id�, �s a be�p�t�sre kiszemelt fegyver alkalmazhat�s�ga miatt elbukott. Ebben az esetben egy 130 mm-es B-13-as t�pus� haditenger�szeti �gy�t k�v�ntak haszn�lni.

A KV-2 els� pr�b�ira 1940.febru�r 10.-�n ker�lt sor. A KV-2 megalkot�sa Zs. Kotyin �s A. Jermolajev munk�j�nak az eredm�nye, akik r�vid id� alatt a feladatnak megfelel� t�zerej� harckocsit mutattak be. Ennek a p�rosnak k�sz�nhet� egy�bk�nt a KV-1-es harckocsi is. A pr�b�k ut�n szinte azonnal megkezd�d�tt a t�pus sorozatgy�rt�sa a leningr�di Kirov gy�rban. Az 1941.okt�beri befejez�sig 334 darabot k�sz�tettek bel�le. Vannak utal�sok arra, miszerint az els� k�t p�ld�nyt az Iszthmusz-f�lszigetre k�ldt�k, hogy seg�tse az ott foly� harcokat. De azt nem tudni, hogy val�j�ban t�nyleg r�szt vettek-e a harcokban vagy sem. B�r voltak parancsnokok, akik hosszasan dics�rt�k a harckocsi t�zerej�t �s p�nc�lzat�t.

A meghajt�sr�l egy 38800 cm3-es V elrendez�s� �s 12 hengeres motor gondoskodott. A v�zh�t�ses, 4 �tem� �s d�zel �zem� 600 Le-s teljes�tm�ny� motor V-2K t�pus� volt. A teljes�tm�nyhez tartoz� fordulatsz�m 2000 ford./perc. A motor fajlagos teljes�tm�nye 10 - 12 Le/tonna. Ezzel a teljes�tm�nnyel a harckocsi �ton maximum 30 km/h-val tudott menni. Terepen ez a sebess�g m�r csak 15 km/h. Ez a motor nemcsak a KV-2-ben teljes�tett szolg�latot, hanem kisebb teljes�tm�nyben, m�s harckocsikban is. Ilyen volt a T-34-es k�zepes harckocsi, ahol az 500 Le-s v�ltozatot haszn�lt�k.
A KV-1-be az emelt teljes�tm�ny� 550 Le-s sz�ri�t tett�k bele. Az�rt d�nt�ttek a d�zelmotor mellett, mert a spanyol polg�rh�bor�ban sokszor kigyulladtak a benzin �zem� tankok motorjai (T-26-os t�pus), �s akkor minden �gett, amivel a benzin �rintkez�sbe l�pett. A d�zel motoroknak hengerenk�nt 2 szelepe volt a s�r�t�si ar�nya v�ltozatt�l f�gg�en 15:1-17:1 k�z�tt v�ltozott.
A motorokat a kornak megfelel�en aluminum motorblokkal �s �nt�ttvas hengerfejjel gy�rtott�k. Enn�l a motorn�l vezett�k be el�sz�r a s�r�tett leveg�s ind�t�st �s a tartal�k akkumul�torok alkalmaz�s�t. �rdekes, hogy t�bb h�t�radi�tor tartozott a motorhoz, de csak egy h�t�ventil�tor tartozott hozz�. Az 500 �s az 550 Le-s v�ltozatn�l egy ventil�tor volt k�z�pen. A 600 Le-s v�ltozatn�l terveztek kett�t, de azt�n err�l lemondtak a felmer�lt probl�m�k miatt. A h�t�radi�torok k�rbevett�k a motort, teh�t a motor k�t oldal�n egy-egy �s h�tul volt egy h�t�radi�tor. A motor hossz�ban volt be�p�tve a test h�ts� fel�ben. A motorral kapcsolatban t�bb utal�s is van arra, hogy az alapokat, ami alapj�n kifejlesztett�k, egy 12 hengeres "V" elrendez�s� 60 fokos hengersz�g� francia Hispano-Suiza rep�l�g�p motor adta. A megfelel� leveg�mennyis�gr�l a Cyclon l�gsz�r� berendez�s gondoskodott. Ezzel a berendez�ssel nem csak a kell� mennyis�g�, de a lehet�s�gekhez k�pest a legtiszt�bb leveg�t juttatt�k az �g�st�rbe. A v�lt� k�zi kapcsol�s� 5 el�re �s 1 h�tra fokozattal . A kuplung 1 t�rcs�s sz�raz kivitel� (mint a legt�bb szem�lyg�pkocsiban manaps�g) �s ugyanaz, mint amit a KV-1-ben haszn�ltak. A fejleszt�s r�vid ideje miatt nem volt lehet�s�g a sz�ks�ges m�dos�t�sokat elv�gezni, ez�rt ha nem vigy�zott a vezet� hamar le�gette a kuplungot (ilyenkor val�j�ban a kuplungt�rcsa fel�let�n tal�lhat� s�t�tsz�rke sz�n� ferrodom r�teg �g el, �s ennek van olyan sz�r�s, nagyon b�d�s �gett szaga.).

