Panzer IV. Ausf. F1 Harckocsi (Sd. Kfz 161)

Mag�nak a Panzer IV.-nek a kifejleszt�se az 1934-es �vekig vezethet� vissza. A n�met hadsereg fegyver�gyi hivatala egy megbesz�l�st h�vott �ssze 1934. janu�r 11.-�n t�bbek k�z�tt L�tz t�bornok �s Guderian t�bornok r�szv�tel�vel. Ezen a megbesz�l�sen megegyez�s sz�letett arr�l, hogy ki kell fejleszteni a k�nny� harckocsik mell� t�bb k�zepes harckocsit is. Tett�k mindezt az�rt, mert szerettek volna nagyobb �rm�ret� l�veggel, �s jobb p�nc�lzattal ell�tott harckocsikat is rendszeres�teni. Ezen a konferenci�n lefektett�k az �j k�zepes harckocsiknak az alapjait (75 mm-es l�veg, minimum 16 tonn�s t�meg) �s feladat�t egy h�bor� eset�n. A szigor� fegyverkez�si szab�lyok miatt a Fegyver�gyi Hivatal a VK 2000 fed�nevet adta az �j tervezetnek, viszont a f�parancsnoks�g a jobb �lca miatt a BW (Batallionsf�hrerwagen z�szl�alj-parancsnoki j�rm�) n�vre kereszteltek �t. Az 1934-ben ki�rt k�zepes harckocsi p�ly�zatra t�bb tervezet is be�rkezett. A meghirdetett tenderre 3 gy�r, a RheinmetallBorsig (VK 2001Rh), a Krupp-Grusonwerke AG (VK2001K), �s a MAN (VK2002) ny�jtott be komolyabb p�lyamunk�t. Nagyon �rdekes, hogy els� k�rben egyik munk�t sem tal�lta megfelel�nek az elb�r�l� bizotts�g. A MAN, a Rheinmetall-Borsig �s a Krupp-Grusonwerke terveiben pl.: torzi�s rudas leng�scsillap�t�s szerepelt, amit a bizotts�g nem tartott el�ny�snek. Ez�rt a bizotts�g visszak�ldte a be�rkezett munk�kat, hogy v�ltoztass�k meg �ket. E k�zben a Krupp-Grusonwerke AG (ahogy a t�bbi gy�r is) beadott egy m�sik p�ly�zatot a p�rhuzamosan fut� ZW (Zugf�hrerwagen parancsnoki j�rm�) tenderre, de ebb�l is kiesett ez a 3 p�ly�z�. Ez a tender a Panzer III.-asra lett ki�rva, �s a Daimler-Benz lett a gy�ztes. L�tv�n a sikertelens�get a Krupp-Grusonwerke AG-n�l, a k�t tender tapasztalatait helyesen levonva k�sz�tettek egy �jabb harmadik tervet, ami m�r elnyerte a bizotts�g tetsz�s�t. Csak a Rheinmetall-Borsig modellj�r�l van 3 darab hiteles f�nyk�p. A m�sik kett�r�l m�rettel ell�tott rajzok maradtak fenn. A Krupp-Grusonwerke AG-nak (sz�khely: Magdeburg) enged�lyezt�k a terv r�szletes kidolgoz�s�t �s az els� nullsorozati darab elk�sz�t�s�t. Ez a p�ld�ny az 1/BW nevet kapta. A tervek kidolgoz�sa g�zer�vel folyt, �s 1935-ben elk�sz�lt az 1/BW, amin�l elkezdt�k az ilyenkor k�telez� vizsg�latokat. A vizsg�latok elh�z�d�sa miatt, �s az id�k�zben felmer�l� neh�zs�gek miatt a gy�rt�s k�sve kezd�d�tt el. A n�met gy�raknak nem voltak gy�rt�si tapasztalatai a k�zepes harckocsik ter�n, �s a gy�rt�shoz sz�ks�ges g�pek sem k�sz�ltek el id�ben. Ezen okok miatt csak 1936-ban �llt szolg�latba az