Mint minden harckocsinak a 38M Toldi I-nek is van el�t�rt�nete, hiszen m�gsem a sz�l hordta �ssze �s lett bel�le egy harcj�rm�. A Toldinknak a t�rt�nete sem 1937-ben kezd�d�tt amikor az „el�dj�t” bemutatt�k Magyarorsz�gon. Menj�nk m�g egy kicsit vissza az id�ben (20 �vet) �s egy ismer�ssel fogunk tal�lkozni. Ehhez az ismer�sh�z m�r volt szerencs�nk amikor az LK-II t�pus Magyarorsz�gra �rkezett �s a RUISK-ban haszn�lt�k �ket kik�pz�si c�lokra.

Ez az illet� nem m�s mint Josef Vollmer. A tehets�ges n�met m�rn�k vezet�s�vel Sv�dorsz�gban az 1930-as �vek legelej�n kezdet�t vette egy k�nny� harckocsi-csal�dnak a kifejleszt�se ami t�bb t�pusb�l �llt. Ennek a csal�dnak az els� tagja az 1931-ben elk�sz�lt L-10 volt. Ez v�lt�talpas (mint a magyar V-3 ahol kerekeken is tudott k�zlekedni) fut�m�vel k�sz�lt. Az L-30-as t�pusn�l m�g megmaradt a v�lt�talpas kialak�t�s. De felismert�k hogy ez a kialak�t�s nem a legjobb megold�s a gyors �s megb�zhat� mozg�s k�vetelm�nyeinek a kiel�g�t�s�re ez�rt 1934-ben visszat�rtek a hagyom�nyos teljes l�nctalpas kivitelhez. Viszont az L-60-asn�l m�r a j�zan �sz domin�lt.

Az L-60 k�nny� harckocsi

Miut�n visszat�rtek a teljes l�nctalpas kialak�t�shoz kellett m�g 4 darab k�zepes m�ret� fut�g�rg� �s el�re egy fesz�t� ut�na h�tulra egy hajt�g�rg� �s ezzel egy egyszer� de nagyon j� tulajdons�gokkal b�r� j�r�szerkezet alakult ki. A hegesztett p�nc�ltest �s a d�nt�tt lemezek szint�n korszer� kialak�t�s ismertet�jegyei. A vezet� t�kr�s periszk�pot az ir�nyz� �s a parancsnok pedig a tet�re szerelt optikai eszk�z�ket kapott.
A torony mindk�t oldal�n volt b�v�ny�l�s a tet�ny�l�son k�v�l. Ezenk�v�l a torony oldalapjai 75 fokos d�l�ssz�g�ek amivel a d�nt�tt lemezek egyik el�fut�ra lett (a T-34-es test�n�l ez az �rt�k 45 fok ez�rt okozott nagy meglepet�se a megjelen�se). A motor m�g�tti farlemez szint�n d�nt�tt �s nem egyenes. A p�nc�l vastags�ga el�l �s oldalt egyar�nt 13 mm vastag. Ez a vastags�g csak a gyalogs�gi fegyverek ellen volt el�g a 20 mm-es neh�zpusk�k m�r �t�t�tt�k a p�nc�lt.
A motor B�ssing NAG t�pus� V elrendez�s� 8 hengeres v�zh�t�ses 4 �tem� benzin �zem�. A motor teljes�tm�nye 160 Le. A fajlagos teljes�tm�nye pedig 23 Le/ tonna. Az �zemanyagtankba 250 liter benzin f�rt ami kb. 220 km megt�tel�re volt el�g. A sebess�ge 48 km/h ami a kor k�vetelm�nyeinek t�bb mint megfelel�. A sebess�gv�lt�ja k�zi kapcsol�s� 5 el�re �s 1 h�tra fokozattal. A harckocsi hasmagass�ga 350 mm ami szint�n nagy el�ny ha terepen kell k�zlekedni.
A fegyverzet szint�n egybev�g a kor k�vetelm�nyivel. A fegyverzet egy 20 mm-es automata Madsen g�p�gy�b�l �s 2 darab 7,9 mm-es g�ppusk�b�l �llt. Az egyik g�ppuska a f�fegyverzet mellett p�rhuzamosan a m�sik a vezet� mell� ker�lt be�p�t�sre. Egy kisebb sz�ria 37 mm-es �gy�t kapott de ezt a v�ltozatot 1940-ben csak Sv�dorsz�gban rendszeres�tett�k. A 20 mm-es g�p�gy�hoz 200 darab l�szer a g�ppusk�khoz 3000 darab l�szer tartozott. A harckocsi leg�nys�ge 3 f� volt. A remek terepj�r� k�pess�get csak fokozta a 40 fokos lejt�m�sz� k�pess�g �s a 65 cm-es g�zl�m�lys�g. A l�pcs�m�sz� k�pess�ge 0,65 m. Ha figyelembe vessz�k hogy 4610 mm hossz�, 2000 mm sz�les, 1850 mm magas �s ehhez 6800 kg s�ly p�rosul akkor megfigyelhet� hogy az 1930-as �vek k�zep�n ez egy j�nak mondhat� k�nny� harckocsi volt (hogy mi�rt nem nagyon j� arra is kit�rek lejjebb..."-Compib�csi")

