Hetzer P�nc�lvad�sz (Jagdpanzer 38 (t), Sd.Kfz. 138/2)

A Hetzer kifejleszt�s�nek a t�rt�nete 1943-ra ny�lik vissza. Ezekben az id�kben Heinz Guderian a p�nc�loscsapatok f�fel�gyel�je volt, �s f�radhatatlanul azon dolgozott, hogy a n�met csapatok min�l jobb �s t�bb harckocsit kapjanak. A harckocsik mellett felismert�k a p�nc�lvad�szok jelent�s�g�t, �s erre a ter�letre is nagy figyelmet kezdtek el ford�tani. Ennek egyik f� oka, hogy a Szovjetuni�, �s az Egyes�lt �llamok sokkal t�bb p�nc�lost tudott legy�rtani, mint N�metorsz�g. �gy r�videsen a harckocsik t�ls�lyba ker�ltek minden fronton, viszont a n�meteknek nem volt elegend�, hogy kiegyenl�ts�k a h�tr�nyt. Nem utols� sorban a p�nc�lvad�szokat kisebb k�lts�ggel �s kevesebb id� alatt el� tudt�k �ll�tani, mint a hasonl� kateg�ri�j� harckocsikat. A p�nc�lvad�sz program egyik sikeres eleme a Hetzer lett, ami rohamtemp�ban lett kifejlesztve. Guderian 1943 m�rcius�ban egy olyan p�nc�lvad�szt k�rt, amivel le lehetett v�ltani a nyitott kivitel� Marder I. �s II. p�nc�lvad�szokat. Tov�bbi kik�t�s volt, hogy a test hossza nem haladta meg az 5 m�tert, �s olyan alv�zra �p�ts�k, ami gy�rt�sban volt. Ezzel jelent�sen fel lehetett gyors�tani a fejleszt�st, mivel egyszer�bb �s gyorsabb egy m�r megl�v� alv�zat �talak�tani, mint egy teljesen ujjat tervezni. A ler�vid�lt fejleszt�si id�nek k�sz�nhet�en a tervekkel 1943. december 17.-re elk�sz�ltek, aminek az 555-�s v�ltozat nevet adt�k. Miut�n a N�met Fegyverkez�si Miniszt�rium a terveket alaposan �ttekintette �s elfogadta, elkezd�dhetett a m�retar�nyos famodell �p�t�se. A famodell �p�t�se rendk�v�l j� temp�ban haladt, �gy fordulhatott el�, hogy 1944. janu�r 24.-�n m�r a v�gleges megtekinthet� �llapotban volt. A fa makett v�gleges�t�se ut�n r�gt�n elkezd�dhetett az els� h�rom darabnak az el��ll�t�sa. A protot�pusokat siker�lt 1944 m�rcius�ban lesz�ll�tani az ilyenkor k�telez� tesztek elv�gz�s�re. Am�g a tesztek zajlottak a kijel�lt gy�rak elkezdt�k a felk�sz�l�st a sorozatgy�rt�sra. 1944. �prilis 20.-�n Hitler �s a legfels�bb n�met vezet�s is megtekintette Kelet-Poroszorsz�gban a gy�rt�sra el�k�sz�tett v�ltozatot. Az al�bbi t�bl�zat a gy�rt�si sz�mokat mutatja: (a t�bl�zatot k�tszer ellen�riztem, nincs benne el�r�s)