els�, most m�r hivatalosan Panzer IVA-nak elnevezett k�zepes harckocsi. A keletkezett gyerekbetegs�gek kitapasztal�s�ra �s a tov�bbi vizsg�latok lefolytat�s�ra elegend�nek tal�lt�k, ha csak 35 darabot gy�rtottak bel�le. Ebb�l a 35 darabb�l 5 darabot a vizsg�latokra �s 30 darabot a szerkezetek megismer�se miatt, a kiszolg�l� egys�geknek adtak �t. A Panzer IV-esek gy�rt�s�ra 3 v�llalat lett kijele�lve: Krupp Grusonwerke AG, Vomag, Nibelungenwerke.  A szakirodalmak t�bbs�ge megad egy �ltal�nosan elfogadott gy�rt�si �sszeget. Ez az �sszeg 103.460 Birodalmi M�rka darabonk�nt. Maga az �sszeg stimmel, csak az nem der�l ki, hogy ez melyik v�ltozatra vonatkozik. V�gezet�l van m�g egy hiteles adat a felhaszn�lt anyagmennyis�gr�l 1 darab harckocsira kivet�tve. Hogy az itt felt�ntetett sz�mok melyik v�ltozatra vonatkoznak, az sajnos megint nem der�l ki. Ac�l: 39000 kg, Alum�nium: 238 kg, R�z: 195 kg, Gumi vagy szintetikus gumi: 116 kg, Cink: 66 kg, �lom: 63 kg, �n: 1,2 kg, Magn�zium: 0,15 kg. 

A harckocsi p�nc�lzat�t szinte teljesen �jratervezt�k, b�r a v�ltoz�sok nem mindenhol �szrevehet�ek. A p�nc�lzat mindenhol egyr�teg�, hengerelt �s �tv�z�tt ac�lb�l k�sz�lt. A harckocsi fen�klemeze teljesen v�zszintes, �s 10 mm vastag.  Az orr-r�sz k�t lemezb�l lett kialak�tva. Az�rt ilyen a form�ja, mert el�l van a l�nchajt� ker�k ez�rt a fogasker�kh�z �s a v�lt� az orr-r�szn�l egym�s m�g�tt van. A p�nc�ltest l�pcs�zetes fel�p�t�s�, csak kis m�rt�kben haszn�lt�k ki a d�l�ssz�gek adta extra v�delmet. A helyes orr-r�sz kialak�t�sra (d�l�ssz�gek megfelel� alkalmaz�sa) itt m�g nem t�rekedtek, ennek ellentettj�t majd legjobban a P�rducn�l �s a Kir�lytigrisn�l figyelhetj�k meg. A fen�klemezhez csatlakozik egy 60 fokos d�l�ssz�g� �s 30 mm vastag lemez. Az orr-r�sz als� lemez�hez kapcsol�dik a 14 fokban d�nt�tt �s 50 mm vastag orr-r�sz frontlemeze. A vezet� el�tti frontlemez 72 fokban van bed�ntve �s 30 mm vastags�g�. Az a lemez ahol a vezet� k�mlel�ny�l�sa is van, az 5 fokban van d�ntve �s 50 mm vastags�g�. Maga a k�mlel�ny�l�s 500 mm sz�les �s 250 mm magas, �s egy p�nc�l rost�llyal b�rmikor lez�rhat�. A p�nc�ltest tet�lemeze 800 mm hosszan �s 85 fokos sz�gben csatlakozik az el�z� lemezhez, �s 10 mm vastags�g�. Innen egyenesen folytat�dik a p�nc�ltest tet�lemeze eg�szen a torony v�g�ig, �s ennek is 10 mm a vastags�ga. Ezut�n a tet�lemez 86 fokos sz�gben folytat�dik a p�nc�ltest far�ig, �s ez is 10 mm vastags�g�. A p�nc�ltest h�tulja 3 lapb�l lett kialak�tva, az egyed�li k�z�s von�suk az a p�nc�l vastags�ga, ami egys�gesen 20 mm. A v�zszintes tet�lemezhez 10 fokos sz�gben kifel� d�ntve csatlakozik az els� lemez, ut�na