A korm�nym�v�n nem v�ltoztattak semmit, ugyanaz maradt, mint ami a KV-1-ben volt. A korm�nyz�s itt is k�t botkorm�nnyal t�rt�nt, mint a korabeli harckocsikn�l �ltal�ban. A bal vagy a jobb oldali botkorm�ny el�re tol�s�val vagy h�tra h�z�s�val gyors�tani vagy lass�tani lehetett az adott oldal l�nctalp�t �s ezzel fordult el a harckocsi a k�v�nt ir�nyba. A korm�nym� korszer�tlen megold�ssal k�sz�lt, �s hajlamos volt a meghib�sod�sra. A botkorm�nyok mozgat�s�hoz nagy er�kifejt�s kellett �s hossz� �ton mozogtak. A vezet� el�l k�z�pen �lt, �s el�tte volt egy sz�k k�mlel�ny�l�s, ami a k�t f�nysz�r� k�z�tt volt (v�ltozatt�l f�gg�en).
A k�mlel�ny�l�s egyik hib�ja, hogy nem kell�en nagy, ez�rt oldal ir�nyba csak korl�tozott volt a l�t�mez�. A harckocsi nem kulccsal indult, hanem gombnyom�sra. Egy ekkora motornak �s harckocsinak tetemes �zemanyag mennyis�g kell. Ez�rt 610 literes tankot kapott, ami ide�lis k�r�lm�nyek k�z�tt 200-225 km megt�tel�hez volt el�g. A kipufog�cs�veket, amib�l 2 darab volt, nem h�tul vezett�k el, hanem a s�r�n r�csozott motort�rtet� m�g�tt, oldalank�nt egyet-egyet.

A p�nc�ltestnek a hossza 6,7 m�ter, a sz�less�ge 3,30 m�ter, a magass�ga 1,67 m, �s 40 tonna a t�mege. A p�nc�ltesten a legminim�lisabb m�rt�kben v�ltozatattak meg apr�bb dolgokat ez�rt majdnem olyan, mint a KV-1A-nak a teste. A has magass�ga 0,45 m�ter, a harckocsi tekn� p�nc�lvastags�ga 30 mm. A tekn� el�l 30 fokos sz�gben felfel� folytat�dik ahol m�r 75 mm vastag a p�nc�lzat. Ezen a r�szen 2 vontat�szem is tal�lhat�, ha esetleg vonatni kellene a harckocsit. Ezut�n egy 65 fokos szint�n 75 mm vastag lemez k�vetkezik, ez a lemez a vezet� el�tt van k�zvetlen�l. Ez a lemez a vezet�nek kb. nyakig �r, �s a harckocsi vezet�s�hez sz�ks�ges berendez�sek-e lemez m�g�tt tal�lhat�. Ezut�n egy �jabb 30 fokos d�l�ssz�g� lemez j�n a test fels� vonal�ig. Ennek a lemeznek a vastags�ga szint�n 75 mm. Ezen a lemezen van a vezet� k�mlel�ny�l�sa, a f�nysz�r� (v�ltozatt�l f�gg�en 1 vagy 2 darab), �s egy 7,62 mm-es DT t�pus� g�ppuska. A harckocsi test teteje egys�gesen 40 mm vastag. A harckocsi test h�tulja egy 50 fokos d�l�ssz�g� 60 mm vastag lemezzel z�r�dik. 