A Hetzernek is t�bb v�ltozata l�tezett, �sszesen 7 f�le. N�gyr�l szeretn�k egy kicsit b�vebben is foglalkozni, mert ennyir�l van hiteles inform�ci�m. Az els� a l�ngsz�r�s v�ltozat, ahol a l�veg hely�re a 14 mm-es Flammenwerfer 41 t�pus� l�ngsz�r�t �p�tett�k be. A gy�l�kony elegy befogad�s�ra alkalmas tart�ly t�rfogata 700 liter, ami 87,5 m�sodperc alatt kifogyaszthat�. Ez a mennyis�g 24 „l�v�sre” elegend�. 1 „l�v�s” a l�ngsz�r�val 3,6 m�sodpercig tartott �s 29 liter folyad�kot haszn�lt fel, ami a leveg�vel �rintkezve lobbant be. A l�ngcs�va hat�t�vols�ga 50-60 m�ter k�z�tt volt. K�ls�re ugyan�gy n�zett ki, mint az �gy�s Hetzer csak az �gy�cs� helyett a 14 mm-es l�ngsz�r� v�kony �s r�vid cs�ve mutatta a v�ltoz�st. A BMM 1944 december�ben 20 darabot �p�tett bel�le, �s az ardenneki offenz�v�ban m�r r�szt vettek. Az egyik mag�ra hagyott p�ld�nyr�l m�g f�nyk�p is k�sz�lt. Az �talak�t�s egy kis s�lymegtakar�t�st is eredm�nyezett, mert 500 kg-mal k�nnyebb volt, mint az �gy�s Hetzer. A k�vetkez� v�ltozat a jav�t�-ment� v�ltozat a Bergepanzer 38 (t) Hetzer. Az 573-as sz�m� v�ltozatb�l �sszesen 106 darab �p�lt a BMM gy�raiban, �s tov�bbi 64 darabot s�r�lt �gy�s Hetzerekb�l alak�tottak �t. �gy �sszesen 170 darab k�sz�lt el bel�le. Enn�l a v�ltozatn�l az �gy� �s a l�vegpajzs is hi�nyzik, �gy a 60 fokban d�nt�tt 60 mm-es frontlemez egys�ges k�pet mutat. A 14,5 tonn�s t�meg�vel, j�val k�nnyebb, mint az �gy�s v�ltozat, ami a sebess�g�n �s a hat�t�von megmutatkozott. P�nc�lzat�t tekintve egy kiv�tel�vel mindenhol ugyanannyi, mint az alapv�ltozatn�l. Ugyanis a jav�t�-ment� v�ltozat fel�lr�l nyitott volt, csak egy ponyv�val lehetett a tetej�t lefedni. A FuG 5-�s r�di�ja v�gett, b�rmikor h�vhat� volt. Az els� p�ld�nyokat 1944 nyar�t�l kezdt�k el el��ll�tani, �s az �v v�g�ig az �sszes elk�sz�lt. A sebess�ge 45 km/h-ra a hat�t�v pedig 190-200 km-re n�tt. A fegyverzet 1 darab MG34-es 7,92 mm-es g�ppusk�ban mer�lt ki. itt is 4 f�s volt a szem�lyzet, amib�l 2-3 f� a sz�ks�ges munk�latokkal tudott foglalkozni. Az elej�re fel lehetett szerelni cs�rl�t, de ak�r tol�lapot is.

Egy l�veg elk�sz�t�si ideje 1500 munka�r�t ig�nyelt, 12000 Birodalmi M�rk�ba ker�lt. A t�zgyorsas�ga 7-8 l�v�s volt percenk�nt, a cs�farn�l pedig f�gg�leges �kz�rat alkalmaztak. A l�veghez 3 f�le gr�n�tot rendszeres�tettek. Az els� az alapl�ved�k a PzGr. 39/42-es, aminek a hossza 893 mm, de ebb�l a h�vely� 640 mm. A l�ved�k t�mege 14,3 kg, ebb�l a robban�fej� 6,8 kg. A l�ved�k kezd�sebess�ge 925 m/s. A p�nc�l�t�t�si t�bl�zat j�l mutatja a l�veg hasznoss�g�t: (30 fokos becsap�d�s mellett)

A m�sodik l�ved�k a Volfr�m magvas PzGr. 40/42-es, ami hacsak p�r centivel de r�videbb volt az alapl�ved�kn�l. Ennek a hossza 875 mm, ahol a h�vely szint�n 640 mm-t tett ki. A t�meg ebben az esetben is kevesebb m�gpedig 11,5 kg, a robban�fej is kisebb t�meg� az 4,75 kg volt. A kezd�sebess�g viszont sokkal nagyobb volt sz�m szerint 1125 m/s. A p�nc�l�t�t�si t�bl�zatban �szrevehet� az �t�t�s javul�sa: (30 fokos becsap�d�s mellett)

A harmadik l�ved�k a repesz-rombol�, ami nem tartalmazott srapnelt. Mag�t a l�ved�k fej�t ami egy kicsit kerekded volt �nt�ssel k�sz�tett�k, �s ez volt az ami a repeszeket k�pezte becsap�d�skor. Ez a l�ved�k volt a leghosszabb a maga 929 mm-es hossz�val. A h�vely itt is 640 mm volt. A t�mege egy kicsivel kevesebb a Volfr�mos�n�l, mert csak 11,1 kg volt a s�lya. Ebb�l a t�megb�l a robban�fej 5,75 kg. A l�ved�k kezd�sebess�ge a legkisebb a maga 700 m/s-os sebess�g�vel. 