szint�n 10 fokban folytat�dik a p�nc�ltest h�tulja, de befel� d�ntve. A v�g�n egy 72 fokos sz�gben d�nt�tt lemez csatlakozik a fen�klemezhez. A p�nc�ltest oldala, a l�nctalp magass�g�ig, 20 mm vastags�g�. Az e f�l�tti kis r�sz pedig 30 mm vastags�g�. A torony frontp�nc�lzata 11 fokban van d�ntve, a vastags�ga 50 mm. Ez a t�pus is rendelkezik l�vegpajzzsal, amit el�sz�r a D v�ltozatn�l vezettek be. A l�vegpajzs egy�tt mozgott a 75 mm-es r�vid cs�v� l�veggel. A frontp�nc�lhoz 86 fokos sz�gben �s 1000 mm hosszan kapcsol�dik a 20 mm-es toronytet� lemez. Innen v�zszintesen folytat�dik tov�bb a tet�p�nc�l a torony v�g�ig, ahol megtartja a 20 mm-es p�nc�lvastags�got. A torony h�tulja 16 fokos d�l�ssz�g� �s 30 mm vastag. A torony koszor�j�nak az �tm�r�je 1650 mm, ez csak 50 mm-rel kisebb, mint a Tur�n�. A torony oldal�nak 26 fokos a d�l�ssz�ge �s 30 mm vastags�g�, a forgat�s�r�l villanymotor gondoskodott. A parancsnoki kupol�nak az �tm�r�je 800 mm, a p�nc�lvastags�ga egys�gesen 50 mm. Egyed�l a teteje az, ami enn�l sokkal v�konyabb, mert az csak 10 mm vastags�g�. Enn�l a t�pusn�l a kupol�n m�dos�tottak a jobb kil�t�s �rdek�ben, �s 250 mm lett a magass�ga. A kupol�n a periszk�pon k�v�l volt m�g k�rk�r�sen 5 darab triplex �veges figyel�r�s. A kupol�ba a Turmzielfernrohr TZF 5F t�pus� megfigyel� periszk�pot szerelt�k be. A periszk�pnak 2,5-szeres volt a maxim�lis nagy�t�si k�pess�ge, a l�t�sz�ge 25 fokig terjedt ki, �s az objekt�v �tm�r�je 5 mm-es volt.  A p�nc�ltest has magass�ga 400 mm, a terepsz�g el�l 30 fok �s h�tul 20 fok. A g�zl�m�lys�g kereken 1 m, ami rendk�v�l el�ny�s az el�k�sz�t�s n�lk�li �tkel�sek tekintet�ben. A lejt�m�sz� k�pess�ge 30 fok (57%), �s a l�pcs�m�sz� k�pess�ge 0,60 m. Az �rok�thidal� k�pess�ge 2,30 m�ter, az oldalstabilit�s m�rt�ke 25 fok. N�h�ny sz� a torony forgat�s�r�l. Mag�t a forgat�st k�zi vagy g�pi er�vel lehetett elv�gezni. K�zi er�vel t�rt�n� forgat�s eset�n egy foganty�s teker�kereket kellett haszn�lni, ami egy fogaskereket hajtott meg, �s �tt�telen kereszt�l a torony elkezdett forogni a goly�scsap�gyakon. G�pi er� eset�n a toronyforgat�sr�l egy villanymotor gondoskodott. Ennek a villanymotornak a m�k�d�shez sz�ks�ges energi�t a motort�r jobb oldal�n tal�lhat� DKW (Dampf-Kraft-Wagen) PZW 600-as t�pus� k�thengeres �s 2 �tem� motor szolg�ltatta. A motor henger�rtartalma 584 cm3, a teljes�tm�nye 15 Le. A teljes�tm�nyhez tartoz� fordulatsz�m 2800 ford./perc. Ez a kis er�forr�s a h�bor� el�tt pl.: a DKW F1 �s F2 g�pkocsikban volt haszn�lva. �zemanyaga a benzin �s olaj elegye, teh�t kever�ket kellett haszn�lni hozz� (a 600-as Trabant vagy az 1000-es