A harckocsi egyik �rdekess�ge a korm�nym�ve �s a m�dja ahogy korm�nyozt�k azt. Ugyanis az L-60-assal nem lehetett helyben megfordulni mint ahogy a harckocsikn�l szok�s. Hanem itt egy 8 m�ter �tm�r�j� k�rt kellett „le�rni” ahhoz hogy megforduljon. Ennek azaz oka hogy a harckocsit nem k�t botkorm�nnyal korm�nyozt�k hanem rendes korm�nyker�kkel (a botkorm�nyos verzi�kn�l ha megh�zod az egyik kart magad fel� akkor a karhoz tartoz� l�nctalp bef�kez�dik �s nem forog de a m�sik l�nctalp viszont igen �gy lehetett v�grehajtani a „sarkon fordul�st” vel�k).
Itt jelen esetben �gy m�k�d�tt a dolog hogy a korm�nyker�k �ll�s�t�l f�gg� m�rt�kben lelass�totta azt a l�nctalpat amelyik ir�nyba kanyarodni k�v�ntak vele. De teljes m�rt�kben nem lehetett le�ll�tani a l�nctalp forg�s�t. Ez�rt kellett az a 8 m�teres k�r a megfordul�shoz.
Sv�dorsz�gban az L-60-as t�pus Strv m 33 n�ven �llt hadrendbe. Az L-60-as Magyarorsz�gra nem a hagyom�nyos �ton ker�lt hogy a gy�rt� hozat egyet a tesztekre. Itt volt egy kis ker�l��t ami Ausztri�n kereszt�l vezetett. 1936 –ban a Landsverk gy�r egyik igazgat�ja Magyarorsz�gon j�rt mert bizony h�re ment hogy mi is szeretn�nk �n�ll� harckocsiz� alakulatokat l�trehozni. A n�metek kerek-perec elutas�tottak minden ilyen ir�ny� tapogat�z�st (ebben az id�ben m�g nekik is csak a Pz-I �s Pz-II t�pusok voltak hadrendben). Az olaszoknak nem volt a c�loknak megfelel� harckocsijuk ( a Fiat L6/40 �s a Fiat M11/39 tal�n a tervei ha megvoltak) �s az Angol tapogat�z�sok sem vezettek eredm�nyre. A Matilda kifejleszt�se ekkor m�r megindult az A-10 Mk.I Cruiser t�pusb�l a pr�ba p�ld�nyokat pedig csak 1937-ben kapja meg a Angol hadsereg...
A sz�ks�ges inform�l�d�s ut�n 1936. okt�ber 25.-�n a HM (Honv�delmi Miniszt�rium) a VKF (Vez�rkari F�n�ks�g) a Haditechnikai Int�zet valamint a M�VAG (Magyar Kir�lyi �llami Vas- Ac�l- �s G�pgy�rak) vezet�i el�tt tartott el�ad�son bemutatta a gy�r k�pvisel�je az elad�sra sz�nt harcj�rm�veket. Az el�ad�son ahol filmvet�t�s is volt 3 t�pust mutattak be. N�v szerint az L-60-as k�nny� harckocsit az L-62-t mint �nj�r� l�gv�delmi g�p�gy�t (Nimr�d el�dj�t) �s az L-185-�s p�nc�lg�pkocsit. A szak�rt�k el�sz�r az L-60-ast �t�lt�k olyannak hogy az esetleg alkalmas lehet a hadsereg ig�nyeinek a kiel�g�t�s�re. Az�rt meg�llapodtak a Sv�d gy�rral hogy a M�VAG saj�t k�lts�g�n kik�ld egy katonai bizotts�got hogy szem�lyesen is megszeml�lhess�k �s tanulm�nyozhass�k a kiszemelt t�pust. Miut�n a l�togat�s �s a t�pusban rejl� k�pess�geknek a megvizsg�l�sa megt�rt�nt d�nt�s sz�letett arr�l hogy a M�VAG v�s�roljon egy mintap�ld�nyt a hazai vizsg�latok elv�gz�s�hez. De el�tte hazai k�r�lm�nyek k�z�tt is kiszerett�k volna pr�b�lni a t�pust ez�rt k�rtek egy pr�bap�ld�nyt. Mivel a hat�rid� r�vids�ge miatt a Sv�d gy�r nem tudott pr�bap�ld�nyt biztos�tani ez�rt m�s megold�st keresett. Itt j�n el� a m�r fent eml�tett ausztriai kit�r�. Ugyanis Ausztria szint�n vett ebb�l a t�pusb�l p�r darabot (pontos sz�ma nem ismert), m�g a magyar �rdekl�d�s el�tt. Ennek ok�n innen �rkezett egy k�lcs�nj�rm� Magyarorsz�gra. Miut�n minden akad�ly elh�rult a hazai teszt el�l �gy az els� tesztsorozat id�pontj�t 1937. augusztus 17.-�re tett�k ahol a Honv�ds�g szakemberei is megjelentek. Ez a volt a tesz ahol a magyar V-4-es is tesztel�sre ker�lt p�rhuzamosan az L-60-assal egy�tt. Mozg�konys�g �s tereplek�zd�s tekintet�ben jobban teljes�tett az L-60 a V-4-gyel szemben. Viszont p�nc�lzat �s t�zer� tekintet�ben pedig a V-4 bizonyult jobbnak az L-60-n�l.