Ez a kis t�bl�zat azokat a v�ltozatokat mutatja be ami szorosan k�thet� a Hetzerhez:

A Hetzerhez a Praga c�g �ltal gy�rtott er�forr�st alkalmazt�k, Praga EPA AC 2 n�ven. A Praga v�llalat 1929-ben beolvadt a szint�n pr�gai sz�khely� CKD (�eskomoravsk� Kolben-Dan�k) gy�rba, ami 1927-ben j�tt l�tre 2 kisebb gy�r (Breitfeld-Dan�k �s a �eskomoravsk�-Kolben) egyes�l�s�vel. A meghajt�st egy soros 6 hengeres, 4 �tem� �s benzin�zem� aggreg�t biztos�totta. A motor henger�rtartalma 7754 cm3, a furata 110 mm-es a l�kete 136 mm-es. Ezt a motort a c�g nem saj�t er�forr�saib�l fejlesztette ki, hanem a Sv�d Scania gy�rt�l vett�k meg a licencet. A motor teljes�tm�nye 160 Le, amit 2800 ford./percen adott le. Ennek a motornak van t�bb kisebb teljes�tm�ny� v�ltozata is. Ilyen volt a 125 Le-s Praga EPA, a 140 Le-s Praga EPA 2, �s a 150 Le-s Praga EPA AC. Ezekn�l a motorokn�l a henger�rtartalomhoz nem ny�ltak, mindig csak az el�rhet� fordulatsz�mon v�ltoztattak. A 125 Le-s Praga EPA 2200 ford./perc, a 140 Le-s Praga EPA 2 2500 ford./perc, a 150 Le-s Praga EPA AC 2600 ford./perc.  A motor a Hetzerben h�tul �s hossz�ban lett elhelyezve. �rdekes, hogy t�bb neves kiadv�nyban is elt�r� adatokat tal�ltam a motorral kapcsolatban. Az �zemanyag ell�t�sr�l 2 darab Solex t�pus� karbur�tor gondoskodik, ez a k�t karbur�tor szinkronban m�k�dnek egym�ssal, egy �sszek�t� p�lca seg�ts�g�vel. A motor h�t�s�r�l 1 darab h�t�radi�torral �s 50 liter h�t�folyad�kkal gondoskodtak. A motor fel�p�t�s�t tekintve OHV rendszer� �s 24 liter az olajsz�ks�glete (fel�l szelepelt �s alul vez�relt, ezeket a motorokat szokt�k nyom�rudasnak is nevezni). A motor fajlagos teljes�tm�nye 10 Le/t, nagyobb teljes�tm�ny� motor be�p�t�s�re a hely sz�k�ss�ge �s a r�vid id� miatt nem volt lehet�s�g. Az �nind�t�t a Bosch v�llalat sz�ll�totta, ugyan�gy ahogy az �ramell�t�s�rt felel�s dinam�t. Az elektromos rendszer 12 V-os kialak�t�s�. Az �zemanyagtart�ly t�rfogata 320 liter, ami a 170-180 literes �tlagfogyaszt�s mellett �ton 180 km-re el�g. Terepen enn�l sokkal rosszabb volt a helyzet, mert a 320 literrel a 250 literes �tlagfogyaszt�s csak 125 km-re volt el�g. A fajlagos talajnyom�s a sz�lesebb l�nctalpak miatt 0,76 kg/cm2, de ezt csak 1 kiadv�nyban v�ltem felfedezni. A maxim�lisan el�rhet� sebess�g 40-42 km/h �ton, terepen m�r csak 26 km/h a v�gsebess�ge. A v�lt� 5+1 fokozat�, k�zi kapcsol�s�, ami megint egy licenc szerz�d�s eredm�nyek�nt ker�lt Csehszlov�ki�ba. A v�lt�nak az olajig�nye 7,75 liter. A bolyg�m�ves kialak�t�s� v�lt� eredetileg angol gy�rtm�ny, a megv�s�rl�sa ut�n a Praga-Wilson nevet kapta. Mivel el�l tal�lhat� a l�nchajt� ker�k, ez�rt kard�ntengelyek seg�ts�g�vel jut el a mozg�shoz sz�ks�ges energia a differenci�lm�be �s a fogasker�kh�zba, a differenci�lm�nek 3 liter olajra van sz�ks�ge. Ez a v�lt� a Hetzer el�tt m�r k�t m�sik harckocsiban is megtal�lhat�. Az egyik az LT vz. 35 vagy m�s n�ven Panzer 35 (t), a m�sik pedig a Panzer 38 (t). Mivel ehhez a v�lt�hoz volt m�r haszn�lhat� motor is, ez�rt k�zenfekv� volt, hogy n�h�ny m�dos�t�st v�grehajtva alkalmass� tett�k a v�lt�t arra, hogy a Hetzer ig�nyeinek megfeleljen. A kuplungon is v�ltoztatni kellett, de az eredeti 1 t�rcs�s kuplung a Hetzerben is megmaradt. A kipufog�cs�vet a motorv�d� lemezen �t vezett�k ki, �s a kipufog�dobot a motorv�d� lemez �s a farlemez tal�lkoz�s�n�l keresztbe helyezt�k el.