Warburg is ilyen �zemanyaggal m�k�d�tt, amit a MOL k�sz�tett). A hajt�anyag t�rol�s�ra egy 18 literes tank �llt rendelkez�sre, ami szint�n a motort�rben lett elhelyezve. G�pi haszn�latkor a toronyforg�si sebess�ge 14 fok/ m�sodperc. Ebb�l kisz�m�that� hogy nem eg�szen 30 m�sodperc kellett egy teljes k�r, teh�t a 360 fok megt�tel�hez. A villanymotor m�k�d�s�hez sz�ks�ges energi�t az�rt nem a 12 hengeres motor adta, mert az teljes�tm�nycs�kken�ssel j�rt volna. Kritikus harci helyzetben minden l�er�re sz�ks�g van, az akad�ly lek�zd�sn�l vagy csat�ba menetkor �s k�zben. Nem akartak abba a hib�ba beleesni, hogyha esetleg meghib�sodik a 12 hengeres motor, akkor a tornyot ne lehessen forgatni. Az al�bbi t�bl�zat a v�ltozatokkal kapcsolatos legsz�ks�gesebb adatokat tartalmazza. �szrevehet�, ahogy gyarapodtak a h�bor�s tapasztalatok �gy m�dos�tott�k harckocsi k�vetkez� sz�ri�j�t. 

Gy�rt�si (alv�z) sz�mok az F1 eset�ben: 82001-82614; a 613 legy�rtott alv�zb�l 462 darabot F1 harckocsik�nt fejeztek be 1941. �prilis �s 1942. m�rcius k�z�tt.

A j�r�szerkezet egy nagyon j�l �tgondolt �s strapab�r� konstrukci�. A l�nchajt� ker�k el�l tal�lhat�, 700 mm �tm�r�j� �s a k�t sz�l�n tal�lhat� meg a 10 centis fogak, amib�l 20 darab van. A l�ncford�t� ker�k 620 mm �tm�r�j� �s 360 mm sz�less�g�. A fut�g�rg�kb�l oldalank�nt 8 darab van, de p�ros�val szerelve. Egy fut�g�rg� 470 mm �tm�r�j� �s 90 mm sz�les �s a fel�lete gumibevonatos. A l�nct�maszt� g�rg�kb�l oldalank�nt 4 darab van, de ezek is p�ros�val vannak szerelve. M�ret�t tekintve 230 mm �tm�r�j� �s gumiperemes kialak�t�s�. K�t l�nct�maszt� g�rg� 90 �s 100 cm k�z�tti t�vols�ga tal�lhat� egym�st�l. A f�k az els� l�nchajt� kerekekre hat, a fejleszt�s�rt �s a gy�rt�s�rt a Krupp gy�r volt a felel�s. T�bbsz�r is el�fordult, hogy a talaj szil�rds�g�t�l f�gg�en, 45 fokos emelked�n t�rt�n� meg�ll�s est�n, a r�gz�t�f�k haszn�lata ellen�re is a harckocsi visszacs�szott. A f�ket mechanikus �ton, teh�t ped�llal lehet m�k�d�sbe hozni. Egy l�nctag 400 mm sz�les �s 120 mm hossz� volt, �s feszess�gt�l f�gg�en 97-101 tagb�l �llt a teljes l�nctalp. A l�nctalp felfekv�si hossza 3520 mm, a fajlagos talajnyom�sa 0,79 kg/cm3. A nyomt�v (a k�t l�nctalp k�z�pvonala k�z�tti t�vols�g) 2450 mm. A leng�scsillap�t�sr�l laprug� k�tegek gondoskodtak. A 8 fut�g�rg�, ami p�ros�val van szerelve, 4 bek�t�si ponthoz van r�gz�tve. Egy bek�t�si ponthoz 2x2 fut�g�rg� tartozik. A leng�scsillap�t� a bek�t�si pontb�l indul, �s a v�gei a 2x2 fut�g�rg�h�z csatlakozik. A bek�t�si pontok nem torzi�s r�dk�nt viselkednek, mint a Panzer II.-n�l vagy a Panzer III.-n�l, hanem merev kialak�t�s�ak. 