A l�nctalpaknak a sz�less�ge 700 mm, felfekv�si hossza 4,33 m, ami a terepj�r� k�pess�gre j�t�kony hat�ssal voltak. Az �rok�thidal� k�pess�ge 2,7 m, a g�zl�m�lys�ge 1,6 m, a lejt�m�sz� k�pess�ge 36 fok. A terepsz�g el�l �s h�tul is ugyanannyi, mindk�t esetben 30-30 fok. A l�pcs�m�sz� k�pess�ge 1,2 m, az oldalstabilit�s �rt�ke m�r megint 30 fok. A l�ncvezet� ker�k, ami 16 fogas volt �s 920 mm �tm�r�j� nem el�l, hanem h�tul helyezkedett el. A l�ncvezet� ker�k �tm�r�je fogak n�lk�l 770 mm, a sz�less�ge pedig 440 mm. A l�ncford�t� ker�k el�re volt beszerelve, aminek az �tm�r�je 680 mm, a sz�less�ge 310 mm. A fut�g�rg�kb�l 6 darab volt oldalank�nt, de ezek is p�rban egym�s mellett. M�ret�ket tekintve az �tm�r�j�k 600 mm, a sz�less�g�k pedig 260 mm. A fel�let�k ugyan�gy gumibevonatos, mint a 3 l�ncfesz�t� ker�knek, amik egym�st�l egyenl� t�vols�gra voltak a l�nctalp fels� fel�n. A l�ncfesz�t� kerekek �tm�r�je 400 mm, �s a sz�less�ge 260 mm, �s ezek is p�ros�val voltak szerelve. A fut�m�n�l sokat fejlesztettek, mert itt alkalmazt�k az els�k k�zt (KV-1-esn�l �s a T-34-esn�l is) a torzi�s rudakat a nem t�l hat�kony tekercsrug�k helyett.  A l�nctalp 87-90 tagb�l �ll feszess�gt�l f�gg�en. A sz�les l�nctalpak ellen�re a KV-2 harckocsi talajnyom�sa 0,92 kg/cm2.

A r�di�b�l a 9R �s a 10R t�pus�t haszn�lt�k. A 9R t�pusr�l azt kell tudni, hogy 12 Volt fesz�lts�ggel m�k�d�tt, a frekvenci�ja 4-5,6 MHz k�z�tt volt. T�vbesz�l� �zemm�dban a hat�t�vols�ga 24 km , t�v�r� �zemm�dban pedig 48 km a hat�t�vols�ga. A r�di�hoz v�teli t�vols�gt�l f�gg�en 1-6 m k�z�tt v�ltozott az antenna hossz�s�ga. A bels� kommunik�ci�t a szem�lyzet tagjai k�z�tt �gynevezett interfon rendszerrel oldott�k meg. Ehhez tartozott egy g�gemikrofon �s a f�lhallgat�k, amiket a v�szonb�l k�sz�lt fejv�d� sisakokba illesztettek. A v�szon fejv�d� sisakokb�l l�tezett b�rrel bevont v�ltozat is. A g�gemikrofon �s f�lhallgat�k csatlakoz�sait a k�zel�kben l�v� eloszt� dobozba kellett dugni. A szem�lyzet minden tagj�nak a k�zel�ben volt egy ilyen doboz, �s ezeket �sszek�t�tt�k egym�ssal, hogy mindenki tudjon a m�sikkal besz�lni, ha sz�ks�ges.

A KV-2-h�z alapvet�en k�tf�le tornyot k�sz�tettek, �s h�romf�le �gy�val. Az egyik torony a kisebbik, ami miatt KV-2A lett a neve, abba ker�lt bele az M1938 122mm-es L/22 �rm�rethossz� tarack egy m�dos�tott v�ltozata. A tarackr�l tudni kell, hogy a terveket F.F. Petrov �s csapata k�sz�tette, �s ezt a m�dos�tott v�ltozatot nevezt�k el U-11-nek. Az U-11-es cs�hossza 2684 mm. A m�dos�t�s �rintette a b�lcs�t, a f�ket, �s a helyretol�t. A b�lcs� a cs� k�r�l tal�lhat� �s ebben siklik h�tra a cs�, l�v�s k�zben. A f�k fokozatosan lelass�tja a cs� h�trasikl�s�t, majd, meg�ll�tja. A helyretol� vissza�ll�tja a cs�vet az eredeti helyzetbe.
A nem t�l nagy �s id�ig�nyes �talak�t�sok ut�n a tarack mutat�i nem romlottak az eredetihez k�pest. A l�ved�k kezd�sebess�ge el�rte az 510 m/s-ot �s percenk�nt 5-6 l�v�s lead�s�ra volt k�pes. Maxim�lis l�t�vols�ga el�rte a 11000 m�tert, a l�vegz�r pedig nem �kz�ras kialak�t�s�, hanem csavarz�ras. A m�dos�tott �s be�p�t�sre k�sz tarack s�lya majdnem 1500 kg. Egy l�ved�k�nek a t�mege v�ltozatt�l f�gg�en hogy p�nc�lt�r� vagy repesz-rombol� 20 kg �s 25 kg t�meg�.