A szakemberek els� k�rben mindk�t t�pust hadrendbe �ll�t�sra alkalmasnak tal�lt�k. De mivel az anyagi lehet�s�gek korl�tozottak ez�rt csak az egyik t�pus rendszeres�t�se j�hetett sz�ba. Hogy d�nt�sre vigy�k a dolgot ez�rt rendeztek egy m�sodik tesztsorozatot is amit m�g abban az �vben lebonyol�tottak. Ennek az id�pontj�t 1937. okt�ber 21.-e �s november 28. k�z�tt tartottak meg a hajm�sk�ri �s az �rk�nyt�bori gyakorl�p�ly�n. A t�bb mint egy h�napos teszt sor�n az L-60-as 1750 km-t tett meg nagyon v�ltozatos terepen. A bizotts�g nagy meglepet�s�re mind a motor �s a t�bbi fontos alkatr�sz mint a fut�m� �s a v�lt� kifog�stalanul m�k�dtek a k�telez� �tvizsg�l�son nem kellett alkatr�szt cser�lni ezeken a pontokon. A mozg�konys�gra megint nem volt panasz mert egyes helyeken el�rte az 50 km/h sebess�get is ami nagy elismer�st v�ltott ki a bizotts�g tagjaib�l. A fegyverzetet j�nak �rt�kelt�k de javaslatot tettek arra hogy k�s�bb n�zzenek hozz� er�sebb f�fegyvert. Szerkezetileg kifog�ssal egyed�l a korm�nyz�ssal kapcsolatban �ltek. Tov�bb� r�mutattak a p�nc�lzat nem megfelel� vastags�g�ra. A csapatpr�b�k lez�rulta ut�n a Haditechnikai Int�zet �s a HM egy�ntet�en az L-60-ast jel�lte meg mint nyertes t�pust �s javasolt�k a megv�s�rl�s�t �s rendszeres�t�s�t a hadsereg r�sz�re. A V-4-es itt v�rzett el mert a fut�m�v�vel akadtak kisebb probl�m�k �s a tereplek�zd� k�pess�ge is alulmaradt az L-60-as�n�l. A mozg�konys�gi mutat�kban is rosszabbul teljes�tett a V-4-es mint az L-60-as. �gy teh�t a M�VAG m�g azon nyomban meg is vette az L-60-as gy�rt�si jog�t de m�r egy m�dos�tott toronnyal. Erre az�rt volt sz�ks�g hogy a r�di�t be lehessen �p�teni �s egy kicsivel t�bb helyet szerettek volna biztos�tani a szem�lyzet sz�m�ra toronyban.