A harckocsi f�fegyverzet�t a Rheinmetall AG tervezte �s gy�rtotta. A harckocsi�gy� gy�rt�si id�szaka 1937-t�l 1945-ig tartott. Egy ilyen �gy�nak a gy�rt�si k�lts�ge 8000 Birodalmi M�rk�t tett ki. Az elk�sz�t�shez sz�ks�ges id� 1400 munka�r�t em�sztett fel. Ennyi id�re az�rt volt sz�ks�g, mert az �gy�hoz sokf�le alapanyag kellett. Ezek a k�vetkez�k voltak: vas (1750 kg), nikkel (4,20 kg, jav�tja a sz�v�ss�got �s a szak�t� szil�rds�got), alum�nium (0,04 kg, jav�tja a h��ll�s�got), r�z (5,70 kg, jav�tja az alapanyag edzhet�s�g�t), cink (2,80kg, g�tolja az �tv�zet rozsd�sod�s�t), �n (0,30 kg, n�veli a kop�s�ll�s�got), �lom (0,40 kg). A 75 mm-es �gy� t�mege 490 kg, �s a teljes hossza 1770 mm. Az �rm�rethossza L/23,6, de az egyszer�s�g kedv��rt ezt felkerek�tett�k L/24-re. A maxim�lis l�t�vols�ga 6200 m, �s 1 perc alatt 12-15 l�v�s adhat� le vele. A cs� �lettartama 12-14000 l�v�s, �s 5 f�le l�szer volt hozz� rendszeres�tve. A f�gg�leges kit�r�thet�s�ge -10 �s +20 fok k�z�tt v�ltoztathat�, m�g v�zszintesen mindk�t ir�nyban 12-12 fok ez az �rt�k. A l�szer kiszabat 80 darab 75 mm-es gr�n�tban mer�lt ki. Az al�bbi t�bl�zat a l�ved�kek t�pusait �s legfontosabb adatait tartalmazza (a p�nc�l�t�t�sn�l a becsap�d�si sz�g 30 fokos):

A k�vetkez� t�bl�zat a 75 mm-es L/24 �rm�rethossz� �gy� tal�lati val�sz�n�s�g�t illusztr�lja: 

A harckocsi kieg�sz�t� fegyverzet�t 2 darab MG 34-es k�pezte. Az egyik a vezet� mellett volt elhelyezve �s a r�di�s kezelte. A m�sikat a toronyban a l�vegcs�vel p�rhuzamosan a jobb oldalra szerelt�k be. Az MG 34-est a Mauser Werke AG-n�l dolgoz� Heinrich Vollmer tervezte, m�g a 20-as �vek legv�g�n, de a sorozatgy�rt�sa csak 1934-ben indult meg. A fegyver alapjait a Rheinmetall-f�le MG 30 adta, amit a gy�r sv�jci le�nyv�llalata a Solothurn gy�r k�sz�tett. Mell�kesen jegyzem meg, hogy az MP 40 