A KV-2A v�ltozatot nevezt�k el kis tornyosnak, vagy KV-2 mod.1939-nek, mert ez a torony kisebb volt, mint a KV-2B-nek a tornya. A kisebbik toronnyal a harckocsi magass�ga forr�sonk�nt v�ltozik. De abban megegyezik, hogy a magass�got mindegyik 3,3 m�ter �s 3,6 m�ter k�z� tette. Viszont a p�nc�lzat vastags�ga mindk�t torony v�ltozatn�l ugyanannyi. Szemb�l, oldalr�l �s h�tulr�l is 75 mm vastag a p�nc�lzat. A torony form�ja olyan, mint egy csonkolt t�glalap. Szemb�l a frontlemez 20-30 fokos sz�gben d�nt�tt, amir�l j� es�llyel pattant az ellens�g �ld�sa. Az �gy� melletti �s alatti r�sz tov�bbi 35 mm-es vastag�t�st kapott. Ezt hegeszt�ssel r�gz�tett�k, �s r�szegecsel�ssel er�s�tett�k meg. A torony mindk�t sark�t 30 fokos sz�gben lev�gt�k, de csak a figyel� t�vcs�vek vonal�ig. Ut�na 5 fokos sz�gben folytat�dik tov�bb a torony eg�szen a v�g�ig. A torony h�tlapja nem der�ksz�gben tal�lkozik az oldallapokkal, hanem 45 fokos sz�gben folytat�dik a torony k�z�pvonal�ig mindk�t oldalon. �rdekes m�don kialak�tottak egy szerel�ny�l�st a torony h�tulj�n, de ez nem funkcion�lt mint b�v� vagy menek�l� ny�l�s, csak a tarack szerel�s�hez k�sz�lt. �gy a torony frontr�sz�nek a nagy h�nyada val�j�ban 110 mm vastag volt. A tornyot hegeszt�ssel illesztett�k �ssze, t�mege a tarackkal egy�tt 12 tonna s�ly�.

Ehhez a kisebbik toronyhoz terveztek egy 85 mm-es �gy�t is, de ebb�l a v�ltozatb�l is csak nagyon kev�s �p�lt. A 85 mm-es �gy�r�l azt tudjuk, hogy a cs�v�nek a hossza 4377 mm hossz�. Ezt a l�veget egy l�gv�delmi l�veg (D5-T) �talak�t�s�val hozt�k l�tre. Ez a l�veg nem �sszet�vesztend� a t�bbi 85 mm-es l�gv�delmi l�veggel az M1939 52-K-val, vagy a KS-12-vel. A l�veg 9,8 kg s�ly� l�ved�ket l� ki �s a kezd�sebess�ge 780 m/s. Ezekkel a mutat�kkal az �gy� 914 m�terr�l 30 fokos becsap�d�si sz�gn�l 95 mm-t �t�tt �t. Ezzel j� esetben harck�ptelenn� lehetett tenni ak�r egy Tigrist is, de egy Pz.IV.- est mindenk�pp. Az �gy� k�pzett szem�lyzettel percenk�nt 10 l�v�s lead�s�ra k�pes. Maxim�lis l�t�vols�ga 15,5 km v�zszintesen, f�gg�legesen 10,5 km. A m�sik toronyra, amit a KV-2B-hez terveztek, vagy a m�sik nev�n KV-2 mod. 1940 az�rt volt sz�ks�g, mert abba egy nagyobb, robusztusabb tarackot �p�tettek be.