38M Toldi I.

A torony h�ts� fel�t ny�jtott�k meg egy kicsivel �gy ott kapott helyet a r�di�. A megv�s�rolt L-60 gy�rt�si joggal �rkezett egy mintap�ld�ny is ami 1938 els� fel�ben meg�rkezett Magyarorsz�gra. Ezt a p�ld�nyt 1938 m�jus 3-�n bemutatt�k a szak�rt�i csoportnak. Ezzel a mintap�ld�nnyal is csin�ltak egy tesztsorozatot. A tesztre j�nius 23.-a �s 28.-a k�z�tt ker�lt sor. A teszt�tvonal �rintette Gy�r, Zirc, Veszpr�m, V�rpalota v�rosokat. Az ez alatt tapasztalt apr�bb hib�kat jegyz�k�nyvezt�k, de kitartottak az el�gtelen p�nc�lvastags�g mellett �s annak megvastag�t�s�ra tettek javaslatot a kritikus pontokon. Hogy megold�st tal�ljanak a jegyz�k�nyvben bejegyzett �szrev�telekre Sv�dorsz�gba k�ldt�k Bartholomeidesz S�ndor sz�zadost a Landsverk gy�rba. Siker�lt megegyezni abban, hogy a hegeszt�si varratokat a p�nc�ltesten �s a tornyon ink�bb csavaroz�ssal �s szegecsel�ssel v�lts�k ki. De mivel ez jelent�sen cs�sztatta volna a hadrendbe �ll�t�st v�g�l elvetett�k, mert �gy a gy�rt�si folyamatokban nagyfok� v�ltoz�s �llt volna be. A korm�nyker�k lecser�l�s�re f�kkaros megold�sra sajnos nem volt megoldhat� a sok �talak�t�s miatt. Viszont meg�llapodtak abban, hogy a torony tetej�re megfigyel� kupol�t helyeznek el az eredeti megold�s helyett. A fegyverzet k�rd�se m�r kem�nyebb di� volt. Ugyanis a 20 mm-es Medsen g�p�gy�hoz m�sfajta l�szer kellett, mint a 36M Danuvia neh�zpusk�hoz. Mellesleg a toronyba belepr�b�lt�k a neh�zpusk�t, ami majdnem j� volt bele. Az 5 l�szeres t�rral voltak csak gondok, mert nem maradt elegend� hely a t�r bet�lt�s�re. Ezt azzal orvosolt�k, hogy az 5 l�szeres t�rat 4 l�szeresre cser�lt�k. A g�ppusk�kn�l sem ment minden z�kken�mentesen, mert a hadvezet�s ragaszkodott a 8 mm-es 34/37M Gebauer g�ppusk�khoz. De mivel az m�reteiben elt�rt a Sv�dekn�l alkalmazott modellt�l ez�rt itt is v�ltoztatni kellett. Ha a g�ppusk�val nagyon lefel� akartak l�ni, akkor nem maradt elegend� hely, mert a 25 l�szeres t�r bele�tk�z�tt homlokp�nc�lba. Erre azt a megold�st tal�lt�k ki, hogy a t�r feletti r�szhez egy kis kupol�t szerkesztettek ahol a t�r szabadon mozoghatott a fegyverrel egy�tt.