A fut�m� �s a j�r�szerkezet egy j�l kital�lt �s megb�zhat� konstrukci� volt, amit eg�szen a h�bor� v�g�ig gy�rtottak. A leng�scsillap�t�sr�l oldalank�nt 2-2 lapr�g� k�teg gondoskodott, ami mind a 4 fut�g�rg�h�z csatlakozott. Mindegyik laprug� k�teg 9 lapb�l �llt, amit k�z�pen egy �sszefog� p�nt r�gz�tett egym�shoz. Maga a l�nctalp alap esetben 96 tagb�l, de feszess�gt�l f�gg�en 94-98 tagb�l �llt. Egy l�nctag 104 mm hossz� �s 350 mm sz�les, �s csapszegekkel kapcsol�dnak egym�shoz. A l�nc felfekv�si hossz�ra is t�bb, de elt�r� adatot tal�ltam. Csak abban van egyez�s, hogy a felfekv�si hosszat 2690 �s 3020 mm k�z� teszik, a k�t l�nctalp k�z�tti t�vols�g, amit nyomt�vnak is h�vnak 2123 mm. El�l tal�lhat� meg a l�ncvezet� g�rg�, ami 19 fogas �s 600 mm �tm�r�j�. H�tul a kisebb l�nct�maszt� g�rg�, ami 525 mm �tm�r�j�. E k�t g�rg� k�z�tt a 4 darab szembet�n�en nagy 775 mm �tm�r�j� fut�g�rg�. Ezeknek a fut�g�rg�knek a fel�lete gumiperemes, �s a nagy �tm�r� garant�lja, hogy a s�r nem ragad a g�rg�k k�z�. Fel�l 3 darab 225 mm �tm�r�j� szint�n gumiperemes l�nc t�maszt�g�rg�t l�thatunk. Az egyik t�maszt�g�rg� az els� �s m�sodik fut�g�rg� felett, m�g a m�sodik t�maszt�g�rg� a m�sodik �s harmadik fut�g�rg� k�z� ker�lt. A harmadik �s negyedik fut�g�rg� felett volt a harmadik t�maszt�g�rg�. Ezt a fut�m� �s j�r�szerkezet kialak�t�st ezel�tt a Panzer 38 (t)-n�l haszn�lt�k. A legkisebb fordul�si sug�r 4,54 m�ter. 