A kisebbik toronyba ez a nagyobb tarack nem f�rt be, ez�rt a tornyot meg kellett magas�tani a kell� m�rt�kben. A torony sz�less�g�n �s a hossz�s�g�n nem v�ltoztattak, de a form�j�n igen. Az egyik v�ltoztat�s az, hogy a tet�n m�r csak egy darab kerek b�v� ny�l�s van. A m�sik hogy a frontlemez d�nt�tts�g�t megsz�ntett�k, �s egy teljesen f�gg�leges lapra cser�lt�k. A k�t kis figyel�prizma, ami szint�n a tet�n volt azt nem v�ltoztatt�k meg. A m�sik h�rom figyel�prizm�t is meghagyt�k, ami a torony h�tulj�n �s k�t oldal�n volt kialak�tva. A torony sark�nak a lev�g�s�t itt m�r meghosszabb�tott�k a kerek b�v� ny�l�s vonal�ig. Ut�na a torony vonal vezet�se megint nem egyenes, mert 5 fokos sz�gben folytat�dik a torony v�g�ig. A torony h�tulj�t is megv�ltoztatt�k, mert megsz�ntett�k a 45 fokos sz�get, �s der�ksz�g� lappal z�rt�k le a torony h�tulj�t. A KV-2B torony h�tulj�n is volt egy b�v� ny�l�s, de ez kocka alak�. Ez a kocka alak� ny�l�s m�r nemcsak szerv�z ajt�k�nt, hanem b�v� ny�l�sk�nt is m�k�d�tt. A l�szer bet�lt�st is ezen az ajt�n �t v�gezt�k amikor csak lehetett. A torony t�mege a 152,4 mm-es tarackkal egy�tt 13-14 tonna lett. A toronyforgat�si sebess�ge 16 fok m�sodpercentk�nt.

A torony, amit megmagas�tottak ehhez, rendelkezett n�h�ny probl�m�val. Az els� a torony magass�ga. Itt is elt�r�ek a magass�gra vonatkoz� adatok, mert �sszekeverik a k�l�nb�z� tornyokat �s ez ehhez tartoz� magass�gokat. A KV-2B toronynak a magass�ga 3,75-4,15 m k�z�tt v�ltozik, att�l f�gg�en, hogy a kiadv�nyt ki �rta. Egy-k�t esetben az�rt tal�lkozni lehet a 4,7-4,9 m magass�gi adattal is. Ami az�rt �rthetetlen, mert t�bb KV-2B is megtal�lhat� a mai Oroszorsz�g ter�let�n, ahonnan pontos m�retet lehetne venni. Az RC Tank Hungary m�r�sei alapj�n a KV-2B teljes magass�ga 3,45 m. Ezt az�rt fogadhatjuk el hiteles adatnak, mert egy olyan makettr�l vett�k az adatot, ami 16-szoros kicsit�sben a birtokukban van. A makettet pedig egy neves jap�n c�g k�sz�tette ha j�l tudom. A torony sz�less�ge megfelelt egy picivel magasabb ember�nek az �tlagosn�l sz�m szerint 1,85 m. A torony hossza sem �tlagos, mert 2,55 m hossz� volt. Ezt a v�ltozatot nevezt�k nagy tornyosnak. De mindk�t toronynak volt egy igen komoly hib�ja. Ez pedig a toronyforgat�s. A torony rendk�v�l lassan fordult �s ennek k�t oka volt. Az egyik hogy a torony a KV-1 csap�gyaz�s�t haszn�lta �s az a csap�gyaz�s nem a KV-2 nehezebb torny�hoz volt kifejlesztve. Mivel a csap�gyaz�son nem v�ltoztattak semmit, ez�rt a KV-2 torny�t csak akkor lehetett forgatni, ha teljesen v�zszintesen �llt. Ha a torony nem v�zszintesen �llt, akkor a csap�gyaz�s egyik oldalra nagyobb teher nehezedett �s ilyenkor hajlamos volt megszorulni a szerkezet. A m�sik, hogy a forgat�s�rt felel�s meghajt�son (ami lehet hidraulikus, teh�t olaj seg�ts�g�vel, vagy villanymotoros, amikor ennek seg�ts�g�vel t�rt�nik a toronyforgat�s) sem v�ltoztattak, ez�rt a t�bblets�ly miatt enn�l gyorsabban nem tudta forgatni a tornyot. A sz�mba vehet� tarackokat v�gign�zve a 152,4 mm-es M1938-ra esett a v�laszt�s. Ezt a tarackot M-10-esnek is szokt�k h�vni. Az�rt ezt v�lasztott�k, mert a t�bbi 152,4 mm-es tarack az M1937-es, �s az M1934-es t�l neh�z volt, a harmadik pedig az M1910/30-as nem rendelkezett a feladathoz kell� rombol�er�vel. Tervezt�k tov�bb�, hogy megpr�b�lj�k a szint�n 152,4 mm-es BR-2-es l�veget be�p�teni, de ehhez meg kellett volna hosszabb�tani az alv�zat. Felmer�lt m�g a 203 mm-es B-4-es l�veg, de err�l is le kellett mondani az id� r�vids�ge �s az alv�z �talak�t�sai miatt.  A 107 mm-es M1930 �gy�val is k�s�rleteztek, de az eredm�nyeket m�s harckocsin�l haszn�lt�k fel.