A kupol�s megold�st kb. 80 darab Toldin�l haszn�lt�k. Harckocsir�di� ter�n a HTI nem ismert tr�f�t. Csak olyan megold�s j�hetett sz�ba ahol a r�di� a harckocsi szerves r�sze. Erre az R-5 t�pus� r�di�t tal�lt�k a legalkalmasabbnak. T�vbesz�l� m�dban 15 km volt a hat�t�vja. T�v�r� m�dban pedig 30 km. Az antenna a Toldi I.-n�l f�lk�r alak� szalagantenna volt, amit a torony h�tulj�n r�gz�tettek. Ezek ut�n elh�rult minden akad�ly, hogy a t�pust rendszeres�teni lehessen 38M Toldi I. (A-20) n�ven.

A Toldi torny�nak a teljes hossza 1730 mm, magass�ga a parancsnoki k�mlel�vel egy�tt 710 mm. A torony p�nc�lvastags�ga mindenhol 13 mm vastag. Csak a toronytet� lemeze 5 mm vastag. Viszont d�nt�tt lemezekb�l van kialak�tva a torony form�ja a d�l�ssz�g 75 fok. A torony mindk�t oldal�n volt egy-egy b�v�ny�l�s ami nem csak nyitott vagy z�rt �llapotban lehetett hanem egy k�ztes f�lig nyitott �ll�ban is lehetett. A b�v�ny�l�sok ajtaj�n, amik t�glalap alak�ak voltak kis figyel�ny�l�sok voltak v�gva. A torony forgat�sa fogaskerekes megold�s� volt, de nem egy �lland�, hanem k�t k�l�nb�z� sebess�g� mozg�ssal. Ha valamelyik oldalra kellett a tornyot forgatni arra volt j� a gyors forgat�s, c�lz�shoz pedig a lassabb mozgat�st haszn�lt�k. Ha b�rmi okn�l fogva nem m�k�d�tt volna a g�pi toronyforgat� rendszer akkor ezt ki lehetett kapcsolni �s k�zileg is lehetett forgatni a tornyot.

A f�fegyverzet a m�r eml�tett 36M Danuvia 20 mm-es neh�zpusk�b�l �llt. Ezt a fegyvert licence alapj�n gy�rtotta a Danuvia ugyanis az eredetit a n�met Rheinmetall c�g tervezte �s a sv�jci le�nyv�llalata a Solothurn gy�rtotta. A Magyar Kir�lyi Honv�ds�g pedig 1936-ban rendszeres�tette. Az els� mintap�ld�nyok 1936 m�jus�ban �rkeztek haz�nkba Ausztri�n kereszt�l. A fegyver t�mege k�zel 50 kg (a forr�sok k�l�nb�z� adatokat adnak meg).
A fegyver hossza szint�n forr�sonk�nt v�ltozik, 1600 mm-t�l eg�szen a 2200 mm-ig terjed. Ebb�l a cs�hossz k�r�lbel�l 925 mm. A fegyverhez k�tf�le l�szert alkalmaztak. Az egyik a p�nc�lt�r�, aminek a kezd�sebess�ge 850 m/s a m�sik a repesz-rombol� ahol ez az �rt�k 762 m/s. Nagy el�nye hogy kicsi a sz�r�sa �s nem tartozott a bonyolult m�k�d�s�ek k�z�. A h�vely lakkozott vash�vely. Eredetileg 5 �s 10 l�szeres t�rral gy�rtott�k. A Toldi I-ben 208 darab l�szer volt a javadalmaz�s.

