Az LK-II k�nny� harckocsi

Az LK-II harckocsi el�dje az LK-I volt. Ennek a fejleszt�si munk�latai  Joseph Vollmer  vezet�s�vel folytak. Az �j harckocsi t�pus fejleszt�s�t az indokolta hogy  nem volt egy k�nny� �s mozg�kony harckocsi a cs�sz�ri n�met hadseregnek.  Az LK-I (Leichter Kampfwagen - k�nny� harckocsi) az angol Whippet figyelembev�tel�vel lett kifejlesztve. A k�t t�pus k�z�tt sok a hasonl�s�g. Ilyenek a test kialak�t�sa a torony elrendez�se,a motor �s a v�lt� elhelyez�se, illetve a l�nctalp is. 1917 k�zep�re a protot�pus elk�sz�lt. Egy kisebb tesztsorozat ut�n elrendelt�k a sorozatgy�rt�s�t de ez m�r nem val�sult meg pedig 800 db legy�rt�s�t tervezt�k.

A fegyverzet�t egy darab 7,92 mm-es g�ppuska vagy egy 57mm-es �gy� alkotta.  A torony merev kialak�t�s� oldalir�nyba nem  forgathat�. Az el�rehalad�sr�l egy 60 Le-s motor gondoskodott mellyel 15 km/h el�r�s�re volt k�pes. Mozg�konys�ga kimagasl� volt a kor harckocsijai k�z�tt. 

Mivel a n�met hadvezet�s felismerte a harckocsik fontoss�g�t �s lett volna m�g mit jav�tani ezen a t�puson ez�rt a tov�bbfejleszt�s mellett d�nt�ttek. �gy j�tt l�tre az LK-II harckocsi. A harckocsinak traktorszer� fel�p�t�se van amit a szabadonfut� l�nctalpak fognak k�zre. Az LK-I-hez k�pest v�ltoztattak a fut�m�v�n, �ttervezt�k az elej�t, finom�tottak a p�nc�lzaton. Az LK-II els� p�ld�nya 1918. j�nius 13.-ra k�sz�lt el. Eredetileg 580db-ot rendeltek bel�le de a h�bor� v�ge miatt �s a t�lterhelt n�met ipari kapacit�s miatt nem ker�lt sor a gy�rt�s�ra. 1db �gy�s  protot�pus biztos hogy k�sz�lt sorsa nem ismert. 

A g�ppusk�s v�ltozatr�l l�t�r�l nincs megb�zhat� inform�ci�. A tornyot �ttervezt�k �s megoldott�k a forgat�s�t is (a francia FT-17-nek volt el�sz�r forg�tornya). A motor mindk�t t�pusban megegyezett ami egy Daimler-Benz 4 hengeres 4 �tem� benzinmotor volt. A motor a harckocsi orr r�sz�ben tal�lhat�. Teljes�tm�nye 55-65 l�er� k�z�tt volt.  A p�nc�ltest  kazamata" kialak�t�s� volt a 3 f�s szem�lyzet a h�ts� harmadban lett elhelyezve. A p�nc�lzat vastags�ga szemb�l 14 mm,oldalt 8 mm vastag volt. A felf�ggeszt�s rug�zatlan kialak�t�s�. A fegyverzet az �gy�s v�ltozatn�l egy 37 mm-es Krupp �gy� vagy 57mm-es zs�km�nyolt orosz Sokol �gy�. Egy g�ppuska is tartozott a fegyverzethez de ez nem fix be�p�t�s� volt hanem a j�rm� b�rmely oldal�ra vagy a toronyba is elhelyezhet� volt. A k�t g�ppusk�s v�ltozatn�l 2 db MG 08-as t�pus�t haszn�ltak. A sebess�ge 15-16 km/h volt hat�t�vols�ga pedig 65-75 km k�z�tt v�ltozott. 

A h�bor� ut�n nem sokkal a sv�d korm�ny megvette a terveket 100.000 sv�d koron��rt �s a f�lk�sz harckocsikat aminek sz�ma 6-10 db k�z�tt v�ltozik ut�na m�r �k maguk szerelt�k �ssze. Joseph Vollmer pedig a sv�d Landsverk �zem m�rn�ke lett. A sv�dek rendszeres�tett�k a harckocsit Stridsvagn m/21 n�ven.

Sz�mos fejleszt�st �s m�dos�t�st hajtottak v�gre rajta mint p�ld�ul m�sik motor, f�nysz�r�k felszerel�se, m�dos�tott kipufog�, t�rol� rekeszek kialak�t�sa, �s t�zolt� k�sz�l�k.  

A fegyverzet ter�n annyi v�ltoz�s t�rt�nt hogy a sv�dek nem az �gy�s hanem a g�ppusk�s v�ltozatot favoriz�lt�k. Ez�rt �k 2db 6,5 mm-es m/14 t�pus� hazai gy�rt�s� g�ppusk�kat szereltek be. 1929-ben Scania-Vabis motort szereltek bele �s 37 mm-es �gy�t  kapott n�h�ny darab.  Ennek a t�pusjele Stridsvagn m/21–29 lett. Az egyiket maga Heinz Guderian is vezette 1929-es sv�d l�togat�sa alkalm�val. 

Haz�nkba 1920 tavasz�n el�sz�r 2 db �rkezett kipr�b�l�sra majd ut�na tov�bbi 12 db. Ezek a legnagyobb titokban usz�lyon gabona al� rejtve �rkeztek meg sz�tszedett �llapotban  fegyverzet n�lk�l. A pap�rjai szerint mez�gazdas�gi vontat�k�nt. Az Antant Ellen�rz� Bizotts�ga 1927-es t�voz�s�ig az �sszes harcj�rm�vet k�l�nb�z� rejtekhelyeken t�rolt�k. A bizotts�g t�voz�sa ut�n 1928-ban a sz�tszerelt alkatr�szekb�l v�g�l 6 db-ot m�k�d�k�pes  �llapotba hoztak.  Ezt a 6 db-ot 1930-ban szint�n a RUISK (Rend�r-�jonciskola) kapta meg oktat�-gyakorl� c�lra.

A 6 tankb�l 5 gyakorl� �s 1 oktat� p�ld�ny volt. Itt alakult meg 1930-ban Bernola K�roly vezet�s�vel a harckocsi aloszt�ly.  Mivel nem volt fegyverzete ez�rt ideiglenes jelleggel 1 db 7/12M Schwarzlose g�ppusk�val szerelt�k fel �ket.

A nyilv�ntart�si sz�mok ezek voltak: V-12; V-14; V-11; V-7; V-6; V-3; A fellelhet� adatok szerint a 6-b�l 2-be az eredeti Benz motor volt a t�bbibe NAG t�pus ker�lt. Mivel az 1930-as �vek elej�re a t�pus elavultt� v�lt ez�rt a Fiat B 3000 harckocsik meg�rkez�se ut�n 1931-t�l fokozatosan kivont�k �ket  a szolg�latb�l. 

1933-ra az �sszes LK-II elt�nt a RUISK �llom�ny�b�l �s �cskavas telepre ker�ltek. 1933 ut�n l�kis�rletekn�l c�lt�rgyk�nt haszn�lt�k �ket. 1939-ben �rk�nyt�borban egy f�szerben elrejtve m�g tal�ltak egy �sszeszerelt �llapotban l�v�  LK-II-t de mivel m�r r�g nem volt  nyilv�ntartva a harckocsi ez�rt ezt is sz�tbontott�k �s eladt�k �cskavas�ron. 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.