Az M-10-es tarack KV-2-be be�p�tett v�ltozat�t a haszn�lat jelleg�b�l fakad�an M10T-nek nevezt�k el. Az M10T z�rszerkezete f�gg�legesen mozg� �kz�r, a magass�gi ir�nyz�ja fogas�ves, k�zvetett hajt�s� megold�ssal k�sz�lt. A helyretol� �s a f�k a b�lcs�ben a cs� alatt kapott helyet. Ezzel a tarackkal nemcsak repesz-rombol� l�ved�ket lehetett kil�ni, hanem p�nc�lt�r�t is. A szakirodalom m�r az �rm�rethosszon sem tud megegyezni, ah�ny forr�s annyif�le adat. Az L/20-t�l az L/22,3-on �t az L/25-ig mindenf�le sz�m fellelhet�. Ennek az egyik oka a k�tf�le huzagol�sban �s cs�hosszban keresend�. Az M10T-nek a cs�hossza 3048 mm, ez pedig el�g, hogy az �rm�rethossz L/20 legyen. Az �gy� t�zvonala 2,70 m magasan van a l�nctalpt�l m�rve. A p�nc�lt�r� l�ved�k kezd�sebess�ge 508 m/s, �s egy l�ved�k t�mege 42 kg. A repesz-rombol�nak egy kicsivel kevesebb a kezd�sebess�ge annak csak 435 m/s �s egy l�ved�k t�mege 51,2 kg.

A p�nc�l�t�t�sr�l sok helyen azt lehet olvasni, hogy 1500 m�teren az 51,2 kg-os l�ved�kkel (teh�t a repesz-rombol�val) a 76 mm-es p�nc�lt �ti �t, 60 fokos becsap�d�si sz�g eset�n. Ez az adat Gennagyij Holjovszkij Lvovics tankenciklop�di�j�b�l sz�rmazik, ami 1998-ban jelent meg. A t�z�rs�gn�l haszn�lt vontatott v�ltozat�val percenk�nt 3-4 l�v�st lehetett leadni, de ez f�gg�tt az id�j�r�si k�r�lm�nyekt�l, �s hogy a leg�nys�g mennyire volt tapasztalt, �sszeszokott. A cs�vet -4 �s +25 fok k�z�tt lehetett f�gg�legesen kit�r�teni. A 152,4 mm-es l�ved�kb�l 36 darabot tudott sz�ll�tani, a 122 mm-esb�l pedig 80 darabot. A kieg�sz�t� fegyverzet szerepk�r�t 2 darab 7,62 mm-es dobt�ras DT g�ppuska alkotta. A k�t g�ppusk�hoz �sszesen 35 dobt�rat rendszeres�tettek, ami 2100 l�szert eredm�nyez. Az egyik a vezet� mellett volt, m�g a m�sik a torony h�tulj�n a kocka alak� b�v� ny�l�s mellett. Err�l a DT t�pus� g�ppusk�r�l azt lehet tudni, hogy V. A. Gyegtyarjov tervezte 1928-ban. A c�l az volt, hogy a gyalogs�gi DP t�pus� goly�sz�r� helyett, ami egy robusztus �s megb�zhat� eszk�z h�r�ben �llt, egy hasonl� param�terekkel rendelkez�, de harckocsikba �s p�nc�lozott g�pkocsikba be�p�thet� v�ltozat k�sz�lj�n. A k�sz p�ld�nyokat m�g abban az �vben letesztelt�k, �s miut�n el�gedettek voltak vele, elrendelt�k a gy�rt�s�t, ami 1929-t�l kezd�d�tt. Igaz�n nagy darabsz�mban viszont csak 1935-t�l gy�rtott�k eg�szen 1944-ig. A g�ppuska hat�sos l�t�vols�ga 800 m-ig terjedt, a l�ved�k kezd�sebess�ge 840 m/s volt. A fegyver elm�leti t�zgyorsas�ga 600 l�v�s/perc, de a gyakorlatban ez a t�zgyorsas�g csak 125 l�v�s/perc. A g�ppusk�val csak sorozatl�v�st lehetett leadni. A t�rja dobt�r, amibe 60 l�szer f�rt bele. Alkatr�szeit tekintve a markolat f�b�l, a tusa f�mb�l k�sz�lt. A megszokottakt�l elt�r�en, enn�l a t�pusn�l k�l�n�ll� optikai ir�nyz�kot alkalmaztak, a min�l nagyobb tal�lati ar�ny �rdek�ben. A g�ppuska t�mege �resen 12,6 kg, a cs�v�nek a hossza 1180 mm. M�k�d�s�t tekintve egy m�dos�tott Kjellmann-Friberg rendszer�, g�zelvezet�s elv�n m�k�d�, k�toldali reteszel� rendszerrel ell�tott fegyver volt ez. A c�lg�mbje hengeres c�lg�mbv�d�vel is el volt l�tva, a n�z�k�je pedig diopteres, teh�t z�rt ir�nyz�kos.