A Toldiban a motor h�tul helyezkedett el. Ez megegyezett azzal a t�pussal, amit az L-60-as is haszn�lt. Ugyanaz a V-8-as motor, aminek a henger�rtartalma 7913 cm3. A teljes�tm�nye 160 Le. A teljes�tm�nyhez tartoz� fordulatsz�m 2700 ford./perc. A motorhoz megfelel� h�t�s�hez 60 liter h�t�folyad�k kellett. A kever�kk�pz�s ar�nya 1:5,2. (a mai aut�kn�l ez az ar�ny benzinesn�l 1:9-11) A motor pontos t�pusa B�ssing NAG type L8 V36 TR.
A motor 4 �tem� �s benzines hajt�anyag�. Az �zemanyagtart�lyokba 253 liter benzin f�rt el �s ezt 3 tart�lyba osztott�k el. A v�lt� k�zi kapcsol�s� 5 el�re �s 1 h�tra fokozattal. Ennyi �zemanyaggal kb. 200 km megt�tel�re volt k�pes. A motor fajlagos teljes�tm�nye 18,2 Le/t.
Ezekkel a teljes�tm�ny adatokkal a Toldi 50 km/h v�gsebess�gre volt k�pes. A Toldi fut�m�v�t mindk�t oldalon el�l 1-1, 775 mm �tm�r�j� kett�s l�nchajt� ker�k, h�tul 1-1, 625 mm �tm�r�j� l�ncfesz�t� �s vezet� ker�k, k�z�tt�k 4-4, 600 mm �tm�r�j� gumiperemes iker-fut�g�rg�, �s 2-2, l�nct�maszt� g�rg�, amik 200 mm �tm�r�j�ek alkott�k. A l�nctalp 125 db l�nctagb�l �llt �s 285x65 mm volt a m�ret�k. Ha figyelembe vessz�k a Toldi I-nek a 8500 kg-os s�ly�t �s a fut�m� adotts�gait, akkor fajlagos talajnyom�snak egy 0,5 kp/cm2 adatot kapunk, ami nagyon impoz�ns �rt�k. A p�nc�ltekn� 3650 mm hossz� �s a tekn� feneke 6 mm vastag. Ehhez csatlakozik egy 45 fokos lemez ez a tekn� frontlemeze �s szint�n 13 mm vastag. H�tul a tekn� farlemeze 7 mm vastag �s 60 fokos a d�l�ssz�ge. A tekn� oldallemezei 75 fokban csatlakozik a fen�khez a lemezek vastags�ga szint�n 13 mm. A p�nc�ltest homloklemeze 70 fokos d�l�ssz�g� �s 13 mm vastags�g� volt. A test oldallemezei szint�n 70 fokban d�nt�tt befel� a vastags�ga itt is 13 mm. A lemezeket hegeszt�ssel r�gz�tett�k egym�shoz.