g�ppisztoly kifejleszt�s�n�l is el�v�lhetetlen �rdemei voltak. Az MG 34 a maga idej�ben messze a legjobb g�ppuska volt, mert t�bb olyan tulajdons�ga is volt, ami jobb volt a t�bbi g�ppusk�n�l. A g�ppuska l�gh�t�ses kivitel�, kialak�t�s�t tekintve a torkolati nyom�s hat�s�ra t�rt�n� visszar�g�s elv�n m�k�d�tt. A cs�h�trasikl�sa kicsi volt, Mauser-f�le z�rszerkezettel �s forg�z�ras reteszel�ssel. Az elm�leti t�zgyorsas�ga 800-900 l�v�s/perc, a l�ved�k kezd�sebess�ge 770 m/s. Huzamosabb haszn�lat eset�n a t�zgyorsas�g 785 l�v�s/percre v�ltozott. A nagy h� terhel�s v�gett a cs�vet 300-400 l�v�senk�nt cser�lni kellett. A g�ppuska egyik f� �rdekess�ge az, hogy rendelkezett t�zv�lt�karral.  A t�zv�lt�kar fels� �ll�sban egy l�v�st adott le, de ha az als� �ll�sban volt, akkor lehetett sorozatot l�ni vele. Az�rt rendelkezett h�tr�nnyal is a g�ppuska. A prec�z alkatr�szek miatt �rz�keny volt a szennyez�d�sekre, mert ilyenkor hajlamos volt az elakad�sra. A g�ppuska �rm�rete 7,92 mm, a hozz�val� l�szer 7,92x57 mm-es Mauser puskal�szer. A g�ppuska elk�sz�t�s�hez 150 munka�r�ra �s 50 kil�nyi anyagra volt sz�ks�g. Minden elk�sz�lt g�ppuska 310 birodalmi m�rk�ba ker�lt. A t�mege �resen 11,56 kg, a cs� alatti k�tl�b� �llv�nnyal is csak 12,1 kg volt a s�lya.  A fegyver teljes hossza 1220 mm, ebb�l a cs�nek a hossza 627 mm. Az ir�nyz�ka egyny�l�s� monokul�ris (a l�t�s olyan t�pusa, hogy a szemek l�t�tere �s mozg�sa f�ggetlen egym�st�l), 1,75-szeres nagy�t�s� KzF2 t�pus�. A l�szeradagol�s 50 darabos hevederr�l t�rt�nt, de mivel ez nem tartott sok�ig, ez�rt t�bbet is �sszef�ztek, �gy 100, 150, 200, 250 darabos hevedereket k�sz�tettek, de l�tezett hozz� 75 l�szeres csiga t�r is. A cs� alatti k�tl�b� �llv�nyon k�v�l volt hozz� h�roml�b� neh�z �llv�ny is, ennek a s�lya 23 kg volt. A l�szer javadalmaz�sa a Pz. IV F1-hez 3000 darab volt.