A KV-2 harckocsinak v�ltozatt�l f�gg�en 53,75-58 tonna k�z�tt a s�lya harcra k�szen. A harckocsiz�k k�r�ben a Rettenthetetlen �s a Csatahaj� nevekkel illett�k, de mag�t a harckocsit nem szerett�k. Ennek, azaz oka, hogy szinte lehetetlen volt �lc�zni a magass�ga miatt ez�rt egy j� szem� katona m�r messzebbr�l kisz�rta. A m�sik a mobilit�si probl�m�k. Sem �ton, sem a terepen nem volt elegend� a sebess�ge, a s�ly�b�l fakad�an a mechanikai egys�gek t�l voltak terhelve, mert azokat nem ekkora s�lyhoz m�retezt�k �s tervezt�k. E miatt nagy volt a meghib�sod�si sz�zal�ka is. Az viszont k�ts�gtelen hogy a szem�lyzet biztons�gban �rezte benne mag�t, �s az �gy�j�val is el�gedettek voltak.

K�t �rdekess�g a KV-2-vel kapcsolatban:

1. A szovjet 41. harckocsi hadoszt�lynak az �llom�ny�ban 33 darab KV-2 volt 1941-ben. K�l�nb�z� meghib�sod�sok �s egy�b m�szaki probl�m�k miatt 22 darabot veszettek el. Az ellens�g csak 5 darabot tudott kil�ni bel�l�k. 2. A KV-2 harckocsik 1941 tel�n Moszkva v�delm�ben r�szt vettek, itt els� sorban, mint �ll� meger�s�tett pontk�nt haszn�lt�k �ket. S�t, 1942-ben �jra felt�ntek Szt�lingr�dn�l Csujkov t�bornok 62. hadsereg�ben. (a magyarul is megjelent k�nyvet aj�nlom mindenki figyelm�be: V. I. Csujkov: Az �vsz�zad �tk�zete)