A p�nc�lvad�sz hossza cs� n�lk�l 4870 mm, m�g cs�vel 6270 mm. Sz�less�ge 2630 mm, ami csak 200 mm-rel kevesebb, mint a Pz IV.-�. A teljes magass�ga viszont majdnem egyezik a Kampfpanzer Maus test�nek a magass�g�val. A Kampfpanzer Mausnak 2130 mm magas a teste, m�g a Hetzernek 30 mm-rel kevesebb, 2100 mm. A p�nc�lvad�sznak a fen�klemeze 10 mm vastag �s teljesen v�zszintes. Ez a vastags�g a f�ldbe �sott gyalogs�gi akn�k ellen m�g v�delmet ny�jt, de a harckocsi akn�knak m�r nem �ll ellent. A tekn�h�z csatlakozik a haslemez, ami 40 fokban van d�ntve 60 mm vastags�g�. A j�l megv�lasztott d�nt�snek k�sz�nhet�en az ekvivalens vastags�ga el�ri a 79 mm-t.  A haslemezhez kapcsol�dik a 60 fokban d�nt�tt frontlemez, ami szint�n 60 mm vastags�g�. Itt m�g optim�lisabb a d�nt�s sz�ge, ez�rt az ekvivalens vastags�g m�r 120 mm. A tet�lemez �rdekes m�don v�konyabb, mint a tekn�p�nc�l. Ugyanis a tet�lemez csak 8 mm vastag, ami a repeszek �s a k�nny� gyalogs�gi fegyverek t�ze ellen v�d. A motorv�d� p�nc�llemez 8 mm vastags�g� �s 70 fokos d�l�ssz�g�. Ez a d�nt�s rendk�v�l nagy plusz vastags�got biztos�t, mert �gy az ekvivalens vastags�g m�r 24 mm-es. A p�nc�lvad�sz farlemeze 20 mm vastags�g� �s 15 fokban van bed�ntve. Ez a d�nt�s szinte alig n�veli a p�nc�lvastags�got, az ekvivalens vastags�g csak 20,8 mm-re n�. A Hetzer oldal�t v�d� p�nc�lzatot h�rom r�szre kell bontani. Az els� a l�nctalp m�g�tt tal�lhat� lemez, ami 20 mm vastag �s 15 fokban van d�ntve. Ez a kialak�t�s a legminim�lisabban n�veli csak a vastags�got. Az ekvivalens vastags�g, ahogy a farlemezn�l is, �gy itt is 20,8 mm-re n�vekszik. A m�sodik a k�zd�t�r oldallemeze, ami 40 fokban van d�ntve �s 20 mm vastags�g�. A d�nt�s seg�ts�g�vel az ekvivalens vastags�g 27 mm-re n�tt. A harmadik a l�nctalp fels� r�sz�t �s a fut�g�rg�t a k�zep�ig v�d� 5 mm vastags�g� k�t�nyez�s. A p�nc�lvad�sznak a hasmagass�ga 50 mm-rel kevesebb, mint a Pz. 38 (t)-nek, mely t�pust�l sz�rmazik az alv�z. A Pz. 38 (t)-nek 400 mm a hasmagass�ga, m�g a Hetzernek csak 350 mm. Az els� terepsz�g 35 fokos, ami l�tfontoss�g� ahhoz, hogy a terepakad�lyokat min�l k�nnyebben le tudja k�zdeni. A h�ts� terepsz�g egy picivel kevesebb az csak 30 fokos. Az oldalstabilit�si �rt�ke 40 fok, ami seg�t abban, hogy nehezen boruljon fel. Az �rok�thidal� k�pess�ge 1,3 m, ami a l�v�sz�rkok jelent�s r�sz�nek a lek�zd�s�re elegend� volt. A g�zl�m�lys�ge 90 cm, ami megint egy nagyon j� �rt�k a magass�g�hoz k�pest. A l�pcs�m�sz� k�pess�ge 0,65 m, a lejt�m�sz� k�pess�ge 25 fok (az UAZ-469-nek p�ld�ul 30 fokos). Fontosnak tartom megeml�teni, hogy a front p�nc�lzathoz az E22 jel� �tv�z�tt ac�lt haszn�lt�k fel. Ennek az anyagnak a kem�nys�ge 265-309 Brinell (szil�rd anyagok kem�nys�gvizsg�lat�ra 1904-ben a sv�d Brinell m�rn�k �ltal kidolgozott elj�r�s) k�z�tti. Az oldalp�nc�l �s a farlemez SM (Siemens-Marteneit) ac�lb�l k�sz�lt, aminek 220-265 Brinell k�z�tt van a kem�nys�ge. �sszegz�sk�ppen �lljon itt az al�bbi t�bl�zatban a p�nc�lvastags�gok a d�l�ssz�gek f�ggv�ny�ben:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.