A motor kifejleszt�s�t �s gy�rt�s�t a friedrichshafeni sz�khely� Maybach-Motorenbau GmbH v�gezte. A gy�rnak (dr. Karl Maybach vezet�s�vel) kiz�r�lagos joga volt arra, hogy a harckocsikat er�forr�ssal l�ssa el. A motor henger�rtartalma 11867 cm3, V elrendez�s� �s 60 fokos a hengersz�ge.  A 12 hengeres motor furata 105 mm, l�kete 115 mm. A 4 �tem� motor norm�l teljes�tm�nye 265 Le, 2600 ford./ perc eset�n. De ha a fordulat el�rte a 3000 ford./percet, akkor a maxim�lis teljes�tm�ny el�rte a 300 Le-t. Enn�l nagyobb teljes�tm�nyt csak a motor k�rosod�s�val lehetett el�rni, de az ezt megakad�lyoz� szerkezetr�l nem tudtam hiteles inform�ci�t beszerezni.  Az er�forr�s olajsz�ks�glete 22 liter. A h�t�rendszer 2 h�t�radi�torb�l �s 2 h�t�ventill�torb�l tev�d�tt �ssze, a rendszer �sszkapacit�sa 75 liter. A motor fajlagos teljes�tm�nye 13,4 Le/t, legnagyobb sebess�ge �ton 42 km/h, terepen ez m�r csak 20 km/h. A vez�rm�tengelyb�l 1 darab volt a hengerfejn�l (teh�t ez OHC vez�rl�s�), ami 1 nyit� �s 1 z�r� szelepet vez�relt. Az er�forr�s s�lya 920 kg, a hengerblokk alum�niumb�l a hengerfej sz�rke �nt�ttvasb�l k�sz�lt. A nedves hengerh�vely alkalmaz�sa miatt a h�t�ssel sosem voltak gondok. Viszont a szintetikus gumib�l k�sz�lt t�m�t�sek miatt, ha a h�t�v�z el�rte a 95 fokot, akkor nagy es�llyel h�t�v�z ker�lhetett az olajrendszerbe. A f�tengely �rdekess�ge, hogy 7 r�szb�l �ll, �s ez�rt 7 helyen van megcsap�gyazva (a mai 4 hengeres aut�kn�l is csak 5 helyen csap�gyazz�k a f�tengelyt). Tov�bb� �rdemes megeml�teni, hogy a HL 230-as motort, amit a P�rducokba �s a Tigrisekbe szereltek, azt ebb�l a HL 120 TRM-b�l fejlesztett�k ki. A benzin �zem� �s v�zh�t�ses motor kever�kk�pz�s�r�l 2 darab (hengersoronk�nt 1-1) Solex 40 JFF II. t�pus� karbur�tor gondoskodott. A karbur�tor s�r�t�si ar�nya 6,5:1. A 2 darab karbur�tort, 2 darab Solex ER-100 t�pus� mechanikusan m�k�d� szivatty� l�tja el �zemanyaggal. A motornak az ide�lis �zemanyaga a 74-es okt�nsz�m� �lmozott benzin volt.  De volt egy harmadik Bosch gy�rtm�ny� elektronikusan vez�relt szivatty�ja is. Az �zemanyagtart�ly t�rfogata 470 liter �s ez a mennyis�get 3 tart�lyba osztott�k sz�t. Az els� a legkisebb tart�ly 105 literes, a m�sodik 125 literes, a harmadik a legnagyobb 240 literes. A 3 tart�lyb�l 2 darab a forgathat� torony padozata alatti rekeszben volt elhelyezve. Az utols� tart�ly holl�t�r�l sajnos nincs inf�m. A tengelykapcsol�  Fichtel & Sachs La 120 HDA t�pus� ami 3 t�rcs�s �s sz�raz kivitel�. A harckocsi motorj�nak az elind�t�s�hoz �s az �zemanyag belobbant�s�hoz sz�ks�ges szikr�t Bosch megszak�t�s gy�jt�m�gnessel id�zt�k el�. A gy�jt�gyerty�k is Bosch gy�rtm�ny�ak W225N1 fajt�j�. A hengerek gy�jt�si sorrendje a k�vetkez� volt: 1-12-5-8-3-10-6-7-2-11-4-9. A 12 hengeres motor beind�t�s�r�l a Bosch BNG 4/24 ARS 129 t�pus� �nind�t� gondoskodott, aminek a teljes�tm�nye 11 kW. A hideg id�ben t�rt�n� ind�t�st pedig a Bosch AL / ZMD / R9 t�pus� inercia starter tette lehet�v�. Ennek az ind�t�st seg�t� eszk�znek a m�k�d�si elve megegyezett a Tur�n�val. A harckocsi 12V-os �ramk�rrel lett kialak�tva. A megfelel� �ramell�t�sr�l 2 darab Bosch GTLN 600/12-1500-as t�pus� �ramfejleszt� gondoskodott. Ezeknek az eszk�z�knek a hossza el�rte a 400 425 mm-t, a sz�less�ge a 170 200 mm-t, a s�lya pedig a 35 - 40 kg-ot darabonk�nt. A norm�l esetben 600 W teljes�tm�nyt adtak le, de kritikus esetbe ez az �rt�k felmehetett a maxim�lis 900 W-ig. Egyenk�nt maxim�lisan 70 Amperig lehetett terhelni �ket. Az �ram t�rol�s�ra 4 darab Bosch gy�rtm�ny� �lom-vas fel�p�t�s� savas akkumul�tor szolg�lt. Ezek az akkumul�torok 105 Ah kapacit�ssal rendelkeztek. A p�nc�los sebess�gv�lt�ja bolyg�m�ves rendszer� �s k�zi kapcsol�s�. A v�lt� szinkroniz�lt, ami azt jelenti, hogy v�lt�skor egy szinkrongy�r� a k�t kapcsol�d� fogaskereket azonos fordulatsz�mra hozza. A v�lt�t az a Zahnradfabrik GmbH gy�rtotta, amelynek a sz�khelye szint�n Friedrichshafenben volt. Innen ered a ZF m�rkar�vid�t�s, �s a v�lt� pontos t�pusa ZF Aphron SSG 76. A v�lt�t 6 el�re �s 1 h�tra fokozattal l�tt�k el. Norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt a fogyaszt�sa aszfaltozott �ton 210 235 liter volt 100 km-en. �gy egy teli tankkal aszfaltozott �ton 200 - 230 km megt�tel�re volt elegend�. Terepen m�r sokkal rosszabb volt a helyzet, mert ott a fogyaszt�s drasztikusan megemelkedett. Terepen a fogyaszt�sa 330 - 350 liter is lehetett 100 km alatt. Egy teli tank ennek f�ggv�ny�ben csak 120 140 km-re volt elegend�.

Sajnos a magyar vonatkoz�sr�l egyenl�re nincs sok inform�ci�m. Viszont azt tudjuk, hogy amikor megalakult az 1. p�nc�loshadoszt�ly, akkor 22 darab F1-es harckocsit is kapott a 30. harckocsiezred. Ezt a mennyis�get 2 sz�zadra osztott�k sz�t, �s a harckocsiezred 2 z�szl�alja rendelkezett 1-1 Panzer IV-es sz�zaddal. Mind a kett� z�szl�aljnak volt 2-2 T-38-as (PzKpfw 38 t) sz�zada (magyar viszonylatban k�zepes) �s 1-1 Panzer IV F1 sz�zada (magyar viszonylatban neh�z). A Panzer IV-es sz�zadok a 3-as �s a 6-os volt. Szerencs�re a rendsz�maikat is ismerj�k: 1H 833; 1H 837 - 1H 854; 1H 856 - 1H 858; N�h�ny darabnak a toronysz�m�r�l is tudom�sunk van: 1H 837 - 324; 1H 838 - 313; 1H 843 - 912; 1H 847 - 323; 1H 849 - 621; 1H 850 - 622; Ami m�g biztos, hogy az 5 h�df�csata sor�n �s 1943.janu�r 12.- m�rcius 1. k�z�tt szinte az �sszes harckocsi odaveszett. Csak 1 darab F1-es harckocsi �rkezett vissza Magyarorsz�gra. 

A Panzer IV. k�l�nb�z� alv�za sz�mos m�s v�ltozatnak adta az alapokat. Ezen f� v�ltozatok sz�ma el�ri a 15 darabot. De ha hozz�vessz�k az alv�ltozatokat is, akkor 20-n�l t�bbre emelkedik ez a sz�m. A mennyis�gre val� tekintettel egy t�bl�zatba foglalva al�bb k�zl�m a f� v�ltozatokat. Mivel el�g terjedelmes a lista ez�rt egy k�l�n cikk fog foglalkozni a v�ltozatokkal r�szletesen.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.