A p�nc�ltest hossza 4440 mm. Miut�n 1938 okt�ber�ben rendszeres�t�sre ker�lt a Toldi megkezd�dtek a t�rgyal�sok a gy�rt�sr�l. A darabonk�nti v�tel�rr�l ment egy kis ideig a vita, de azt�n 110.000 peng�ben �llapodtak meg a felek. A gy�rt�st a M�VAG �s a Ganz v�gezte. Az els� rendel�s mindk�t gy�rt�l 40-40 darabr�l sz�lt, amit m�sf�l �ven bel�l teljes�teni kellett. A megrendel�st a k�t gy�r 1939. febru�r 17.-�n visszaigazolta. Hogy a terv tarthat� legyen ez�rt sok komponens k�lf�ldr�l �rkezett. Ilyen volt a motor, a sebess�gv�lt�, a fut�m� egyes elemei �s az optikai eszk�z�k. Ezek a r�szegys�gek Sv�dorsz�gb�l �s N�metorsz�gb�l �rkeztek. De mivel kit�rt a vil�gh�bor� ez�rt csak lassan �s vontatott temp�ban �rkeztek meg a megrendelt eszk�z�k a magyar gy�rakba. A k�lf�ldi besz�ll�t�k jelent�s k�s�sei miatt az els� 2 darabot csak 1940. �prilis 13.-�n tudt�k �tadni a K�zponti �tviteli Bizotts�g (K�B) munkat�rsainak. Ezeket a H -301 �s H-302 rendsz�mmal l�tt�k el. A t�bbinek a rendsz�ma H- 381-ig. Az 50. darabot 1940 szeptember�ben adt�k �t. Az �tadott Toldik fele visszaker�lt a gy�rba a gyenge n�met fut�m� alkatr�szek miatt, amiket k�s�bb magyar gy�rt�s�akra kellett lecser�lni. A Ganz gy�r 1941 febru�rj�ban tudta az utols� darabot �tadni a M�VAG csak 1941 m�rcius�ban. A program �gy f�l �ves k�s�ssel teljes�lt. M�g ebben az �vben megrendelte a HM a m�sodik sz�ri�t, ami m�r 110 darabr�l sz�lt. A M�VAG 42 darab, m�g a Ganz 68 darab legy�rt�s�ra kapott szerz�d�st. Hogy felgyors�ts�k a gy�rt�s �tem�t megv�s�rolt�k a B�ssing NAG motor r�szleges gy�rt�si jog�t �s a fut�m� alkatr�szek is hazai gy�rakban k�sz�ltek.

A j�rm� harct�ri alkalmaz�s�r�l sajnos nagyon kev�s az inform�ci�. Az 1941.-es D�lvid�ki hadj�ratban val� r�szv�t�k is k�ts�ges mert az els� p�ld�nyokat csak 1941 �prilis 13-�n adt�k �t a K�B szakembereinek. A magyar csapatok �prilis 11-�n lend�ltek t�mad�sba amit a 3. hadseregbe fogtak �ssze. �ll�t�lag J�ny Guszt�v eml�t�st tesz r�la hogy a Toldik nem alkalmasak komoly harcfeladatokra (ha ez igaz). M�g azt sem tudtam kider�teni hogy a 2.magyar hadsereg �llom�ny�ban melyik alakulatn�l harcolt �s mennyi �s hol. Felder�t�sre �s fut�rfeladatok ell�t�s�ra megfelel�. Az �ltal�nos szeml�let szerint a gyenge p�nc�lzat �s a fegyverzet nem tette lehet�v� hogy a szovjet k�zepes �s neh�z harckocsikkal felvegye a versenyt.Viszont a szovjet k�nny� harckocsikkal (BT-5-7;T-40-60-70) egyen�rt�k� volt. Hogy mennyivel tal�lkozott �s melyikkel arr�l nincs inf�.

Compib�csi: Nekem az a v�lem�nyem hogy a Toldi I. semmivel sem volt rosszabb, mint a n�met Panzer II.-es (Sd.Kfz.121). Ez a korai v�ltozataira maxim�lisan igaz (A-E sz�ria) Ha �sszehasonl�tjuk az adataikat akkor l�that� lesz hogy sok adat k�zel azonos vagy kis m�rt�k� az elt�r�s. Ez att�l f�ggetlen hogy a Panzer II.-es hamarabb �llt szolg�latba mint a Toldi I.-es.

Erre a linkre kattintva megtekinthettek egy vide�t amiben egy hadgyakorlat sor�n Toldikat l�thatunk:
http://www.youtube.com/watch?v=ZliN5On0V_0&bpctr=1363611103

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.