Z�r�sk�nt itt egy hiteles jelent�s az 1. n�met p�nc�loshadoszt�lyt�l a j�nius 23.-i harcokr�l, amikor Litv�ni�ban harcoltak: Sz�zadaink m�r 700 m�terr�l t�zet nyitottak az ellens�gre. Egyre k�zelebb ment�nk [] Az ellens�get olyannyira megk�zel�tett�k, hogy m�r csak 50-100 m�terre voltunk egym�st�l. Egy fantasztikus k�zdelem vette kezdet�t, de semmilyen sikert sem tudtunk el�rni. A szovjet harckocsik folytatt�k el�renyomul�sukat, a mi p�nc�lt�r� l�ved�keink pedig egyszer�en lepattantak r�luk. A szovjet harckocsikban nem tett k�rt az 50 mm-es �s a 75 mm-es p�nc�lt�r� l�vegek k�zvetlen k�zelr�l leadott l�v�sei sem. Az egyik KV-2-est nagyj�b�l 70 tal�lat �rte, de a p�nc�lj�t nem tudtuk �tt�rni. Csak kev�s szovjet harckocsit tudtunk kivonni a harcokb�l, de ezeket is csak �gy, hogy a l�nctalpakat vett�k c�lba. Ezut�n siker�lt csak �ket megsemmis�teni a t�z�rs�g bevet�s�vel, vagy a gyalogs�g �ltal haszn�lt tapad� akn�kat harckocsikra felszerelve.

T�meg: 53,75-58 tonna; Hossz.: 6,80 m; Sz�l.: 3,25 m; Mag.: 3,6-4,15 m; Hasmagass�g: 450 mm; Fajlagos talajnyom�s: 0,92 kg/cm2; Motor: 12 hengeres V-2K d�zel; Teljes�tm�nye: 600 Le;Henger�rtartalom: 38800 cm3; Fajlagos teljes�tm�ny: 10-12 Le/t; Max. seb.: 26/13 km/h; V�lt� fokozatok sz�ma: 5+1; �zemanyag mennyis�g: 610 liter; L�pcs�m�sz� k�pess�g: 1,2 m; �rok�thidal� k�pess�g: 2,70 m; Lejt�m�sz� k�pess�g: 36 fok; L�szer kiszabat: 36 db 152,4 mm-es gr�n�t vagy 80 db 122 mm-es �s 2100 db 7,62 mm-es (35 darab 60 l�szeres dobt�r); T�zgyorsas�g: 2-6 l�v�s/perc; R�di�: 9R vagy 10R ad�-vev�; Szem�lyzet: 6 f�;

A KV-2 egy p�ld�ny�t a Gyorshadtest k�tel�k�be tartoz� magyar katon�k fedezt�k fel orosz f�ld�n. A harckocsi �llapot�r�l �s tov�bbi sors�r�l sajnos nem maradt fent t�bb inform�ci�. A Gyorshadtest 1941. j�lius 2.-�t�l november 24.-�ig tart�zkodott a Szovjetuni� ter�let�n. 2000 km-ert tettek meg �s majdnem 4000 f� volt a vesztes�g. A hazasz�ll�t�s november 24.-�t�l folyamatos volt. Az utols� alakulatok 1942. janu�r elej�n ker�ltek haza. 

S�g� 3 hozz�sz�l�s

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.

1

2014.11.24. 19:37 rejkov Gratul�lok, j�l siker�lt az oldal, sok sz�nvonalas olvasnival�val.   A kv2-h�z egy apr� finom�t�s: A motorblokk k�sz�lt aluminiumb�l, ac�l perselyez�ssel, �s a hengerfej volt �nt�ttvas. A dizelmotorokn�l fell�p� h�terhel�st nem szereti az aluminium. A dizel motorok hengerfejeit m�g a 80-as �vekben is szinte kiz�r�lag �nt�ttvasb�l vagy ac�lb�l k�sz�tett�k. V�lasz: K�sz�nj�k a pontos�t�st a cikket ennek t�kr�ben m�dos�tom. :-)

2014.07.29. 14:26 Normen76 .............. 2014.02.25 17:10 Vosztok „ �dv�k, klassz az oldal. J� lesz ez m�r l�tom :) V�lasz: Compib�csi: Normen nev�ben is nagyon sz�pen k�sz�nj�k a b�ztat�,dics�r� szavakat. T�nyleg j�l esik.

2014.07.29. 14:25 Normen76 ............ 2014.02.25 18:44 Kopasz442 „ Remek, nagyon j�! K�sz�n�m nektek ezt a remek anyagot! �gy mostm�r a magyar ifjak nem csak valami agyament j�t�kb�l fognak fals inform�ci�t kapni, err�l a korszakr�l �s a tankjair�l. Tov�bbi sikeres munk�t k�v�n nektek a Kopasz442 PC Games teljes csapata! (�s term�szetesen v�rjuk a t�bbi ilyen hasonl� remek �r�sokat!) M�g egyszer k�sz�n�m!

1